Az utóbbi időszakban egyre több nagyvállalat jelent be mesterséges intelligencia (AI) alapú átszervezéseket és elbocsátásokat. A technológiai szektor óriásaitól, mint a Salesforce vagy az Accenture, egészen a légitársaságokig, például a Lufthansa, számos cég jelentett be jelentős létszámleépítést. Ezek az intézkedések sok dolgozóban félelmet keltenek, hiszen az AI térnyerése egyre inkább átalakítja a munka világát. Ugyanakkor kritikus hangok szerint az AI csupán ürügyként szolgál azoknak a vállalatoknak, amelyek valójában más okokból kívánnak létszámot csökkenteni.
Nagyvállalati példák: AI és elbocsátások kéz a kézben
2023 szeptemberében az Accenture bejelentette, hogy átszervezési tervet indít, amelynek részeként azok a munkavállalók, akik nem képesek gyorsan átképezni magukat az AI területén, távozniuk kell. Nem sokkal később a Lufthansa közölte, hogy 2030-ig mintegy 4000 állást szüntet meg, miközben az AI-t hatékonyságnövelésre használja.
A Salesforce szintén 4000 ügyfélszolgálati pozíciót szüntetett meg szeptemberben azzal az indokkal, hogy az AI képes ellátni a feladatok 50%-át. A fintech szektorban működő Klarna 40%-kal csökkentette létszámát, miközben agresszíven vezeti be az AI eszközöket. A nyelvtanulási platform Duolingo pedig fokozatosan leépíti a szerződéses munkatársakat és helyettük AI-t alkalmaz.
Az AI mint bűnbak – kritikus vélemények
Fabian Stephany, az Oxford Internet Institute mesterséges intelligenciával és munkaerőpiaccal foglalkozó adjunktusa szerint azonban ezek az elbocsátások mögött gyakran nem pusztán valódi hatékonyságnövelés áll. Szerinte sok vállalat „bűnbakként” használja az AI-t arra, hogy elfedje valódi üzleti döntéseit és nehézségeit.
„Korábban volt némi előítélet az AI használatával kapcsolatban, de mostanra a cégek ezt a technológiát arra használják, hogy kifogást találjanak nehéz döntésekhez, például elbocsátásokhoz” – nyilatkozta Stephany egy CNBC interjúban.
A szakértő rámutatott arra is, hogy sok vállalat azért hivatkozik az AI-ra, mert így innovatívnak és versenyképesnek tűnhetnek, miközben eltakarják a valódi okokat. Például olyan cégek esetében, mint a Duolingo vagy Klarna, előfordulhatott túlzott felvétel a COVID-19 járvány idején, amit most piaci korrekció követ.
Online viták és kételyek
A közösségi médiában is élénk vita alakult ki erről a témáról. Jean-Christophe Bouglé, az Authentic.ly társalapítója egy LinkedIn-bejegyzésében azt állította, hogy az AI bevezetése valójában jóval lassabb ütemben zajlik, mint ahogy azt kommunikálják. Szerinte sok nagyvállalatnál nem történik jelentős előrelépés az AI projektek terén; sőt egyeseket visszavonnak költség- vagy biztonsági aggályok miatt.
„Ugyanakkor hallunk nagy leépítési tervekről ‘az AI miatt’. Ez inkább ürügynek tűnik egy lassuló gazdasági környezetben” – fogalmazott Bouglé.
Az alkalmazottak félelmei és vállalati felelősség
Jasmine Escalera karrier-szakértő szerint ez a fajta kommunikáció csak tovább növeli az alkalmazottak félelmét az AI-val kapcsolatban. Sok dolgozó aggódik amiatt, hogy munkájukat automatizált rendszerek válthatják fel.
„A cégek nem mindig őszinték és nyitottak abban, hogyan vezetik be az AI-t. Most pedig nyíltan azt mondják: ‘Az elbocsátások oka az AI’, ami csak fokozza a pánikot” – mondta Escalera a CNBC Make It-nek.
Hangsúlyozta továbbá, hogy nagyvállalatokként felelősségük van abban is, hogy milyen normákat állítanak fel üzleti döntéseik során és kerüljék el a rossz példák engedélyezését.
Vállalati válaszok és pontosítások
A Salesforce szóvivője megerősítette a CNBC-nek, hogy cégük saját fejlesztésű AI ügynököt (Agentforce) alkalmazott, amely csökkentette az ügyfélszolgálati esetek számát és így nem volt szükség új ügyfélszolgálati mérnökök felvételére.
„Sikeresen átképeztünk több száz munkavállalót más területekre, például professzionális szolgáltatásokba, értékesítésbe és ügyfélkapcsolatokba” – tette hozzá a szóvivő.
A Klarna vezérigazgatója és társalapítója Sebastian Siemiatkowski X-en (korábbi Twitter) kifejtette: bár két év alatt 5500-ról 3000-re csökkentették létszámukat, ez nem kizárólagosan az AI miatt történt. A cég elemzőcsapatának összevonása és természetes fluktuáció is szerepet játszott ebben.
Siemiatkowski hangsúlyozta továbbá: „Az AI miatt egyetlen elbocsátás sem történt nálunk”, ugyanakkor 2023 óta gyakorlatilag leállították az új felvételeket főként az AI térnyerése miatt.
A Lufthansa és Accenture nem kívánt további részleteket megosztani átszervezési stratégiájukról. A Duolingo sem reagált megkeresésre.
Tényleges hatás: Tömeges elbocsátások még nincsenek
A Yale Egyetem Budget Lab nevű független kutatóközpontjának friss jelentése szerint az Egyesült Államok munkaerőpiacán eddig viszonylag kevés zavar keletkezett az AI automatizáció következtében ChatGPT 2022-es megjelenése óta.
A kutatás során egy ún. „dissimilarity index”-et használtak annak mérésére, mennyire változott meg a foglalkozási szerkezet – vagyis milyen arányban dolgoznak különböző munkakörökben –, összevetve ezt más technológiai áttörésekkel (például számítógépek vagy internet megjelenése).
Eredményük szerint még nem tapasztalható széles körű munkahelyvesztés az AI miatt.
Regionális kutatási eredmények
A New York-i Fed közgazdászai szeptember elején publikálták kutatásukat arról is, hogy milyen hatással van az AI használata a New York–Észak-New Jersey régió szolgáltató- és gyártóipari cégeinek foglalkoztatására.
- A szolgáltató cégek 40%-a jelezte idén, hogy használ AI-t (ez 25%-ról nőtt tavalyhoz képest).
- A gyártó cégek esetében hasonló növekedést tapasztaltak: 16%-ról 26%-ra emelkedett az AI-használók aránya.
- Mindazonáltal nagyon kevés vállalat alkalmazta az AI-t elbocsátások indokaként: mindössze 1% jelezte ezt (szemben a tavalyi 10%-kal).
- 12% kevesebb munkaerőt vett fel idén az AI miatt.
- Ezzel szemben 35% használt AI-t dolgozók átképzésére és 11% többet is vett fel emiatt.
Szakértői vélemények: nincs tömeges technológiai munkanélküliség
Fabian Stephany kutatásai alapján nincs bizonyíték arra, hogy jelenleg tömeges méretű technológiai munkanélküliség alakulna ki mesterséges intelligencia miatt.
„A közgazdászok strukturális munkanélküliségnek nevezik azt a jelenséget, amikor nincs elegendő munka mindenki számára. Bár bizonyos emberek elveszíthetik állásukat az AI miatt, ez nem történik tömegesen” – magyarázta Stephany.
Történelmi párhuzamok: mindig volt félelem
A szakértő rámutatott arra is, hogy már évszázadokon át visszatérően megjelentek aggodalmak amiatt, hogy új technológiák megszüntetik majd az emberi munkát. Az ókori Rómában például bizonyos gépeket betiltottak emiatt.
„Mindig ellenkezője történt: ezek a gépek növelték a termelékenységet és új iparágakat hoztak létre” – mondta Stephany. Például húsz évvel ezelőtt senki sem tudta volna elképzelni olyan foglalkozásokat mint social media influencer vagy applikációfejlesztő – hiszen ezek akkor még nem léteztek.
Összegzés
Bár számos nagyvállalat hivatkozik mesterséges intelligenciára létszámleépítési okként, szakértők szerint ez gyakran csak egy könnyen kommunikálható ürügy lehet. A valóságban több tényező – például túlzott felvétel vagy gazdasági lassulás – játszhat szerepet. Az eddigi kutatások alapján pedig még nem beszélhetünk tömeges munkahelyvesztésről az AI miatt. Fontos azonban figyelemmel kísérni ezt a folyamatot és biztosítani azt is, hogy mind vállalati oldalról mind pedig dolgozói oldalról megfelelő tájékoztatás történjen annak érdekében, hogy ne nőjön tovább a bizonytalanság és félelem e gyorsan fejlődő technológia kapcsán.
Forrás: https://www.cnbc.com/2025/10/19/firms-are-blaming-ai-for-job-cuts-critics-say-its-a-good-excuse.html