Olvasási idő: kb. 8 perc | Megjelent: 2024. november
Van egy kérdés, ami gyakran éjszakánként is foglalkoztat: vajon a mesterséges intelligencia (AI) megmenti a bolygónkat, vagy éppen felgyorsítja annak pusztulását? Az utóbbi időben a technológiai hírekben két ellentétes állítás küzd egymással: egyik oldalról azt halljuk, hogy „Az AI megmenti az éghajlatot!”, míg más cikkek figyelmeztetnek, hogy „Az AI szén-dioxid-lábnyoma kontrollálhatatlan!”
De akkor most melyik az igaz? A válasz meglepő módon mindkettő – és ez teszi ezt a történetet igazán izgalmassá.
Az AI energiaéhségének kényelmetlen igazsága
Kezdjük azzal a „elefánttal” a szerverteremben, amit nem szívesen emlegetünk. Egyetlen nagy nyelvi modell betanítása – mint amilyen például a ChatGPT mögött álló – körülbelül 626 000 font (kb. 284 tonna) CO2-kibocsátással jár. Ez nagyjából annyi, mint:
- öt autó teljes életciklusának kibocsátása (beleértve a gyártást is),
- 125 oda-vissza repülőút New York és San Francisco között,
- 30 amerikai háztartás egyéves energiafogyasztása.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezek a modellek nem kisebbek lesznek, hanem egyre nagyobbak. Például a legújabb Llama 3 modell majdnem négyszer annyi kibocsátást generál, mint a négy évvel ezelőtti GPT-3. Ez olyan, mintha egy fegyverkezési verseny zajlana, csak itt nem fegyvereket, hanem egyre nagyobb „agykapacitású” modelleket építünk – és mindezt a Földünk fizeti meg.
A számok, amik aggodalomra adnak okot
Jelenleg az adatközpontok évente körülbelül 415 terawattóra (TWh) villamos energiát fogyasztanak, ami az összes globális áramfelhasználás 1,5%-a. 2030-ra ez az érték várhatóan megduplázódik, elérve a 945 TWh-t – ez elegendő lenne egész Japán éves energiaigényének fedezésére.
Különösen az Egyesült Államokban elképesztő adat: 2030-ra az adatközpontok által egy főre jutó éves áramfogyasztás eléri majd az 1200 kWh-t. Ez az átlagos háztartási fogyasztás 10%-a csupán azért, hogy nekünk szolgáltassák például az internetes videókat vagy AI által generált tartalmakat.
Valóságellenőrzés: Az Egyesült Államokban 2024-ben az adatközpontok több áramot fogyasztottak, mint Argentína egész országa. Ez tényleg elgondolkodtató.
De várjunk csak – jön a csavar!
Mielőtt pánikszerűen bezárnád az összes böngészőablakodat bolygónk megmentése érdekében, jöjjön egy érdekes fordulat. Ugyanez az AI, amely ennyi energiát zabál fel, egyben titkos fegyverünkké is válhat az éghajlatváltozás elleni harcban.
A klímatechnológia menő szereplői
Google adatközpontjainak csodája
Emlékszel még arra az energiafaló adatközpontokra? A Google DeepMind AI-jának köszönhetően sikerült csökkenteniük a hűtési költségeket akár 40%-kal. Az AI olyan megoldásokat talált ki, amiket emberi üzemeltetők sosem gondoltak volna: például előhűtötte az épületeket még mielőtt beköszöntött volna a meleg időszak, illetve optimalizálta a hűtési terhelést látszólag ellentmondásos módokon – de ezek működtek.
A rendszer folyamatosan tanul és fejlődik: átlagosan már 30%-os megtakarítást ér el több létesítményben is. Ha minden adatközpontban, gyárban vagy irodaházban ilyen „AI-agy” működne, hatalmas globális energiamegtakarításokat érhetnénk el.
A szélenergia AI-frissítése
Egy másik izgalmas fejlesztés: a DeepMind segítségével a szélenergia értéke 20%-kal nőtt meg. Hogyan? Az AI pontosabban előre tudja jelezni a széljárást és optimalizálja az energiaellátást. Bár elsőre nem tűnik látványosnak, ez növeli a megújuló energia gazdaságosságát – ami több befektetést és így több tiszta energiát jelent. Egy gyönyörű körforgás.
A kristálygömb a klímatudományban
Az AI már felfedezett kétmillió új anyagot, amelyek forradalmasíthatják a napelemeket és akkumulátorokat – ez 45-szöröse annak, amit emberi kutatók valaha találtak. Ezek között lehetnek:
- Szuperhatékony akkumulátorok, amelyek megújuló energiát tárolnak;
- Következő generációs napelemek, amelyek még felhős időben is működnek;
- Karbonszívó anyagok, amelyek valóban működnek ipari méretekben.
A millió dolláros kérdés: pozitív vagy negatív nettó hatású-e az AI?
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adatai alapján:
A jó hírek:
- Az adatközpontok jelenleg mindössze 0,5%-át adják a globális CO2-kibocsátásnak.
- Még intenzív növekedés mellett is csak körülbelül 1%-ra nőhet ez arány 2030-ra.
- Ha okosan használjuk az AI-t, akár évi 1400 megatonna globális kibocsátáscsökkentést érhetünk el 2035-re – ez három-négyszerese minden adatközpont kibocsátásának!
A kevésbé jó hírek:
- Az amerikai adatközpontok áramfogyasztásának 40%-a még mindig földgázból származik – ami nem túl környezetbarát.
- A tervezett adatközpontok 20%-a késhet hálózati kapacitási problémák miatt.
- Sajnos sok AI alkalmazás nem klímavédelmi célokat szolgál (például AI művészeti generátorok).
Mire van szükség valójában?
- Zöldítsük meg az energiahálózatot minél előbb!
Egyetlen adatközpont sem működhet fenntarthatóan megújuló energia nélkül. Bár néhány techóriás már ezen dolgozik, mindenkinek csatlakoznia kell ehhez. A jó hír: ezeknek a cégeknek mély zsebük van és szeretik a pozitív PR-t. - Tegyünk hatékonyabbá az AI-t!
Kutatók dolgoznak olyan modelleken, amelyek kevesebb energiával többet tudnak elérni – olyan ez, mintha egy benzinfaló SUV helyett hibrid autót választanánk. - Kiemelt prioritás legyen a klímaorientált AI fejlesztése!
Márpedig nem kell minden számítási kapacitást mémek generálására pazarolni (bár szeretjük őket), hanem inkább olyan alkalmazásokra fókuszálni, amelyek ténylegesen segítenek bolygónkon. - Fejlesszük ki végre az infrastruktúrát!
A jelenlegi hálózat már most is túlterhelt; további igények nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy ne omljon össze – különben olyan lesz, mintha egy gamer PC-t próbálnánk működtetni nagymama régi elektromos vezetékén.
Személyes véleményem: nem maga a technológia számít – hanem mi magunk
Egy fontos dolog gyakran elveszik ezekben a vitákban: az AI csupán egy eszköz. Egy rendkívül erős és energiaigényes eszköz ugyan, amely potenciálisan forradalmasíthat mindent – de mégiscsak csak egy eszköz.
Az AI klímahatását nem valami fizikai törvény határozza meg előre; azt mi alakítjuk döntéseinkkel:
- Milyen projektek kapnak támogatást?
- Milyen szabályozások lépnek életbe?
- Hogyan árazzuk be a szén-dioxid-kibocsátást?
- Mire fókuszálunk közösen?
Most egy fontos kereszteződésnél állunk: használhatjuk az AI-t végtelen reklámcélú optimalizálásra vagy kutyák pókerpartijának végtelen variációinak generálására – vagy arra is, hogy megoldjuk az éghajlatválságot. A technológia nem válogat; nekünk kell választanunk.
Mire tehetsz most lépéseket?
- Támogasd pénzzel: Válassz olyan cégeket és szolgáltatásokat, amelyek elkötelezettek a megújuló energia mellett AI-működésük során.
- Kérdezz rá: Amikor cégek büszkélkednek AI-jukkal, érdeklődj energiahordozóikról és fenntarthatósági törekvéseikről.
- Tájékoztass másokat: Segíts másoknak megérteni, hogy ez nem fekete-fehér történet; egyszerre lehet jó és rossz hatása is az AI-nak.
- Támogasd az okos szabályozást: Állj ki olyan jogszabályok mellett, amelyek ösztönzik a zöld AI fejlesztést.
- Légy tudatos: Talán nincs szükség minden területen mesterséges intelligenciára; mérlegeljük használatát környezeti szempontból is.
Zárógondolatok
Az „AI kontra éghajlatváltozás” nem harc – hanem választás kérdése. Éppen most írjuk ezt a történetet közösen; nincs előre eldöntött vége. Igen, az AI-nak van karbonlábnyoma. Igen, segíthet megmenteni bolygónkat. A kérdés inkább így hangzik:
“Mit kezdünk vele?”
A következő öt év kulcsfontosságú lesz: milyen infrastruktúrát építünk ki, milyen szabályokat hozunk és milyen alkalmazásokra helyezzük a hangsúlyt – ezek döntik el majd azt is, hogy az AI emberiség klímabajnoka lesz-e vagy pusztán egy újabb terhelés bolygónknak.
Egy biztos: ez korunk legfontosabb technológiai története – és mindannyian részesei vagyunk.
Te mit gondolsz? Az AI lesz-e klímamentőnk vagy inkább végső főellenségünk ebben a válságban? Írd meg kommentben!
P.S.: Ha hasznosnak találtad ezt az írást, oszd meg valakivel, aki szerint az AI vagy megmenti vagy tönkreteszi világunkat – mindkét oldalnak van igazsága! 📚
Forrás: https://www.dealhuntersdaily.com/ai-vs-climate-change-the-tech-worlds-biggest-plot-twist-
