Az AI-alapú technológiák térnyerése újabb izgalmas, ámde vitatott helyzetet teremtett az e-kereskedelem világában. A napokban nyilvánosságra került, hogy az Amazon felszólította a Perplexity nevű startupot, hogy távolítsa el online áruházából Comet nevű, mesterséges intelligencia által működtetett vásárlóasszisztens böngészőjét. A két cég ezt kedden megerősítette.
A konfliktus háttere: Comet és az Amazon szabályzata
Az Amazon többször is figyelmeztette a Perplexity-t, hogy a Comet megsérti az e-kereskedelmi óriás felhasználási feltételeit, mivel nem jelzi magát ügynökként (agentként). Ez a szabályzat szerint kötelező, hiszen a weboldalaknak tudniuk kell, ha egy automatizált program lép interakcióba velük.
Végül az Amazon egy határozott hangvételű cease-and-desist (felhagyási) levelet küldött a startupnak. A Perplexity ezt egy blogbejegyzésben kommentálta „Bántalmazás nem innováció” címmel, ahol kifejezte aggodalmát az Amazon lépése miatt:
„Ezen a héten agresszív jogi fenyegetést kaptunk az Amazontól, amely megköveteli, hogy tiltsuk meg Comet felhasználóinak AI asszisztenseik használatát az Amazon oldalán. Ez az Amazon első jogi támadása egy AI cég ellen, és fenyegetést jelent minden internetfelhasználóra nézve.”
Perplexity érvei: Az ügynök jogosultságai és az emberi felhasználó szerepe
A Perplexity álláspontja szerint mivel a Comet ügynök a felhasználó irányítása alatt működik, automatikusan rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, mint maga a felhasználó. Ezért nem szükséges külön jeleznie magát ügynökként – hiszen tulajdonképpen a felhasználó nevében jár el.
Amazon válasza: Az átláthatóság és az ügynöki azonosítás fontossága
Az Amazon viszont rámutat arra, hogy más harmadik fél által működtetett ügynökök – például ételkiszállító alkalmazások vagy online utazási irodák – mindig egyértelműen azonosítják magukat. Az Amazon közleménye szerint:
- Az ételkiszállító appok és a velük együttműködő éttermek nyíltan kommunikálnak egymással.
- A csomagszállító szolgáltatások és a boltok között is megvan ez az átláthatóság.
- Az online utazási irodák pedig egyértelműen jelzik, hogy mely légitársaságok jegyeit foglalják le ügyfeleiknek.
Ebből következik, hogy ha a Perplexity egyszerűen beazonosítaná Comet-et mint ügynököt, akkor elvileg folytathatná működését. Ugyanakkor fennáll annak a kockázata is, hogy az Amazon – amelynek saját vásárlórobotja van Rufus néven – blokkolhatja a Cometet vagy bármely más harmadik fél által fejlesztett automatizált vásárlót.
Amazon álláspontja: A szolgáltató döntési joga és a nyílt működés
Az Amazon közleménye továbbá hangsúlyozza:
„Úgy gondoljuk, hogy teljesen egyértelmű: azoknak a harmadik fél alkalmazásoknak, amelyek ügyfelek nevében vásárlásokat végeznek más vállalkozásoknál, nyíltan kell működniük és tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltató döntését arról, hogy részt vesz-e ebben vagy sem.”
A Perplexity gyanúja: Az Amazon érdekei és a reklámbevételek védelme
A Perplexity szerint az Amazon azért akarja blokkolni Cometet, mert saját reklám- és termékmegjelenítési bevételeit védi. Egy emberi vásárló hajlamos lehet drágább termékeket választani vagy impulzusvásárlásokat eszközölni (például egy új Brandon Sanderson könyvet vagy akciós fülhallgatót), míg egy bot kizárólag célzottan keresi meg a kívánt terméket – például egy új mosókosarat –, így kevesebb bevételt generálhat.
A korábbi bot-vita: Cloudflare kutatás és weboldalak hozzáállása
A történet nem teljesen újkeletű. Néhány hónappal ezelőtt a Cloudflare kutatása szerint a Perplexity olyan módszereket alkalmazott weboldalak adatainak lekérésére, amelyek szembementek bizonyos oldalak AI botokat tiltó kéréseivel. Bár sokan védelmükbe vették akkoriban a startupot, mondván, hogy ez hasonló ahhoz, amit egy emberi böngésző is tenne adott helyzetben.
Ugyanakkor vitatható volt, hogy Perplexity rejtette identitását bizonyos esetekben – ami etikailag megkérdőjelezhető módszernek számít. A TechCrunch akkori beszámolója szerint ez előrevetíti azt is, milyen kihívásokkal nézhet szembe majd az internet világa, ha valóban elterjednek az ügynöki alapú AI rendszerek.
Kitekintés: Milyen jövő vár ránk az AI-alapú ügynökökkel?
Ha ténylegesen elterjednek azok az automatizált asszisztensek, amelyek helyettünk intézik majd vásárlásainkat, utazásfoglalásainkat vagy éttermi asztalfoglalásainkat, akkor komoly kérdések merülnek fel:
- Milyen szabályok mentén engedjük be ezeket az ügynököket weboldalainkra?
- Milyen mértékben kell ezeknek az AI rendszereknek átláthatónak lenniük?
- Milyen jogi keretek között működhetnek majd harmadik féltől származó automatizált vásárlók?
- Milyen hatással lesz mindez a fogyasztói élményre és a vállalkozások bevételeire?
Következtetés: Az Amazon precedensértéke
A jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy az Amazon mint e-kereskedelmi óriás meghatározza majd azt az irányt is, amely mentén más cégek is szabályozhatják majd AI-alapú vásárlóügynökeik működését. Egyértelművé teszi ugyanis:
- Az ügynököknek be kell mutatkozniuk és nyíltan kell működniük.
- A szolgáltatóknak joguk van eldönteni, engedik-e ezen automatizált rendszerek használatát.
- A jövő e-kereskedelme így valószínűleg egyensúlyt keres majd az innováció és a szabályozottság között.
Ez pedig kulcsfontosságú lesz mindannyiunk számára – legyen szó fejlesztőről vagy végfelhasználóról –, hiszen meghatározza majd azt is, hogyan használjuk majd mesterséges intelligenciával támogatott eszközeinket mindennapi életünkben.
Forrás: https://techcrunch.com/2025/11/04/amazon-sends-legal-threats-to-perplexity-over-agentic-browsing/