Az Egyesült Államokban a törvényhozók 2023 szeptembere óta négyszer próbálták bezárni azt a nyilvánvaló kiskaput, amely lehetővé teszi, hogy Kína megkerülje az amerikai exporttilalmakat az erős mesterséges intelligencia (AI) chipek értékesítésében. A kínai vállalatok ugyanis az amerikai felhőszolgáltatások bérlésével jutnak hozzá ezekhez a fejlett technológiákhoz. Azonban a javaslatokat több mint száz technológiai cég és iparági érdekképviselet lobbitevékenysége akadályozta meg, így mind a négy alkalommal megbukott a kezdeményezés, legutóbb 2024 áprilisában.
A technológiaexport és a geopolitikai feszültségek
Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök 2024. áprilisi találkozója előtt az amerikai technológia Kínába történő eladása az egyik legkényesebb kérdés. Több milliárd dolláros üzletek és a technológiai fölény jövője forog kockán. Azonban a kemény retorika mögött egy mélyebb történet húzódik meg: az Egyesült Államok öt republikánus és demokrata adminisztráció alatt is engedélyezte, sőt aktívan segítette amerikai cégeknek, hogy technológiát adjanak el kínai rendőrségi, kormányzati és megfigyelő szervezeteknek – derült ki egy Associated Press (AP) vizsgálatból.
Kiskapuk és a kongresszus tehetetlensége
A kongresszus többször is figyelmen kívül hagyta azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik Kína számára, hogy megkerülje saját szabályait. Ilyenek például a felhőszolgáltatások, harmadik fél általi viszonteladók vagy a Tienanmen téri mészárlás után bevezetett szankciók hiányosságai. Például 2024-ben Kína 20,7 milliárd dollár értékben vásárolt chipgyártó berendezéseket amerikai cégektől, hogy erősítse hazai iparát – figyelmeztetett egy kongresszusi bizottság jelentése.
A technológiai ipar befolyása és az adminisztrációk hozzáállása
A cselekvés iránti vonakodás tükrözi a technológiai ipar hatalmas gazdasági erejét és befolyását, amely különösen láthatóvá vált Trump elnöksége alatt. Az elnök több nagy üzletet kötött Szilícium-völgyi cégekkel, amelyek még szorosabbra fűzték az amerikai gazdaságot a kínai tech-exporttal, így közvetlenül érintve az adófizetők érdekeit is.
Fontosabb megállapodások
- 2023 augusztusában Trump megállapodott az Nvidia és az AMD chipgyártókkal az exportkorlátozások enyhítéséről Kína felé, cserébe a bevétel 15%-ának átengedéséért – annak ellenére, hogy nemzetbiztonsági szakértők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ezek a chipek kínai katonai és hírszerző szervekhez kerülhetnek.
- Ugyanebben a hónapban Trump bejelentette, hogy az amerikai kormány 10%-os részesedést szerzett az Intelben mintegy 11 milliárd dollár értékben.
Emberi jogi aggályok és aktivisták hangja
Zhou Fengsuo kínai aktivista, aki 1989-ben diákvezető volt a Tienanmen téri tüntetések idején, felszólította Washingtont, hogy vizsgálja ki az amerikai techcégek szerepét a kínai megfigyelőrendszerben. Zhou maga is bebörtönzött volt akkoriban. Egy AP-vizsgálat szerint az amerikai vállalatok jelentős mértékben hozzájárultak Kína megfigyelőállamának kialakításához, ezzel súlyos emberi jogi visszaélésekhez járulva hozzá.
“Ez kizárólag a profit vezérli őket, ezért hallgatták el vagy halasztották el ezeket a stratégiai vitákat,” mondta Zhou. “Ez stratégiai kudarc az Egyesült Államok részéről.”
Lobbi és politikai befolyás
A technológiai export kérdése mindkét pártban megosztó: vannak keményvonalas politikusok is. Az AP elemzése szerint azonban az elmúlt két évtizedben az amerikai tech- és telekommunikációs cégek valamint érdekképviseleteik több száz millió dollárt költöttek lobbi tevékenységre olyan törvények kapcsán, amelyek érintik Kínával kapcsolatos kereskedelmet.
A cégek érvelése szerint további exportkorlátozások csak arra ösztönöznék Kínát, hogy saját hazai ellátási láncot építsen ki, ezzel erősítve globális versenyhelyzetét az AI vezetésében.
Nvidia álláspontja: „Az USA számítástechnika kereskedelmi piacokról való kizárása csak külföldi versenytársakat erősít és aláássa Trump elnök munkahelyteremtési és gazdaságnövelési törekvéseit.”
Az Nvidia továbbá hangsúlyozta, hogy nem gyárt megfigyelőrendszereket vagy szoftvereket, nem dolgozik kínai rendőrséggel és AI-chipjét sem rendelték rendőrségi célokra.
A felhőszolgáltatások kiskapuja
A tiltott fejlett chipekhez való hozzáférést Kína úgy kerüli meg, hogy Microsoft Azure vagy Amazon Web Services (AWS) felhőszolgáltatásokat vesz igénybe külföldön AI-modellek képzésére. Mindkét szolgáltató hirdeti videomegfigyelési anyagok tárolási kapacitását kínai ügyfelek számára.
Például állami tulajdonú SDIC Contech AI-val foglalkozó cég igyekezett hozzáférni AWS-hez és Azure-hoz nagy adat elemzés céljából. A Shanghai Qi Zhi Intézet pedig 280 ezer dollár értékű Azure OpenAI szolgáltatásokat próbált beszerezni titkosítási kutatásokhoz.
Még szankcionált kínai cégek is használják ezeket a szolgáltatásokat nemzetközi megfigyelési képességek nyújtására. A Dahua és Hikvision például AWS-en keresztül kínál hálózatba kötött megfigyelési rendszereket külföldön annak ellenére, hogy emberi jogi visszaélések miatt szankciók alatt állnak Xinjiangban.
Történelmi kísérletek a szabályozásra
A Tienanmen téri mészárlás után hozott korlátozások elsősorban alacsony technológiájú bűnüldözési eszközökre vonatkoztak (pl. bilincsek), de nem terjedtek ki újabb rendészeti technológiákra (pl. biztonsági kamerákra vagy arcfelismerésre). Több törvényjavaslat is kudarcot vallott 2006–2013 között ezen kiskapuk bezárására.
Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma több alkalommal próbálta szigorítani ezeket a szabályokat – például biometrikus eszközök vagy integrált biztonsági rendszerek exportjára –, de ezek sem vezettek áttöréshez.
Kritikus politikusok véleménye
New Jersey republikánus képviselője Chris Smith szerint “naivak vagyunk vagy bűnrészesek extrém módon”, mivel Amerika egy rosszindulatú hatalomnak adja el azt a képességet, amellyel veszélyeztetheti saját magát és hasonló gondolkodású nyugati demokráciákat.
Oregon demokrata szenátora Ron Wyden pedig rámutatott: “Minden cég közös jellemzője egy vastag pénztárca.” Ez szerinte fő oka annak, hogy nem sikerült előrelépni ezen ügyekben.
Következtetés: stratégiai kudarc vagy gazdasági érdekek ütközése?
Bár számos kezdeményezés született az elmúlt évtizedekben az amerikai technológiaexport korlátozására Kína irányába – különösen azokkal kapcsolatban, amelyek emberi jogi visszaélésekhez járulhatnak hozzá –, ezek rendre megbuktak erős iparági lobbi miatt. A felhőszolgáltatások révén továbbra is fennállnak olyan kiskapuk, amelyek lehetővé teszik fejlett AI-technológiák hozzáférését kínai állami szervek számára.
Eközben aktivisták és emberi jogvédők folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy ezek a technológiák hozzájárulnak etnikai kisebbségek megfigyeléséhez és elnyomásához – különösen Xinjiangban –, miközben Washington politikája inkább gazdasági érdekeket követve engedi továbbra is ezeket az üzleteket.
Forrás: Associated Press vizsgálat alapján összeállítva
