Ha azt mondom, hogy Anglia mostantól még komolyabban veszi a tőzeglápok védelmét, talán elsőre nem ugrik be mindenkinek, miért olyan nagy szám ez. Pedig ezek az élőhelyek, amiket gyakran az „Észak esőerdeinek” is hívnak, kulcsfontosságúak bolygónk szénkörforgásában és az éghajlatváltozás elleni harcban. 2025. szeptember 9-én Anglia bejelentette: jelentősen kibővíti a tőzeglápok égetésének tilalmát, ezzel védve egy hatalmas, Devon megyényi területet.
Miért égetik eddig a tőzeglápokat, és miért baj ez?
A hagyományos angol vidéki élet része volt, hogy kontrolláltan égették a tőzeglápokat, főleg azért, hogy elősegítsék a csarab növekedését. Ez ugyanis táplálékot és búvóhelyet biztosít a vörös fogoly madaraknak, amelyek vadászata régóta népszerű sport és gazdasági tevékenység. De itt jön a csavar: ez az ősi módszer hatalmas környezeti árat fizettetett.
Az égetés kiszárítja a tőzeget, ami több ezer év alatt rakódott le és tárolta el a szén-dioxidot. Amikor ezt a talajt felégetik vagy kiszárítják, az ott tárolt szén visszakerül a légkörbe – ráadásul nem is kevés! Ez pedig tovább fokozza az üvegházhatású gázok mennyiségét és rontja az élőhelyek állapotát: madarak, rovarok és ritka növények veszítik el otthonukat.
A tőzeglápok szerepe: több mint egyszerű mocsarak
Tudtad, hogy a tőzeglápokat gyakran „a Föld tüdejének” nevezik? Nem véletlenül. Ezek az élőhelyek ugyanis elképesztően hatékonyan képesek megkötni és hosszú időre elraktározni a szén-dioxidot – sokkal jobban, mint akár egy erdő. Míg a fák növekedésük során kötik meg a szenet, addig a tőzeglápok ezt évszázadokon át képesek bent tartani a talaj mélyén.
Amikor azonban károsodik vagy felégetik őket, ez az értékes szén-dioxid újra felszabadul, ami tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást. Ezért is olyan fontos Anglia új szabályozása, amely szeptember 30-tól lép életbe: mostantól már több mint 676 ezer hektár mély tőzeget védnek – ez háromszorosa annak a területnek, amit korábban védelem alá vontak.
A mély tőzeg új definíciója
Az idei évben egy kormányzati konzultáció és tudományos áttekintés után megváltoztatták azt is, mit tekintenek „mély tőzegnek”: eddig legalább 40 centiméter vastagnak kellett lennie ahhoz, hogy védelem alá essen; mostantól már 30 centiméter is elég. Ez nem csak több földterületet von be a védelembe, hanem összhangba hozza az angol szabályozást a legfrissebb kutatásokkal arról, hogyan alakul ki és működik valójában ez az ökoszisztéma.
Milyen előnyökkel jár mindez nekünk?
A tőzeglápok nem csak szénraktárak: víztisztítóként működnek, élőhelyet adnak számos ritka fajnak és segítenek megelőzni az árvizeket. Gondolj csak bele: ezek a talajrétegek olyanok, mint hatalmas szivacsok – elnyelik az esőt és lassan engedik vissza. Ha kiszáradnak vagy károsodnak, elveszítik ezt a képességüket, így nő az árvízveszély.
Ráadásul az égetés nem csak környezeti kárt okoz: rossz levegőt is eredményez. A moorland tüzek füstje finom részecskéket bocsát ki, amelyek belélegezve légzőszervi és szív-érrendszeri betegségeket okozhatnak. Manchesterben vagy Sheffield-ben élők biztosan tapasztalták már ezt – amikor messziről érkezik a füstfelhő.
Új szabályok: mikor lehet mégis égetni?
A friss szabályozás szerint mostantól minden kontrollált égetést engedélyhez kötnek. Csak akkor lehet rá sort keríteni, ha tényleg nincs más megoldás – például szélsőséges időjárási helyzetben a vadon tüzek megelőzésére –, és részletes tervet kell benyújtani arról is, hogyan fogják teljesen megszüntetni ezt a gyakorlatot.
Anglia tőzeglápjai: globális kincs
Nem túlzás azt mondani: Anglia tőzeglápjai világszinten is páratlan értéket képviselnek. Az ország területének jelentős részén találhatóak ezek az ökoszisztémák – amelyek összesen több mint hárommilliárd tonna szenet tárolnak el! Ez több szénmennyiség, mint amennyit együttvéve az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország erdőségei képesek megkötni.
A helyreállításuk nemcsak klímavédelmi kérdés: amikor újra nedvesítik őket (az úgynevezett rewetting), ezek a területek ellenállóbbá válnak a tüzekkel és aszállyal szemben is. Így nemcsak mi nyerünk tisztább levegőt és biztonságosabb vízgazdálkodást, hanem maga a természet is visszakapja régi pompáját.
Helyi közösségek és természetvédelem kéz a kézben
A döntést környezetvédelmi szervezetek is üdvözölték. Kiemelik: ez nem csak egy környezetvédelmi lépés lesz – hanem egy egészségügyi és társadalmi előrelépés is azok számára, akik közvetlenül érintettek ebben az országban található magas fekvésű lápvidékeken. Sheffield vagy Hebden Bridge környékén például régóta küzdenek már a rendszeres füsttel és árvizekkel.
Kitekintés: Anglia környezetvédelmi stratégiája
Ez az intézkedés része annak a szélesebb körű angol környezetvédelmi programnak is, amelyben több izgalmas fejlesztés zajlik párhuzamosan: például vadon élő hódokat engedtek vissza több száz év után; új nemzeti erdőt hoznak létre Cotswolds-tól Mendips-ig; illetve tízmilliárd font értékű hulladékgazdálkodási reformot indítottak el.
Skócia sem marad le: ott hasonló törvénykezési lépések zajlanak (Wildlife Management and Muirburn Bill), így egész Egyesült Királyság-szerte összhangban haladnak előre ezen értékes lápvidékek megóvásában.
Záró gondolatok
Személy szerint engem nagyon megfogott ez az egész történet arról, hogyan tudunk tanulni múltbéli hibáinkból – például abból, hogy évszázadokon át égettük ezeket az ökoszisztémákat –, majd hogyan tudjuk helyreállítani azt, ami elveszett. A természet mindig képes regenerálódni; nekünk csak annyi kell hozzá, hogy adjunk neki esélyt.
Te mit gondolsz? Tudtad eddig mennyire fontos szerepet játszanak ezek az angliai lápvidékek? És szerinted nálunk Magyarországon milyen hasonló természeti értékeket kellene jobban védenünk?
Forrás: https://happyeconews.com/englands-ban-on-burning-in-peat-bogs/
