A madárinfluenza, különösen az H5N1 vírus, komoly fenyegetést jelent az emberi egészségre. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak az antitest alapú terápiák, amelyek célja a fertőzések súlyosságának csökkentése és a krónikus betegségek gyógyítása. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan fejlődnek az antitest terápiák, különös tekintettel a H5N1 madárinfluenza vírus elleni új kutatásokra.
Az antitestek szerepe az immunrendszer védekezésében
Az antitestek az immunrendszer egyik alapvető védelmi vonalát képezik a fertőzésekkel szemben. Ezek a fehérjék képesek felismerni és megkötni a kórokozók specifikus részeit, így megakadályozva azok szaporodását és terjedését. A tudósok mesterségesen is elő tudják állítani ezeket az antitesteket, kombinálva egér B-sejteket és emberi sejtvonalakat, hogy hatékonyabb gyógyszereket fejlesszenek ki.
Jelenleg az engedélyezett antitest alapú gyógyszerek többsége rákos és autoimmun betegségek kezelésére szolgál. Ugyanakkor egyre több monoklonális antitestet alkalmaznak antivirális terápiákban is, például Ebola, légúti syncytialis vírus (RSV) és COVID-19 esetén.
Az antivirális antitest terápiák kihívásai madárinfluenza esetén
Runhong Zhou, a Hongkongi Egyetem immunválaszokat kutató szakértője szerint az antivirális antitestek fejlesztése madárinfluenza ellen eddig kevésbé volt sikeres. Ennek oka, hogy az influenza vírus gyors mutációi miatt a kezelések hatékonysága csökkenhet. Ez a probléma hasonló ahhoz, amit a COVID-19 elleni antitest terápiáknál is tapasztaltak: idővel a vírus változásai miatt egyes gyógyszerek kevésbé hatékonyak.
Új megközelítés: kettős célpontú antitestek a H5N1 ellen
Zhou és munkatársai egy innovatív antitestet fejlesztettek ki, amely két különböző célt támad egyszerre:
- a vírus felszínén található fehérjék szár részét (stem region),
- a fertőzött személy sejtjein található receptorokat.
Sejtes kísérleteik során kimutatták, hogy ez az antitest több élő madárinfluenza törzset is képes semlegesíteni. Emellett hatékonyabbnak bizonyult egy hagyományos monoklonális antitestnél, amely csak egyetlen antigént céloz meg. Ez azt jelzi, hogy a vírus szárának és a gazdasejt receptorainak egyidejű célzása jó stratégia lehet az antitestek hatékonyságának növelésére.
Zhou azonban hangsúlyozza, hogy még nem ismert pontosan, meddig tart ez a védelem, illetve hogy az ilyen kezelés kiválthat-e olyan mutációkat a vírusban, amelyek révén az képes elkerülni az immunrendszer támadását.
Többcélú monoklonális antitestek fejlesztése
Hsiang Hong, a New York-i Columbia Egyetem orvostanhallgatója szintén részt vesz egy olyan kutatócsoport munkájában, amely több monoklonális antitestből álló panelt fejleszt ki. Ezek az antitestek különböző részeket céloznak meg a H5N1 víruson, így lehetőség nyílik annak nyomon követésére, hogyan változik idővel a vírus evolúciója. Ezáltal olyan kezeléseket is kidolgozhatnak, amelyek több variánst is hatékonyan képesek kezelni.
Antitestek szerepe a vakcinák hatékonyságának növelésében
Az antitestek nemcsak önálló terápiaként lehetnek hasznosak, hanem más kezelések – például vakcinák – hatékonyságát is fokozhatják. Mivel sok vírus gyakran mutálódik, ezért szükség van olyan vakcinákra és kezelésekre, amelyek ezekhez alkalmazkodni tudnak.
Zhiwei Chen immunológus (Hongkongi Egyetem) szerint azok az antitestek, amelyek képesek kötődni a SARS-CoV-2 vírus felszínén található erősen konzervált (változatlan) területekhez, segíthetnek abban, hogy a vakcinák hosszabb ideig maradjanak hatékonyak még akkor is, ha a vírus mutálódik.
Chen és csapata több olyan felületet azonosítottak a SARS-CoV-2 részecskéjén, amelyek nem változnak jelentősen mutációk során. Ezekhez kötődve több antitest is hatékonyan semlegesítette különböző koronavírusokat:
- SARS-CoV-1 (a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó vírus),
- SARS-CoV-2 különböző variánsai,
- valamint néhány pangolinokban és denevérekben előforduló koronavírus.
Következtetések és jövőbeli kilátások
A jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy az antitest alapú terápiák ígéretes eszközök lehetnek a H5N1 madárinfluenza elleni harcban. A kettős célpontú antitestek fejlesztése új irányt adhat annak érdekében, hogy hatékonyabban semlegesítsük ezt a gyorsan változó vírust. Emellett többcélú monoklonális antitest panelekkel nyomon követhetővé válik a vírus evolúciója és kezelhetővé válhatnak különböző variánsai is.
Ezen túlmenően az antitestek hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy vakcináink hosszabb távon maradjanak hatékonyak olyan koronavírusok esetében is, mint amilyen a SARS-CoV-2. Az ilyen kutatások jelentősége különösen megnőtt a pandémiás helyzetek kezelésében.
A jövőben tehát várhatóan még szélesebb körben alkalmazzuk majd az antitest alapú terápiákat nemcsak madárinfluenza ellen, hanem más fertőző betegségek kezelésében is.