Hosszú, több mint egy évtizedes előkészítés után az Afrikai Gyógyszerügynökség (African Medicines Agency, AMA) hivatalos indulását ezen a héten ünneplik Mombasában, Kenyában, a hetedik kétnapos tudományos konferencián, amely az afrikai orvosi termékek szabályozásáról szól. Ez az esemény mérföldkőnek számít Afrika közegészségügyi fejlődésében, különösen egy olyan időszakban, amikor az afrikai egészségügyi problémákra fókuszáló biomedikális kutatások iránti igény soha nem volt még ilyen nagy.
Az afrikai genetikai sokszínűség kihasználatlan kincse
Afrika rendelkezik a világon a legnagyobb emberi genetikai sokféleséggel, azonban ez a gazdagság eddig nem kapott megfelelő kutatási figyelmet. Számos, világszerte engedélyezett kezelés és vakcina – például HIV/AIDS, malária vagy tuberkulózis ellen – kevésbé hatékony, sőt bizonyos esetekben akár káros is lehet afrikai származású emberek számára.1,2
Közös kihívások: HIV és COVID-19 kezelése Afrikában
Az idei évben jelentős nemzetközi finanszírozási megszorítások érintették Afrika biomedikális kutatásait és egészségügyi szolgáltatásait, ami milliók életmentő kezelésekhez való hozzáférését korlátozta, illetve számos kutatót és egészségügyi dolgozót munkanélkülivé tett. Ez jól mutatja azokat a sebezhetőségeket, amelyek abból fakadnak, hogy Afrika túlságosan külső donorokra támaszkodik.
Ezzel párhuzamosan Afrika dinamikus népességnövekedése és gyors urbanizációja új egészségügyi kihívásokat és lehetőségeket teremt. A városi környezetben a tehetősebb negyedek lakói egyre magasabb színvonalú gyógyszereket és egészségügyi ellátást követelnek, míg az alacsony jövedelmű területeken a zsúfoltság, rossz lakhatási körülmények és higiéniai hiányosságok elősegítik a légzőszervi és hasmenéses fertőzések terjedését.3
Ezen túlmenően az elégtelen táplálkozás, légszennyezés, dohányzás és mozgásszegény életmód növeli a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és rák előfordulását.4 2100-ra Afrika várhatóan 13 olyan nagyvárosnak ad otthont a világ 20 legnagyobb városa közül,5 ahol ezek a társadalmi egyenlőtlenségek tovább mélyülhetnek.
Az AMA szerepe: Több mint egy szabályozó hatóság
Az AMA nem csupán egy újabb szabályozó testület; ez egy próbatétel arra nézve, hogy Afrika képes-e méltó helyet követelni magának a tudomány alakításában, amely meghatározza majd növekvő népességének egészségét.
Ha az AMA biztosítja, hogy a gyógyszertesztelés preklinikai modelljei tükrözzék az afrikai biológiát, hogy az afrikai genomokat már a gyógyszerfejlesztés kezdeti szakaszában figyelembe vegyék, valamint hogy a kontinensen végzett klinikai vizsgálatok szigorúak legyenek, akkor jelentősen javíthatja több milliárd afrikai származású ember egészségi állapotát.
Ezzel párhuzamosan hozzájárulhat az emberi genetikai sokféleség és annak betegségekhez illetve kezelésekhez való kapcsolódásának átfogóbb megértéséhez is – ami globálisan is újradefiniálhatja a gyógyszerfejlesztési és klinikai vizsgálati standardokat.
Gyógyszerkutatás Afrikára szabva
Több évtizedes kutatások igazolták, hogy különböző régiókból és etnikumokból származó emberek eltérően reagálnak ugyanazon gyógyszerekre.6 Bár Afrika adja a világ népességének mintegy 18%-át és viseli a globális betegséghordozás 25%-át,7 genetikai sokféleségét ritkán veszik figyelembe preklinikai vagy klinikai kutatások során.8
Például az African Pharmacogenomics Knowledgebase (PharmGKB) adatbázisának mindössze 4%-a tartalmaz afrikai származású személyek genetikai adatait. Ugyanígy a gyógyszerteszteléshez használt in vitro modellek – mint például 3D sejtkultúrák (organoidok) vagy máj mikroszómák – túlnyomórészt európai származású donoroktól származnak.9
Klinikai vizsgálatok tekintetében pedig kevesebb mint 3%-uk zajlik Afrikában. Egy 2023-ban publikált tanulmány szerint 2015 és 2023 között világszerte több tízezer fázis I-es vizsgálatból mindössze 17-et végeztek Kenyában, 12-t Nigériában és 3-at Etiópiában,10 noha ezek az országok vezető szerepet töltenek be Szubszaharai Afrika klinikai kutatásaiban.
A jelenlegi helyzet következményei: hatástalan vagy káros kezelések
Ezekből az aránytalanságokból fakadóan olyan kezelések kerülnek forgalomba, amelyek bizonyos afrikai populációk számára hatástalanok vagy akár károsak lehetnek. Például az efavirenz nevű hatóanyag volt hosszú ideig az első vonalbeli antiretrovirális kezelés kulcseleme Afrikában és világszerte egészen 2018-ig.11
Zimbabwei HIV-fertőzöttek esetében azonban bizonyos CYP2B6 génpolimorfizmusok miatt – amely enzim felelős az efavirenz anyagcseréjéért – idegkárosodásos tünetek jelentkezhetnek lábzsibbadással együtt.12
Ezen túlmenően olyan betegségek is háttérbe szorultak, amelyek elsősorban afrikai populációkat érintenek. Ilyen például a sarlósejtes vérszegénység (sickle-cell disease), amely Nyugat-Afrikában körülbelül minden századik embert érint,13 míg Nyugat-Európában csak minden 15 000-ediket.
Bár évente hasonló számú halálesetet okoz világszerte mind a sarlósejtes vérszegénység, mind a Parkinson-kór (utóbbi főként Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában), Parkinson-kórral kapcsolatban az elmúlt öt évben közel 50 000 tanulmány jelent meg PubMed adatbázis szerint, míg sarlósejtes vérszegénységről mindössze körülbelül 7 800.(Forrás: PubMed)
A jövő útja: genomikai kutatások Afrikában
Az AMA egyik legfontosabb feladata lesz biztosítani, hogy az afrikai genomikus sokféleséget és igényeket már a gyógyszerkutatás minden fázisába beépítsék. Ez magában foglalja:
- Afrikai farmakogenomikai adatok integrálását, amelyek megmutatják, hogyan reagálnak különböző genetikai háttérrel rendelkező emberek egy-egy gyógyszerre;
- Afrikai származású sejtekből vagy szövetekből származó in vitro modellek használatának kötelezővé tételét vagy ösztönzését;
- Kiemelt támogatást nyújtani azoknak a fejlesztőknek, akik olyan betegségekre fókuszálnak, amelyek aránytalanul érintik az afrikai populációkat.
Például az AMA előírhatná vagy ösztönözhetné azt is, hogy a szabályozási engedélyért folyamodók bemutassák: hogyan vették figyelembe az afrikai populációkra jellemző genetikai variabilitást preklinikai és klinikai vizsgálataik során.
A CYP450 géncsalád variánsai például befolyásolják a gyógyszerek anyagcseréjét; más génvariánsok pedig hatással vannak arra, hogyan szívódnak fel vagy ürülnek ki a szervezetből bizonyos készítmények. Az APOL1 gén G1 és G2 variánsai például gyakrabban fordulnak elő afrikai származásúaknál és jelentős kockázati tényezőt jelentenek krónikus vesebetegség kialakulására.
A biobankok és adatbázisok fejlesztése kontinens-szerte
Az AMA együttműködve afrikai kutatóintézetekkel – például Dél-Afrikában a Cape Town-i Egyetem Holistic Drug Discovery and Development Centre-ével – valamint globális konzorciumokkal (mint az Innovative Medicines Initiative) támogatná kontinentális farmakogenomikai adatbázisok létrehozását.
Ezek mellett biobankok kialakítását is ösztönöznék Afrikában olyan alapítványokkal együttműködve, mint Bill Gates Alapítványa. Ezekben humán biológiai mintákat gyűjtenének és tárolnának megfelelő módon annak érdekében, hogy több kutató férjen hozzá releváns preklinikai eszközökhöz.
A jövőben így mind afrikai, mind globális gyógyszergyártók mesterséges intelligencia segítségével elemezhetnék ezeket az adatokat annak érdekében, hogy pontosabban megjósolják egy-egy vegyület hatását adott populációkra. Az AMA emellett segíthet abban is, hogy ezek az adatbázisok interoperábilisak legyenek más gyógyszerfejlesztési platformokkal – például PharmGKB-val –, ezzel is ösztönözve multinacionális fejlesztők részvételét.
A szabályozás harmonizálása: könnyebb klinikai vizsgálatok Afrikában
Míg ezekkel párhuzamosan fontos lépések történnek a biomedikális kutatás relevanciájának növelésére Afrikára szabva, elengedhetetlen az is, hogy egyszerűbbé váljon klinikai vizsgálatok lebonyolítása kontinens-szerte.
Jelenleg ugyanis számos akadály nehezíti ezt:
- Korlátozott laboratóriumi infrastruktúra;
- Képzett klinikai kutató szakemberek hiánya;
- Kutatási etika és szabályozási szakértők hiánya;
- Egyes országok eltérő törvényei és szabványai biológiai minták kezelésére vonatkozóan.
Az AMA támogathatja például kenyai kutatóintézeteket (pl. Kenya Medical Research Institute) nemzetközi finanszírozókkal való partnerség kialakításában. Emellett együttműködhet kontinentális szervezetekkel is – mint amilyen az International Vaccine Institute Africa Regional Office-ja Ruandában –, hogy fellendítse vakcinafejlesztést Afrikában.
Klinikai vizsgálatok koordinációja és adatbázis létrehozása
A különböző országok erőfeszítéseinek összehangolása érdekében létfontosságú egy központi klinikai vizsgálati adatbázis kialakítása. Az AMA ehhez kapcsolódva építhetne tovább olyan kezdeményezéseket, mint a Clinical Trials Community Africa Network – amely etikai bizottságokat, kutatóintézeteket és gyógyszergyártókat tömörítve harmonizálja Afrika klinikai vizsgálatait.
Mindezek mellett az AMA központi szerepet vállalhatna abban is, hogy egységesen bírálja el klinikai vizsgálati engedélykérelmeket kontinens-szerte. Ez elősegítené nagyléptékű multicentrikus fázis II-es vizsgálatok indítását – melyek hatékonysági és biztonsági adatokat szolgáltatnak –, hiszen egyetlen országban végzett kisebb tanulmányok gyakran nem rendelkeznek elegendő résztvevővel ahhoz, hogy kimutassák a genetikai alcsoportok közti különbségeket.
A szabályozási környezet egységesítése további előnyökkel járhat:
- Támogatná fázis III-as klinikai vizsgálatok lebonyolítását több ország bevonásával;
- Támogatná fázis IV-es utókövetési tanulmányokat valós környezetben;
- Növelné hamisított gyógyszerek elleni fellépést is.
Öt buktató elkerülése: tanulságok más kontinensekről
Annak érdekében, hogy egészséges ökoszisztéma alakuljon ki Afrika biomedikális kutatásában és gyógyszerfejlesztésében, az AMA-nak érdemes tanulnia más kontinens-szintű kezdeményezések korábbi nehézségeiből – például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) induláskori tapasztalataiból.
- Divergens országérdekek kezelése: Az AMA nem engedheti meg magának azt a hibát, hogy Afrika sokszínű országainak eltérő irányvonalai aláássák bizalmát vagy jó hírnevét;
Záró gondolatok
Az Afrikai Gyógyszerügynökség megalakulása történelmi lépcsőfokot jelent Afrika közegészségügyi fejlődésében. Ha sikerül integrálniuk az afrikai genetikai sokféleséget a gyógyszerkutatásba és harmonizálniuk kontinentális szinten a szabályozást valamint klinikai vizsgálatokat támogatniuk megfelelő infrastruktúrával és együttműködésekkel, akkor valódi áttörést érhetnek el nemcsak Afrika lakosságának egészsége javításában, hanem globálisan is új standardokat állíthatnak fel.
