Az AGI, vagyis az általános mesterséges intelligencia fogalma mára szinte központi szerepet tölt be a mesterséges intelligencia (MI) kutatásában és fejlesztésében. De vajon honnan ered ez a kifejezés, és hogyan vált az MI egyik legfontosabb kulcsszavává? Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az AGI elnevezésének történetét, a kulcsszereplőket, valamint az ezzel kapcsolatos vitákat és figyelmeztetéseket.
Az AGI fogalmának kialakulása és az eredeti AI koncepció
Wang, aki jelenleg a Temple Egyetemen tanít, visszaemlékezése szerint csak homályosan emlékszik arra a beszélgetésre, amely során az AGI kifejezés alternatívái is felmerültek. Fontos azonban, hogy szerinte az, amit a korai 2000-es években AGI-ként emlegettek, valójában „alapvetően az eredeti mesterséges intelligencia” volt. A Dartmouth konferencia alapítói olyan gépeket képzeltek el, amelyek az emberi intelligenciához hasonlóan széles körű értelmi képességekkel rendelkeznek.
„Új megnevezésre volt szükségünk, mert az egyetlen korábbi kifejezés jelentése megváltozott,” mondja Wang. Így született meg az AGI kifejezés, amelyet aztán egyre többen kezdtek használni online fórumokon.
Az AGI kifejezés elterjedése és tudományos elfogadottsága
A kifejezés gyorsan népszerűvé vált: bár Goertzel „Artificial General Intelligence” című könyve csak az évtized közepén jelent meg, addigra már létezett egy folyóirat és konferencia is AGI néven. Legg, aki jelenleg a Google DeepMind egyik alapítója és vezető AGI-kutatója, elmondta, hogy ő maga sem mindig használta ezt a kifejezést. PhD dolgozatában például nem említette az AGI-t, mert túl vitatottnak tartotta.
A név tulajdonjoga: Gubrud szerepe az AGI elnevezésében
A középső 2000-es években Gubrud igyekezett magának tulajdonítani az AGI név megalkotását. Ő hívta fel először a figyelmet erre a kifejezésre azok között, akik népszerűsítették azt. Legg így emlékszik: „Valaki váratlanul előállt azzal, hogy ’Én már ’97-ben használtam ezt a kifejezést’, mire mi csak annyit mondtunk: ’Ki a fene vagy te?’ Aztán utánanéztünk, és valóban volt egy papírja ezzel a kifejezéssel.”
Bár Gubrud részt vett az első AGI konferenciákon és kapcsolatba került Goertzel-lel is, Legggel soha nem találkozott személyesen. Online viszont barátságosan kommunikáltak egymással. Gubrud elismeri, hogy saját aktivitásának hiánya miatt háttérbe szorult:
„Elfogadom, hogy én voltam az első hivatkozás forrása, de nekik jár a dicsőség sok más munkáért, amit én nem végeztem el – pedig talán kellett volna. Az én fókuszom inkább a fegyverkezési verseny veszélyeinek figyelmeztetésén volt.”
Gubrud figyelmeztetései és karrierje
Bár Gubrud nem volt túl termékeny tudományos munkásságában később – karrierje mozgalmas volt, jelenleg anyjáról gondoskodik –, több olyan tanulmányt írt, amelyek autonóm gyilkos robotok betiltását sürgették. Ezek a figyelmeztetések ma is aktuálisak és fontosak.
Gubrud saját helyzetét is kritikus szemmel látja: „Ez az egész világot átformálja, több trillió dollárt ér – én pedig egy 66 éves vagyok egy értéktelen PhD-vel, név nélkül, pénz nélkül és állás nélkül.”
Az AGI öröksége és jövője
Mégis Gubrudnak van öröksége: ő adta nevet az AGI-nak. Az általa adott definíció ma is érvényes. És azok a figyelmeztetések, amelyeket megfogalmazott az általános mesterséges intelligencia veszélyeiről, továbbra is meghallgatásra érdemesek.
Összegzésként: Az AGI fogalma nem csupán egy technikai terminus; mögötte emberi történetek, viták és figyelmeztetések állnak. A mesterséges intelligencia fejlődése során fontos megérteni ennek a fogalomnak az eredetét és jelentőségét annak érdekében, hogy felelősségteljesen alakíthassuk jövőnket ebben a dinamikusan változó területen.
Ezt a cikket Steven Levy Backchannel hírlevelének egyik kiadása alapján állítottuk össze.
Forrás: https://www.wired.com/story/the-man-who-invented-agi/