2023 nyarán egy tragikus, mindössze kétperces videó kezdett el gyorsan terjedni a kínai közösségi médiában. A történet egy kínai egyetemista lányról szól, aki beleszeret egy fekete diáktársába. A férfi azt állítja, hogy bányatulajdonos, és a lány nem szakít vele akkor sem, amikor kiderül, hogy hamisított designer ruhákat vásárolt neki. Végül a nő úgy dönt, hogy elköltözik az afrikai származású párjához, annak ellenére, hogy a szülei tiltakoznak.
A videóban bemutatott történet
Amikor a nő megérkezik az afrikai országba – amelyet a videó nem nevez meg pontosan –, rájön, hogy párja már házas és szegénységben él. A férfi elégeti az útlevelét, és kényszeríti őt kemény fizikai munkára és prostitúcióra. Egy kínai mérnökkel való találkozás ad neki némi reményt, aki segít kapcsolatba lépni a családjával. Ám amikor a szülők megpróbálják hazahozni lányukat, kudarcot vallanak, így ő kénytelen maradni egy kilátástalan élethelyzetben, egy vegyes származású gyermekkel. A tragédia végén az apa hazatérve szívfájdalomtól meghal.
A videót több ezren osztották meg és kedvelték. Az egyik legnépszerűbb komment gúnyolta a nőt azért, mert bár jól képzett volt, mégis ostobán cselekedett. Egy másik hozzászólás pedig arra szólított fel, hogy a kormány tegyen többet a „gyenge minőségű külföldiek” kiszűréséért.
Az ellentétes hangvételű videók és a társadalmi reakciók
Nem minden tartalom ilyen sötét: egy másik, vidámabb hangvételű klipben egy nevető kínai nő tart egy babát az ölében egy fekete férfi mellett. Ezt a videót több mint 40 000 alkalommal osztották meg, mielőtt a készítője törölte volna. Számos dühös komment fejezte ki csalódását amiatt, hogy kínai nők „megszegik őseik tiszteletét”. Egy gyakran ismétlődő mondás így hangzik: „A férfiak őrzik a területet; a nők őrzik az vérvonalat.”
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a videók nem valós eseményeket mutatnak be – mesterséges intelligencia (AI) által generált fantáziák. Mégis népszerűségük és fogadtatásuk rávilágít arra, hogy Kínában jelentős közönség van az ilyen rasszista tartalmak iránt.
Az AI által generált rasszista tartalmak típusai Kínában
A legelterjedtebbek az „afrikai partnerhez követett kínai nő rossz tapasztalatokat szerez” típusú videók. Ezek az alkotások Afrika egészét – soha nem neveznek meg konkrét országot – mélyszegénységgel, társadalmilag visszamaradott állapotokkal és erőszakkal ábrázolják.
A második típus dühkeltő tartalomként jelenik meg: boldog interkulturális párokat mutat be – jellemzően kínai nőket fekete férfiakkal –, amelyek célja gyakran az indulatkeltés.
A harmadik kategória pedig olyan jelenetekből áll, ahol kínai nők elutasítanak fekete férfiakat például metróban történő ismerkedési kísérletek során. Gyakran említik Guangzhou város metróját – ahol jelentős afrikai közösség él –, amely többször is rasszista félelmek fókuszába került.
A rasszizmus gyökerei és történelmi háttere Kínában
A rasszista elképzelések Kínában egészen a 19. század végéig nyúlnak vissza. Az ország nyugati imperialisták általi megaláztatása idején számos értelmiségi átvette a társadalmi darwinizmus és tudománytalan rasszizmus eszméit, amelyeket saját társadalmi hierarchiákkal kapcsolatos elképzeléseikkel ötvöztek.
Ezek az eszmék vezettek ahhoz az elképzeléshez is, hogy a „sárga faj” felsőbbrendű más fajokkal szemben. Kang Youwei késő Qing-kori reformer például azt írta globális egységre vonatkozó manifestójában, hogy a „fekete és barna” fajokat verseny révén gyakorlatilag ki fogják szorítani a „sárga és fehér” fajok. Bár Kang szerint a sárga és fehér fajok hasonlóak és végül összeolvadnak majd házasság révén, ezt nem tartotta lehetségesnek a fekete emberekkel kapcsolatban azok „extrém csúnyasága és butasága” miatt.
Delaware State University kutatója, Cheng Yinghong szerint ezek az időszakból eredő hierarchikus rasszista elképzelések soha nem kerültek teljes mértékben feltárásra vagy elutasításra Kínában. Szerinte Kína hivatalos rasszizmus elleni kiállása inkább ideológiai kampány része volt Nyugat ellen, semmint valódi önvizsgálat vagy tudományos elemzés.
A kínai-afrikai kapcsolatok és az egyetemi környezet szerepe
Egy gyakran ismételt motívum az AI-videókban az afrikai és kínai karakterek találkozása kínai egyetemeken. Ez visszavezethető az 1960-as évekre, amikor Kína néhány afrikai diákot fogadott be forradalmi eszmék terjesztése céljából hazájukban.
A kulturális forradalom idején ez a program leállt, majd később újraindult reformkorszakban. Ekkor kezdtek felerősödni konfliktusok kínai és afrikai diákok között – több eset is bekerült az újságokba. Például 1986-ban Tianjinben kínai diákok öt órán át ostromoltak 40 afrikai diákot egy hangos buli miatt.
A legismertebb eset 1988-ban történt Nanjingban: biztonsági őr és afrikai diákok közötti vita után több ezer diák vonult utcára rasszista jelszavakat skandálva. Hasonló tüntetések robbantak ki más városokban is (például Pekingben), ami miatt afrikai diákokat evakuáltak biztonsági okokból.
Nemzetközi kapcsolatok és kormányzati reakciók
Bár ezek az AI-videók kínos helyzetbe hozhatják Kína kormányát – amely érzékeny arra, hogy rasszizmussal vádolják nemzetközi kapcsolatai miatt –, eddig csak akkor léptek fel hatékonyan, ha diplomáciai következmények fenyegettek.
Például COVID-19 korai időszakában Guangdong tartományban tapasztalt afrikaiakkal szembeni diszkrimináció hírére több afrikai ország is tiltakozott. Peking gyorsan tagadta ezeket az állításokat és „rosszhiszemű pletykáknak” minősítette őket. Ugyanakkor helyi kormányzat találkozót hívott össze diplomatákkal és vállalkozókkal, ahol utasították őket arra, hogy ne alkalmazzanak faji megkülönböztetést.
Egy 2022-es BBC-leleplezés szerint kínai vállalkozók éveken át árultak olyan videókat afrikai gyerekekről – például malawi gyerekekről –, akik kínaiul beszélnek olyan sértő mondatokat mondva magukról („Fekete szörny vagyok és alacsony az IQ-m”). Ez tiltakozásokat váltott ki Malawiban és egy kínait letartóztattak emiatt. Ezt követően egy magas rangú külügyi tisztviselő fellépést ígért rasszista videók ellen.
A társadalmi feszültségek mélyebb okai
Hongkongi Baptista Egyetem kommunikációs tanszékének adjunktusa, Sheng Zou szerint ezekben az AI-videókban megjelenő nők „a nemzet sebezhetőségének jelképei”, ugyanakkor „a nemzeti becsületet és szuverenitást is képviselik”, amelyet általában férfiaknak kell védeniük.
Kína szélsőséges nemi aránytalansága – mintegy 35 millióval több férfi van nőnél – tovább fokozza ezt az aggodalmat. Az évtizedeken át tartó egyszülős politika mellett a nemi szelekciós abortuszok is hozzájárultak ehhez az aránytalansághoz. Emellett a házasság anyagi feltételei (például lakásvásárlás vagy növekvő hozomány) sok fiatal férfi számára elérhetetlenek.
Érdekes módon Oroszországból érkező mesterséges intelligencia által generált videók arról szólnak néha pozitív kommentekkel kísérve, hogy orosz nők szeretnének kínai férfiakkal házasodni – ami jól mutatja a nemzetközi különbségeket ebben a témában.
Egyetemi szabályozások és online botrányok
Kínában egyetemeken gyakran tiltják vagy erősen korlátozzák a diákok közötti párkapcsolatokat is – különösen külföldiekkel –, ami tovább élezi a faji alapú félelmeket kampuszi környezetben.
Például 2019-ben Shandong Egyetem bocsánatkérést kényszerült kiadni miután egy „tanulótárs” program külföldi diákokra vonatkozó részletei online felháborodást váltottak ki arról, hogy államilag szervezett módon rendelnének kínai barátnőket külföldi férfiak mellé.
2023 júliusában egy női hallgatót kizártak Dalian Egyetemről „nemzetkárosító viselkedés” miatt külföldivel való „nem megfelelő kapcsolat” miatt – bár ebben az esetben ukrán fehér férfiről volt szó.
Szeptemberben online botrány robbant ki Chongqing Műszaki Egyetemen arról, hogy néhány külföldi férfi ideiglenesen női kollégiumban lakott; sok beszámoló hangsúlyozta ezeknek a külföldieknek fekete bőrüket is. Az egyetem bocsánatot kért és áthelyezte őket más helyre.
Kormányzat hozzáállása és cenzúra
Kína cenzúrarendszere hatalmas ugyanakkor erőforrásaik végesek: elsősorban olyan ideológiai kérdésekre koncentrálnak amelyek belső társadalmi stabilitást fenyegetnek; míg a rasszizmus kérdése gyakran nincs napirenden.
Zou professzor rámutatott arra is, hogy sok kínainak nincs megfelelő fogalma vagy szava arra, amit mi rasszizmusnak nevezünk; így sokan nincsenek tudatában saját előítéleteiknek sem.
Következtetések: Mi várható a jövőben?
Mivel ezek az AI-videók ritkán jelentenek tényleges diplomáciai kockázatot – hiszen legtöbbször csak azok készítik őket akik beírják a promptokat –, várhatóan továbbra is terjedni fognak Kína online térségében.
A platformok algoritmusainak működése valószínűleg azt eredményezi, hogy ezeket főként azok látják majd akik már eleve konzervatív nézeteket vallanak faji vagy nemi kérdésekben; így ezek megerősítésére szolgálnak inkább mintsem új gondolatokat hoznának be.
Ezeket a videókat jellemzően idősebb korosztály fogyasztja nagyobb számban; sok kommentelő pedig nincs tisztában vele, hogy amit lát valójában mesterséges intelligencia által kreált fikció.
Az egyik legnépszerűbb komment például így szólt: „Miért nem mentette meg őt a kínai kormány? Mi történt vele most?” Ez jól mutatja azt iskolázottság mellett meglévő bizonytalanságot és aggodalmat ezen témák kapcsán Kínában.
Összegzésként: Az AI által generált rasszista tartalmak népszerűsége Kínában komoly társadalmi problémára világít rá: mélyen gyökerező előítéletekre faji és nemi kérdésekben egyaránt. Ezek kezelése összetett kihívás mind kulturális önreflexiót mind pedig hatékony szabályozást igényelne annak érdekében, hogy ne erősítsék tovább ezeket káros sztereotípiákat sem hazánkban sem globálisan.
Forrás: https://foreignpolicy.com/2025/10/15/china-racism-africans-ai-artificial-intelligence/