Az elmúlt év során számos megdöbbentő felismerés ért: az amerikai választók jobban megbocsátanak egy lázadásnak, mint az inflációnak, 37 évesen egy rossz térd már szinte törvényszerű, és hogy a New York Mets 1986 őszén ördögi paktumot kötött, melynek következményeit generációk viselik. Ám talán a legnyugtalanítóbb felismerésem az volt, hogy a robotok ma már sok munkámat jobban végzik el, mint én.
A mesterséges intelligencia térnyerése a tudásalapú munkákban
Az elmúlt tíz évben részben abból éltem, hogy híreket és tudományos tanulmányokat dolgoztam fel közérthető magyarázatokká, amelyeket irodai dolgozók gyorsan átfuthattak munka közben. Az ehhez szükséges képességek – gyors szövegértés, tiszta fogalmazás és hiteles szakértői hangvétel – mind olyan készségek, amelyekkel a ChatGPT bőségesen rendelkezik.
Ráadásul ezekkel sokkal hatékonyabban is bánik: míg nekem 48 órára, hat étkezésre, 37 Twitter-szünetre és legalább három gyógyszerre van szükségem ahhoz, hogy elmagyarázzam például Donald Trump vámjainak hatását a dollárra, addig a chatbot öt másodperc alatt képes ugyanerre. Sőt, az elemzést akár kalóz stílusban is azonnal átírja.
A félelem az automatizációtól nem csak az újságírókat érinti
Nem csak az újságírók aggódnak gazdasági elavulásuk miatt – ez régóta ismert félelem a szakmában –, hanem mindenféle tudásmunkások: szoftvermérnökök, pénzügyi elemzők vagy éppen filmesek is szoronganak robotversenytársaik miatt. Nem véletlenül: vezetők befektetői konferenciákon egyre gyakrabban hangoztatják, hogy mesterséges intelligenciával kívánják kielégíteni munkaerőigényüket rekordmagas arányban.
- A Goldman Sachs lassítja az új felvételeket és gyorsítja az AI bevezetését.
- A Klarna 40%-kal csökkentette létszámát AI segítségével.
- A Salesforce szerint gépek végzik már az összes munka 50%-át.
Bár az AI által generált tömeges munkanélküliség még inkább sci-fi kategória, tény, hogy bizonyos területeken – különösen kezdő pozíciókban – már most is lassulnak a felvételek. A munkaerőpiaci adatok pedig azt mutatják: az elmúlt 35 évben szinte mindig alacsonyabb volt a friss diplomások munkanélküliségi rátája az átlag amerikai dolgozóénál. Most viszont egy fiatal diplomás nagyobb eséllyel válik kényszerűen munkanélkülivé.
Az általános mesterséges intelligencia (AGI) fenyegetése
A legnagyobb AI laborok közeljövőben ígérik az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI) megjelenését – olyan gépet, amely minden kognitív feladatban felülmúlja az embert. Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei szerint 2030-ra az összes kezdő fehérgalléros állás fele megszűnhet. Az idei évben cégek várhatóan 375 milliárd dollárt fektetnek be AI infrastruktúrába.
Ezek a trendek fél-ironikus beszélgetéseket szültek egy „állandó alárendelt osztály” létrejöttéről: ha az AI gyakorlatilag minden emberi munkát feleslegessé tesz, akkor sokakat örökös kiszolgáltatottságra és bizonytalanságra ítél. Egyetlen cég sem fog fizetni olyan munkáért, amit egy robot jobban végez el. És egyetlen piacgazdaság sem engedi meg, hogy valaki előrelépjen anyagi helyzetében, ha munkája értéktelen.
A technológiai fejlődés kétarcúsága: jólét vagy új neofeudalizmus?
Bár ezek az előrejelzések spekulatívak, az AGI által kiváltott neofeudalizmus elképzelése tűnik egyik legvalószínűbb rémálomnak. Az AGI talán nem dönt úgy, hogy felszámolja az emberiséget – de definíció szerint leértékeli majd az emberi munka értékét. Nem tudjuk pontosan, hogyan boldogulnak majd az emberek egy olyan világban, ahol a gazdagok nélkülözhetik tehetségüket és erőfeszítéseiket. De jogos aggodalom, hogy nem túl jól fognak járni.
Automatizáció: A jólét forrása és veszélyforrása egyszerre
Az automatizáció minden jólét alapja. Robotok nélkül ma is élelemért küzdenénk nap mint nap. A gépeknek köszönhetően azonban legtöbben kényelmes otthonokban élünk, tele képernyős szórakoztatással – anélkül, hogy napégést vagy hátfájást kockáztatnánk.
Ugyanakkor minden korábbi automatizációs hullám rengeteg ember életét tette tönkre rövid távon. Bár hosszú távon általában javultak a munkavállalók helyzetei – hiszen újabb és jobb állások jöttek létre –, nincs garancia arra, hogy ez mindig így lesz. A fizikai törvények nem tiltják meg például azt sem, hogy robotok ugyanolyan jól gondolkodjanak vagy hajtsanak végre finom mozdulatokat, mint mi.
Az AI fejlődése és hatása a fizikai és kognitív munkára
Hat évvel ezelőtt még nehézkesen írtak AI modellek programkódot vagy koherens szöveget; ma már kiváló eredményeket érnek el jogi vagy programozási feladatokban is. Bár a robotika fejlődése lassabb volt – például könnyebb számolni kalkulus feladatokat, mint összeszerelni IKEA-bútort –, ahogy javulnak az információfeldolgozó képességek, úgy nő annak esélye is, hogy robotok fizikailag is felülmúlják majd embereket.
Anton Korinek (Virginia Egyetem közgazdásza): „Ha jobb agyat adunk meglévő robotjainknak, sokkal jobban teljesítenek majd.” Szerinte hamarosan gépek képesek lesznek túlszárnyalni minket kognitív és fizikai munkában egyaránt.
Az AGI időtávja és elkerülhetetlensége
Bár nem biztos, hogy két éven belül megjelenik egy valódi AGI – ahogy néhány iparági szereplő vagy pesszimista jóslat állítja –, hosszabb távon elképzelhető ennek megvalósulása. Az emberi agy biológiai korlátai miatt sosem leszünk tökéletesen hatékonyak; gépek viszont megfelelő fejlesztésekkel akár hét ember heti munkáját is elvégezhetik kevesebb erőforrásból.
A társadalmi haladás motorjának megtörése
Ma Amerikában mély társadalmi egyenlőtlenségek vannak ugyan, de mégis viszonylag egalitárius rendszer működik: jogegyenlőség van mindenki számára; léteznek minimális életszínvonalat garantáló támogatások; dolgozókat védő törvények; adórendszer progresszív elemei; valamint kollektív tárgyalási jogok.
Ezeket részben filozófiai eszmék (vallások univerzalizmusa, felvilágosodás gondolatai), részben pedig gazdasági érdekek támasztják alá: autonóm munkavállalók hatékonyabb piacot jelentenek; bérek emelkedése stabilitást hozott; szakszervezetek elfogadása csökkentette a sztrájkok kockázatát; oktatásba való befektetés pedig termelékenyebb munkaerőt eredményezett.
Az AGI veszélyezteti ezeket a társadalmi vívmányokat
Az AGI azonban fenyegeti ezt a fejlődést: visszahozhatja a neofeudalizmus korszakát. Egy példa erre Kongó Demokratikus Köztársasága – gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik ugyan (olajjal és mintegy 24 billió dollárnyi ásványkincsel), mégis több mint 70%-a napi kevesebb mint 2,15 dollárból él.
Ezt nevezik „erőforrás-átoknak”: nagy természeti vagyon mellett lassabb gazdasági növekedés és magasabb korrupció figyelhető meg. Ennek oka többek között az elit érdektelensége abban, hogy növelje átlagemberek termelékenységét – hiszen könnyű profitot húznak nyersanyagból anélkül is.
Hogyan válhat még szélsőségesebbé ez AGI-val?
Lukács Drago és Rudolf Laine szerint AGI-val felszerelt kapitalistáknak nem lesz szükségük dolgozókra profitjukhoz; államok pedig elveszíthetik adóbevételeiket. Így megszűnik az átlagember gazdasági befolyása mind állami mind vállalati szinten. A tömegek ellenállása pedig eltörölhető lesz fejlett drónokkal és AI-alapú megfigyeléssel.
Milyen megoldások léteznek? Hogyan védhetjük meg demokráciánkat?
Ha nem számíthatunk oligarchák jóindulatára, akkor mi mentheti meg átlagemberek hatalmát? Erik Brynjolfsson és Daron Acemoglu közgazdászok szerint részben olyan mesterséges intelligenciára kell fókuszálnunk, amely nem helyettesíti hanem kiegészíti az emberi munkát – így növelve annak termelékenységét és bérszintjét.
Sajnos azonban jelenleg inkább az automatizáló technológiák fejlesztése dominál. A kormányzat is hozzájárul ehhez alacsonyabb tőketerheléssel szemben magasabb munkaadó terhekkel. Ugyanakkor vannak vállalkozók (például Drago és Laine startupja), akik éppen ezen próbálnak változtatni.
A politikai-gazdasági intézmények szerepe
Ha egyszer létrejön egy működőképes AGI, annak elfogadása gazdasági érdekből elkerülhetetlen lesz. Ilyenkor legjobb védekezés lehet intézményi reformok bevezetése:
- Tőkebirtok egyenlőbb elosztása még mielőtt AGI leértékeli az emberi munkát;
- Kormányzat demokratikus elszámoltathatóságának erősítése;
- Társadalmi kontroll fenntartása politikai eszközökkel;
- Példák követése: Norvégia olajbevételeit például társadalmi jólétbe forgatta be egy szuverén vagyonalap révén.
Záró gondolatok
Mesterséges intelligencia forradalma lehetőséget kínál arra is, hogy egy rendkívül automatizált gazdaság mindenki számára virágzó legyen – még azok számára is, akik ma talán már „elavultnak” érzik magukat szakmájukban. Ehhez azonban egészséges politikai és gazdasági intézményrendszereket kell kiépítenünk.
Bár jelenleg ez talán olyan nehéznek tűnik, mint istent építeni szilíciumból – mégis ez lehet kulcsa jövőnknek.