Üdvözlünk az AI Shift hírlevél első magyar nyelvű összefoglalójában! Ebben a heti rendszerességgel megjelenő hírlevélben Sarah O’Connor és John Burn-Murdoch kérdéseket tesznek fel az mesterséges intelligencia (AI) és a munkaerőpiac kapcsolatáról, majd alaposan megvizsgálják azokat. Céljuk, hogy megértsék, miként változtatja meg az AI a különböző iparágakat és munkaköröket, és közösen tanuljanak az olvasók tapasztalataiból.
Az AI és az álláshelyek kérdése: elveszti vagy nem?
A média napjainkban ellentmondásos képet fest az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról. Egyes cikkek arról számolnak be, hogy „az AI miatti elbocsátások kora már itt van”, míg mások azt állítják, hogy „az AI nem ölti ki az állásokat”. Hogyan lehetséges, hogy ilyen eltérő következtetések születnek?
John Burn-Murdoch elemzése: Mekkora a valóságos hatás?
John szerint a válasz attól függ, milyen mértékű változásról beszélünk. Ha azt kérdezzük, hogy széles körű, több szektorra és országra kiterjedő elbocsátások történnek-e az AI miatt, akkor a válasz egyértelműen „nem”. Számos elemzés – köztük saját kutatásaik is – amerikai, brit és nyugat-európai munkaerő-felmérések alapján nem találtak egyértelmű összefüggést az AI-expozíció és az alkalmazotti létszám változása között.
Ugyanakkor ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy bizonyos speciális területeken vagy gazdasági szegmensekben megfigyelhető-e már elmozdulás, akkor a válasz „talán” vagy „igen”.
Hol látható már hatás?
- Online szabadúszó munkák: Több mint két éve erős bizonyítékok vannak arra, hogy például grafikusok és szövegírók kevesebb megbízást kapnak és csökkennek a díjaik az OpenAI ChatGPT megjelenése óta.
- Junior programozói pozíciók (USA): Stanford Digital Economy Lab kutatása szerint 2022 vége óta közel 20%-kal csökkent a fiatal szoftverfejlesztők foglalkoztatottsága. Harvard és King’s College London tanulmányai is hasonló tendenciákat mutatnak azoknál a cégeknél, amelyek generatív AI-t alkalmaznak.
Ezek az adatok azonban nem bizonyítják egyértelműen, hogy az AI okozza ezeket a változásokat – hiszen például a tech szektorban a pandémia utáni leépítések már 2022 márciusában elkezdődtek –, de összhangban vannak ezzel a lehetőséggel.
A különböző adatok magyarázata
A „nem” válaszok nagyszabású munkaerő-felmérésekből származnak, amelyek több tízezer embert kérdeznek meg, így alkalmasak nagyobb trendek felismerésére, de kevésbé érzékenyek egy-egy iparág vagy részterület változásaira. Ezzel szemben a „talán” és „igen” válaszok részletesebb adatbázisokból erednek, amelyek milliószám tartalmaznak bér- és álláshirdetési adatokat, így mikroszkóppal vizsgálják a munkaerőpiacot.
Sarah O’Connor perspektívája: Mi történik Európában?
Sarah rámutatott arra, hogy sok elemzés elsősorban az Egyesült Államokra fókuszál. Ezért ő Svédországot vizsgálta meg – egy kis, nyitott és technológia-barát gazdaságot –, ahol várhatóan gyorsan terjedhet az AI alkalmazása.
A svédországi helyzet feltérképezéséhez Sarah felvette a kapcsolatot Unionennel, Svédország legnagyobb fehérgalléros munkavállalói szakszervezetével (700 000 taggal), amely jelentős befolyással bír és közvetlen hozzáféréssel rendelkezik vállalati információkhoz. Az ő felmérésükből kiderült:
- Gyors terjedés: A válaszadók kétharmada jelezte, hogy cégük már bevezette az AI-t működésében (az ICT szektorban ez az arány 87%). Ez jelentős növekedés 2023-hoz képest (akkor 29% volt).
- Különféle alkalmazási területek: A marketing szövegírástól kezdve kódgeneráláson át egészen baleset-megelőző elemzésekig és utazási útvonalak összeállításáig sokféle felhasználási módot említettek.
- Nincs jelentős hatás eddig: Az AI-t bevezető cégek 80%-ánál nem tapasztaltak létszámcsökkenést; kb. 10% növekedést és 10% csökkenést jelzett. Ugyanakkor azok között, akik további AI-bevezetést terveznek, kétszer annyian számítanak létszámcsökkentésre (20%).
A felmérés rámutat arra is, hogy egyes cégek esetében az AI hatása nem feltétlenül hazai munkahelyeken jelentkezik: előfordulhat, hogy külföldi telephelyeken váltja ki az emberi munkát vagy éppen visszatartja a kiszervezést.
Következtetések: Mit tanultunk eddig?
Sarah összegzése
A jelenlegi adatok alapján nincs erős bizonyíték arra, hogy általánosan AI okozná az állások megszűnését – kivéve bizonyos szerződéses munkákat (szabadúszók) vagy junior programozói pozíciókat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyű lenne most munkát találni – különösen fiatalok számára –, hiszen számos más tényező is befolyásolja a munkaerőpiacot (kereskedelmi háborúk, pénzügyi környezet változásai). Érdemes kritikusan szemlélni azokat a vállalati kommunikációkat is, amelyek homályosan hivatkoznak az „AI-ra való felkészülésre” mint leépítés indokára.
John összegzése
A legmeggyőzőbb adat arra utal, hogy az AI inkább feladatokat vált ki mint teljes állásokat. Az olyan munkák vannak leginkább veszélyben, amelyek jól körülhatárolt feladatokból állnak – például szabadúszó reklámszövegírás vagy grafikai tervezés –, ahol egy-egy feladat maga a munka. Junior technológiai pozíciók esetén is hasonló tendencia figyelhető meg. Ezzel szemben sok más munkakör komplexebb feladatmeghatározást igényel és együttműködést másokkal; itt inkább támogatórendszerként jelenik meg az AI.
Kérdések és további kutatások
Kíváncsiak vagyunk rá: te hogyan látod saját iparágadban vagy munkád során az AI szerepét? Van-e tapasztalatod arról, hogyan alakítja át mindennapi tevékenységeidet? A következő héten mélyebben belemerülünk majd abba is, hogyan befolyásolja az AI a termelékenységet.
Kérdéseidet vagy gondolataidat várjuk szeretettel: aishift@ft.com
Ajánlott olvasmányok
- Andre Infante cikke arról, miért lehet inkább az AI képességeinek alsó határa meghatározó gazdasági hatásában
- FT kollégák összefoglalója arról, hogyan kerüljük el az „AI-munka pazarlást”
Még több hírlevél ajánlatunkból
- The Lex Newsletter: Heti befektetési elemzés díjnyertes szerzőktől – regisztrálj itt.
- Working It: Minden hét szerdáján hasznos tippek karriered előmozdításához – iratkozz fel itt.
Forrás: https://www.ft.com/content/3d2669e3-c05e-48c9-8bb3-893c1d66de2e