Az utóbbi években az mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás (ML) technológiái egyre nagyobb figyelmet kaptak, ám a szakértők véleménye eltér az AI fejlődésének üteméről és hatásairól. A Forecasting Research Institute (FRI) legújabb jelentése átfogó képet ad arról, hogyan látják az iparág, az akadémia és a politika képviselői az AI jövőjét.
A „The Longitudinal Expert AI Panel” kutatásról
A FRI által publikált “The Longitudinal Expert AI Panel” című jelentés egy 339 fős szakértői panel véleményét összegzi, amelyben AI és ML tudósok, közgazdászok, technikai szakemberek vezető AI vállalatokból, valamint civil szervezetek politikai szakértői vettek részt. A kutatást Ezra Karger, a chicagói Federal Reserve Bank közgazdásza vezette.
A tanulmány célja az volt, hogy feltérképezze az AI képességeinek fejlődését, elterjedését és társadalmi hatásait a következő évtizedekben. Bár a „szuperintelligencia” megjelenésében – ahogy azt például az Anthropic vezetője, Dario Amodei vázolja – a legtöbb szakértő nem számít közeli áttörésre, a gépi tanulás várhatóan jelentős változásokat hoz majd.
AI hatása az energiafogyasztásra és munkaórákra 2030-ra
A jelentés szerint a középértékű szakértői előrejelzés alapján 2030-ra az Egyesült Államokban:
- Az AI az ország elektromos energiafelhasználásának mintegy 7 százalékát fogja igénybe venni.
- Az amerikai munkaórák 18 százalékában segíti majd a munkavégzést.
- Körülbelül 15 százalék felnőtt számára nyújt napi társaságot – ez nagyjából 7-szerese, 4-szerese és 2,5-szerese a jelenlegi szinteknek.
Egy évvel korábbi gazdasági tanulmány szerint akkoriban még csak 1-5 százalék között mozgott az AI által támogatott munkaórák aránya az USA-ban. Ez azt mutatja, hogy a generatív AI gyorsan terjed.
Autonóm járművek és befektetések az AI területén
A panel tagjai úgy vélik, hogy 2030-ra az utazáshívó szolgáltatások (ride-hailing) körülbelül 20 százaléka autonóm járművekkel történik majd. Ezzel szemben a széles közvélemény csak 12 százalékos arányt vár ezen szolgáltatásokban robottaxik alkalmazására.
A globális magánbefektetések éves szinten várhatóan elérik majd a 260 milliárd dollárt, ami kétszerese a 2024-es 130 milliárd dolláros összegnek. A szakértők nem mutatnak különösebb aggodalmat egy esetleges AI befektetési buborék miatt.
Bár nem tértek ki arra, hogy olyan vezető cégek, mint az Anthropic vagy OpenAI miként profitálnak majd szélesebb körű AI alkalmazásból 2030-ra, biztosra vehető, hogy az AWS, Google, Microsoft és Nvidia által kínált felhőinfrastruktúrák iránt továbbra is nagy lesz a kereslet. Ezek a nagy felhőszolgáltatók akár teljesen felvásárolhatják is az innovatív AI vállalatokat.
Különböző vélemények a gyógyszerkutatásban és matematikai problémák megoldásában
A gyógyszerkutatás területén megosztottak a vélemények: a legoptimistább negyed szerint 2040-re az újonnan engedélyezett amerikai gyógyszerek bevételének többsége AI felfedezésekből származik. Ezzel szemben a legalacsonyabb negyed kevesebb mint 10 százalékot vár ezen forrásból.
A Millennium-díj problémák megoldását illetően is eltérnek a várakozások: körülbelül egynegyedük úgy gondolja, hogy 2040-re az AI önállóan vagy segítséggel képes lesz megoldani ezeket (>81% esély), míg másik negyedük szerint erre kevés esély van (<30%).
Az AI fejlődési üteme és intelligenciaszintje
A középértékű szakértők szerint az AI fejlődése lassabb lesz annál, mint amit egyes élvonalbeli modellek készítői jósolnak (emberi vagy szuperemberi intelligencia 2026-2029 között). Az átlagos esélyt erre mindössze 23 százalékra becsülik, míg annak esélyét, hogy az előrelépés megáll jelenlegi szinten, 28 százalékra teszik.
Szakértők összetétele és etikai kérdések hiánya
A válaszadók 78 százaléka férfi volt; emellett 15 százalékuk kötődött hatékony altruizmus mozgalomhoz, míg 18 százalékuk vezető AI laboratóriumokhoz kapcsolódott. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés nem foglalkozott az AI képzésével, bevezetésével és kereskedelmi hasznosításával kapcsolatos etikai kérdésekkel.
Az AI terjedésének akadályai
A panel tagjai szerint alacsony valószínűséggel (20-25%) lassíthatja meg az AI elterjedését:
- AI műveltség hiánya
- Társadalmi ellenállás vagy aggodalom
- Használati esetek hiánya
- Költségek magas volta
Ezzel szemben nagyobb valószínűséggel (30-35%) okozhat problémát:
- Adatminőség kérdései
- Szabályozási akadályok
- Kulturális ellenállás
A legnagyobb kihívást azonban az integráció nehézségei és megbízhatatlanság jelentik (40%).
AI hatása a munkaerőpiacra: fehérgalléros állások növekedése vagy csökkenése?
A középértékű előrejelzés szerint 2025 januárjától 2030 decemberéig 2 százalékos növekedést várnak fehérgalléros állásokban. Ez azonban elmarad a történelmi trendtől (6,8%), így összességében lassabb növekedést jelez.
Több mint háromnegyedük lassabb növekedést prognosztizál jelenlegi tendenciákhoz képest; egynegyedük pedig akár 4 százalékos állásvesztést is elképzelhetőnek tart ebben az időszakban.
Brazíliai kutatás: pozitív hatások és átalakuló munkaerőpiac
A chicagói Federal Reserve Bank közgazdásza, Gustavo de Souza Brazíliában végzett kutatásai alapján azt találta, hogy:
- Növekedett a foglalkoztatottság olyan termelési területeken, mint gyártás, karbantartás és mezőgazdaság.
<li<ugyanakkor adminisztratív="" az="" csökkentették="" dolgozók="" li="" munkakörökben="" számát.</li
“Az AI lehetővé teszi kevésbé képzett dolgozók számára is olyan feladatok ellátását, amelyek korábban több tapasztalatot igényeltek,” írta de Souza. Bár irodai munkakörök automatizálódhatnak, összességében pozitív nettó hatást lát mind bérekre mind bérkülönbségekre nézve.
“Ez csökkenti a belépési korlátokat azokban a foglalkozásokban, amelyek erősen ki vannak téve az AI-nak; növeli alacsonyabb képzettségű dolgozók alkalmazását; ugyanakkor csökkenti a magas képzettségűek bérprémiumát.”
A kutató hangsúlyozza: akik munkája helyettesíthető mesterséges intelligenciával, valószínűleg hátrányt szenvednek majd; míg azoknak kedvezhet ez a technológiai fejlődés, akik munkája kiegészíthető általa. Összességében Brazíliában pozitív hatást tapasztaltak; hasonló vagy még szélesebb körű változásokat várnak az Egyesült Államokban is.
Mindezek mellett fontosnak tartja olyan politikák és programok kidolgozását is, amelyek segítik a munkavállalókat abban, hogy át tudjanak állni olyan foglalkozásokra, amelyeket nem vált ki teljesen vagy részben az AI.
Záró gondolatok
A FRI jelentése alapján világos: bár eltérnek a vélemények bizonyos részletekben – például mikor érkezik el a szuperintelligencia kora vagy milyen mértékben változik meg egyes iparágak működése –, abban konszenzus van, hogy az AI alapvetően átalakítja majd társadalmunkat és gazdaságunkat 2040-ig. Az előrejelzések szerint jelentős energiafelhasználással járó technológiai fejlődéstől kezdve egészen munkaerőpiaci változásokig számos területen érezhetjük majd hatását.
Ezek alapján érdemes már most felkészülni arra, hogy miként tudjuk kihasználni az AI nyújtotta lehetőségeket és kezelni annak kihívásait – legyen szó oktatásról, szabályozásról vagy munkaerőpiaci alkalmazkodásról.
Forrás: https://go.theregister.com/feed/www.theregister.com/2025/11/11/ai_experts_forecast/
