Az AI-korszak „slop” jelensége: a mesterséges tartalom árnyoldalai és hatásai

okt 21, 2025 | Tech

„A brutális vihar a tengerparti sziklánál. A felhők cső alakú formációkat öltenek, és a villámcsapások véget nem érnek.”

Egy új, mesterséges intelligencia által generált videó jelenik meg előttem, amely szinte költői képeket fest: egy férfi alak, aki gyengéd tűzből áll, lágy parázsló körvonalakkal, közeledik egy női alakhoz, mely áramló vízből formálódik, csillogó hullámokkal és finom köddel. Nyugodt kecsességgel találkoznak egy meleg ölelésben.

Ezek a jelenetek életre kelnek a szemem előtt az AI által készített videók formájában. Az első klipben ügyetlen villámok csapnak ki egy felhőből, átsuhannak a vízen, majd megjelennek a hírfolyamomban. A másodikban nemi jellegektől mentes, ragyogó emberek sírnak és ölelkeznek az idővonalamon. A videók azonnal felbukkannak – még mielőtt az agyam saját képzeletével megalkothatná ezeket a képeket –, mintha az álmodás aktusa elavulttá és hatástalanná vált volna.

Vibes: az emberi jelenlét nélküli közösségi hálózat

Ez az élmény a Vibes nevű új közösségi hálózaton történik, amely a Meta AI alkalmazásán belül működik – ám valójában egyetlen valódi ember sincs benne. Itt a felhasználók fiókot hozhatnak létre, majd a vállalat nagy nyelvi modelljét kérhetik meg ötleteik illusztrálására. Az így létrejött videók véletlenszerűen jelennek meg mások TikTok-stílusú hírfolyamában.

Hasonló koncepciót követ az OpenAI legújabb Sora 2 alkalmazása is. Ezek az alkotások letisztultak, túlfeldolgozottak – egyfajta „valóságosabb a valósnál” esztétika jellemzi őket, amely mára szinte minden generatív AI művészet védjegyévé vált. Egy-egy videó digitális kuriózumként funkcionál, melynek értéke az első megtekintés után nullára csökken. Összességében azonban ezek a tartalmak kábító, majdnem narkotikus hatást fejtenek ki: kontextus nélküli, elkábító és legfőképpen végtelenek. Minden következő klip egyszerre könnyen fogyasztható és teljesen kielégítetlen érzést kelt.

Az AI-tartalmak terjedése és politikai visszhangjai

Átváltok egy másik fülre, ahol Donald Trump elnök személyes közösségi oldalán találok egy AI-videót, amelyet éppen a „No Kings” tüntetések napján posztoltak. A videón Trump koronát visel, majd egy „King Trump” feliratú vadászgépet indít be. A gép Times Square fölött lebegve állítólag folyékony ürüléket zúdít az utcán tüntetőkre, miközben Kenny Loggins „Danger Zone” című dala szól.

Más platformokon is találkozom hasonló mesterséges intelligencia által generált tartalmakkal: például az X-en (korábbi Twitter) a Fehér Ház hivatalos fiókja posztolt egy képet Trumpról és J.D. Vance alelnökről koronával a fejükön; egy MAGA-influencer pedig bedőlt egy AI által készített Turning Point USA Super Bowl félidei show plakátnak, amelyen többek között „kanyaró” szerepel előadók között.

Ezek mellett további AI-videók bukkannak fel: egyikben egy férfi Pikachu karaktert tesz sous-vide gépbe; egy másik pedig egy tökéletesen kidolgozott hamis ’90-es évekbeli játékreklámot mutat be „Jeffrey Epstein szigete” játék készletről. Ezeken a videókon gyakran feltűnik a Sora 2 vízjel – olyannyira elterjedt ez a jelenség, hogy néha valódi videókra is ráteszik digitálisan trollkodás céljából.

A „slop” – az AI-korszak spamje és kultúránk új kihívása

A kommentek minden ilyen videónál hasonlóan fogalmaznak: az AI-videók már szinte megkülönböztethetetlenek az igazi filmektől. Egyre többen érzik úgy: „vége van”, „megfőttünk”. Ez az úgynevezett „slop” – egy gyűjtőfogalom arra a spamminőségű, könnyen előállítható mesterséges tartalomra, amely elárasztja az internetet.

Ez a jelenség olyan invazív fajként viselkedik digitális ökoszisztémánkban, amely veszélyezteti az eredeti tartalmakat és kultúrát. Ahogy egy új növény vagy állatfaj betelepülése károsíthatja őshonos élőlényeket, úgy az AI által generált lorem ipsum-szerű szövegek elárasztják például a Google keresési eredményeit vagy tudományos archívumokat hamis információkkal.

A slop mindenütt jelen van: könyvpiac, munkahelyek és közösségi média

Könyvkereskedők küzdenek az utóbbi években megjelent rengeteg AI-slop könyvvel és chatbot-generálta hamis értékelésekkel Amazonon vagy más oldalakon. Létezik „kód slop”, vállalati környezetben pedig „munkahelyi slop”: rossz e-mailek, unalmas prezentációk és élettelen emlékeztetők tömkelege. Tanárok kénytelenek átírni tananyagaikat emiatt.

A Spotify lejátszási listákban is ott van ez a jelenség; TikTok tele van vele; csoportos beszélgetésekben is gyakori; YouTube legnépszerűbb csatornái között is sok automatizált slop található; sőt kézműves sörfőzdék is slopból készült képeket használnak címkéiken. Nincs olyan életterület, amit ne érintene ez a jelenség.

A slop térnyerése és annak pszichológiai hatásai

Bár a szintetikus tartalom nem új keletű dolog, mára már alapvető részévé vált az internetnek. A Graphite SEO cég kutatása szerint 2024 novemberétől kezdve több AI-generált cikk jelent meg online, mint ember által írt.

A mennyiségi fölény mellett azonban ez komoly pszichológiai terhet ró ránk: úgy érezhetjük, hogy lassan elveszítjük azt az emberi lényeges összetevőt, ami közös emberiségünket alkotja. Az interneten töltött idő alatt nemcsak hogy mindenütt olcsón előállított mesterséges tartalommal találkozunk – hanem ez formálja át kultúránkat is: marketingesek így hirdetnek; politikusok így gyártanak propagandát; emberek így kommunikálnak egymással.

Gondoljunk csak arra az esetre, amikor dédnagynéném Instagram Reelen két kutyát látott emberként ülni egy asztalnál podcastot rögzíteni – senki sem reagált rá; pár nap múlva pedig barátja küldött neki egy videót egy kiscicáról középkorú nőként öltözve és kisgyerekként beszélve – ismét reakció nélkül. Vajon mi minden lehet még ott azokban a hírfolyamokban?

A bizonytalanság kora: valódi vagy mesterséges? – A hitelesség válsága

A slop térnyerése nem tűnik ugyan vészhelyzetnek elsőre, de lassan átadjuk magunkat ennek az átfogó dezorientációnak. Bár sokszor könnyen felismerhető ez a tartalomfajta, mégis kétségek merülnek fel bennünk:

  • Valóban AI által készült-e az Instagramon látott gyönyörű természetfotó?
  • Valódi személy-e az adott előadó Spotify lejátszási listáján?
  • Tényleg hiteles-e az ICE tüntetésről készült sokkoló videó?
  • Tudja-e maga Trump elnök is felismerni azt az AI-generált hamis Fox News szegmenst?

A kreativitás elvesztése? Az alkotói folyamat átalakulása

Az OpenAI Sora 2 alkalmazása például azt ígéri, hogy eltünteti azt a súrlódást alkotás és elképzelés között – lehetővé téve bárki számára vizuális művek létrehozását pusztán ötletek elmondásával. Sam Altman szerint ez akár kreativitásunk kambriumi robbanását is elindíthatja.

Ugyanakkor Will Manidis startup-alapító és befektető rámutatott arra is: amikor eltüntetjük nemcsak a fáradságos munkát (toil), hanem magát a munkát (labor) is – vagyis azt a jelentős emberi részvételt alkotásban –, akkor jön létre igazán ez a „slop”. Ez pedig nem más, mint minden súrlódás és ügynökség eltávolítása – végső soron pedig maga az emberiség eltűnése.

A SlopTok-hálózatok dilemmája: emberek helyett algoritmusok

Ezeken a platformokon ugyanis pont ez kívánatos: minél kevesebb emberi tényező legyen jelen – hiszen ők okozzák legtöbbször a problémákat (veszekedések, kiszámíthatatlan viselkedés), rendszertelenül posztolnak és még részesedést is követelnek reklámbevételből.

A slop problémái: hamisítások és etikátlan használatok

Sora 2 indulása után például özönlöttek be olyan videók Martin Luther King Jr.-ól rasszista kijelentésekkel vagy lopással kapcsolatos jelenetekkel (ezért OpenAI felfüggesztette King arcképének használatát). Zelda Williams pedig Instagramon kérte követőit: hagyják abba apja AI-videókkal való zaklatását.

A slop gazdasági vonatkozásai és társadalmi hatásai

Bár ezek az algoritmusok egyszerűbbé teszik számunkra az élményt (végtelen görgethető dopaminlöket), valójában komoly problémákat hordoznak magukban:

  • Facebookon spammerek furcsa képekkel csalják kattintásra a felhasználókat;
  • TikTokon néhány alkotó havi több ezer dollárt keres buta vírusvideók automatizált készítésével;
  • Egyre több helyen jelenik meg ez az „értelmetlenség infrastruktúrája”, ahol művészet vagy zene készül emberi tapasztalat nélkül;
  • A generatív AI termékei inkább rombolják mintsem erősítik emberi kapcsolatainkat;
  • Kutatások szerint kollégák kevésbé kreatívnak vagy megbízhatónak látják egymást azok között, akik generatív AI-t használnak.

A modell összeomlás veszélye: amikor az AI saját magát idézi

A legnagyobb félelem technológiai körökben az úgynevezett „modell összeomlás” (model collapse), amikor AI által generált anyagokat más AI-k idéznek vissza újra és újra – ezzel torzítva és hibákat halmozva fel minden iteráció során.

Már most is nehéz eldönteni valós-e valami vagy sem: Pew Research Center kutatása szerint chatbotokat hírekhez használók harmada nehezen tud különbséget tenni igazság és hamisság között.

Analógiák keresése: invazív fajoktól kezdve ultra-feldolgozott ételekig

Sokan hasonlítják ezt a jelenséget invazív fajhoz vagy poliészterhez – olcsó mesterséges anyaghoz –, esetleg tudományosan tervezett junk foodhoz, amely célzottan manipulálja ízlésünket. Bár talán idővel kialakulhat valamilyen egyensúly ebben az ökoszisztémában – de néha ezek az inváziós fajok teljesen kiirtják őshonos társaikat.

Nihilizmus veszélye és emberi kreativitás jövője

Alapvetően azonban ez nem csupán technológiai probléma: maga a slop nihilizmust hoz életünk minden területére. Az AI-szakértők azt ígérik eszközeikkel, hogy felszabadítják bennünk rejlő kollektív potenciált – ám eddig fő termékük inkább ennek ellenkezőjét mutatja:

„Az értelmetlenség infrastruktúráját” építik fel.

A generatív AI forradalma valóban átalakítja gazdaságunkat és csökkenti súrlódást elképzelés és kivitelezés között – de jelenleg inkább arra ösztönöz minket anyagi érdekből, hogy minél több silány tartalmat gyártsunk.

Zárszó: Mi veszik el velünk együtt?

A súrlódás elvesztése azonban tragikus következményekkel járhat: elveszítjük azt az alkotói folyamatot, amely során küzdünk ötleteink megvalósításáért; amely örömöt, csalódást és büszkeséget hoz; amely lehetőséget ad arra, hogy aktívan alakítsuk világunkat és értelmet adjunk neki.

Ha ezt elveszítjük – félő –, hogy lemondunk magáról emberiségünkről is.

Forrás: https://www.theatlantic.com/technology/2025/10/ai-slop-winning/684630/

Az ideális chatbot: emberközeli, mégis tudatos AI fejlesztése

Az ideális világban milyen chatbotot szeretnénk létrehozni? Ez a kérdés egyre fontosabbá válik, különösen most, amikor a mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább beépül mindennapi életünkbe. A chatbotok piacán ugyanis az emberek egyre inkább az emberihez hasonló...

Paramount Skydance jelentős leépítéseket hajt végre az Egyesült Államokban

Paramount Skydance, a nemrégiben egyesült szórakoztatóipari óriás, komoly átszervezésbe kezdett, amelynek keretében mintegy 1000 munkahelyet szüntet meg elsősorban az Egyesült Államokban. A Variety értesülései szerint a leépítések 2024. október 29-én, szerdán...

Meta okosszemüvegek és a magánélet halála: a jövő, amitől a sci-fi írók is félnek

Mark Zuckerberg legújabb fejlesztése, a Meta okosszemüvegek sorozata egy olyan jövőképet vetít előre, amelyet a sci-fi szerzők évtizedek óta figyelmeztetnek: egy világot, ahol a magánélet megszűnik létezni, és mindenki folyamatosan mindenkit rögzít. A Meta...

Microsoft és OpenAI új partnerségi megállapodása: a mesterséges intelligencia jövője

Microsoft és OpenAI szeptemberben aláírtak egy nem kötelező érvényű megállapodást (MOU) a többmilliárd dolláros partnerségük következő szakaszára. Azonban a részletek akkor még meglehetősen szűkszavúak voltak, ami aggodalmat és találgatásokat váltott ki, miközben az...

Bank of America elnök-vezérigazgatója figyelmeztet: az infláció és a kormányzati leállás veszélyezteti a középosztály stabilitását

Brian Moynihan, a Bank of America elnök-vezérigazgatója aggodalmát fejezte ki az amerikai gazdaság jövőjével kapcsolatban, különösen a középosztály helyzetét illetően. Bár az amerikai fogyasztók továbbra is jelentős mértékben támogatják a gazdaságot folyamatos...

Az ideális chatbot: emberközeli, mégis tudatos AI fejlesztése

Az ideális világban milyen chatbotot szeretnénk létrehozni? Ez a kérdés egyre fontosabbá válik, különösen most, amikor a mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább beépül mindennapi életünkbe. A chatbotok piacán ugyanis az emberek egyre inkább az emberihez hasonló...

Dinamikus vezeték nélküli töltés: Franciaország első elektromos autópályája

Franciaország történelmi lépést tett a fenntartható közlekedés irányába azzal, hogy megnyitotta a világ első olyan autópályáját, amely dinamikus vezeték nélküli töltőrendszerrel van felszerelve. Ez az innovatív technológia lehetővé teszi, hogy az elektromos járművek...

Az Alan Turing Intézet új küldetése: az Egyesült Királyság védelme a kibertámadások ellen

Az Alan Turing Intézet, az Egyesült Királyság vezető mesterséges intelligencia (MI) kutatóközpontja, jelentős átalakuláson megy keresztül. Az intézet új, ambiciózus küldetést jelentett be, amelynek célja az ország kritikus infrastruktúrájának – beleértve az energia-,...

Roblox ellen indított per: Egy anya harca a gyermekek biztonságáért a digitális világban

Roblox, az egyik legnépszerűbb online játékplatform, amelyet elsősorban gyermekek és tinédzserek használnak, komoly jogi kihívásokkal néz szembe. Jaimee Seitz, egy tizenéves lány, Audree Heine édesanyja beperelte a céget, azzal vádolva őket, hogy a befektetők érdekeit...

Intel 4004: Az első programozható mikroprocesszor belső titkai

CPU Duke, egy elismert CPU gyűjtő és rajongó, különleges lehetőséget kapott arra, hogy „felnyissa a motorháztetőt” az Intel első, többcélú mikroprocesszorán, az Intel 4004-en. Egy friss bejegyzésében az X közösségi platformon CPU Duke eltávolította a 4004-es...

OpenAI újrastrukturálása: nonprofit alapítvány és nyilvános hasznossági társaság

2025. szeptember 23-án az OpenAI, a mesterséges intelligencia egyik vezető startupja, bejelentette, hogy befejezte pénzügyi újrastrukturálását, amelynek eredményeként nonprofit szervezetté vált, miközben megtartotta irányító részesedését a profit orientált üzleti...