Az őszinte, fizetőfal nélküli hírek ritkák. Kérjük, támogassa bátran független újságírásunkat bármilyen összegű adománnyal.
A mesterséges intelligencia hype-ja és a valóság ütközése
A mesterséges intelligencia (AI) körüli felhajtás egyre inkább ütközhet a valósággal. Az OpenAI vezetőinek vállalati jogosultságérzete miatt egyre több kritika éri őket, miközben befektetők óvatosabbak, és egyre többen félnek attól, hogy az AI-piacot fenntartó lufi kipukkanhat.
2023. november 6-án Sarah Friar, az OpenAI pénzügyi igazgatója egy közösségi média posztban látszólag visszavonta korábbi kijelentését, amelyben azt sugallta, hogy a cég kormányzati hitelgaranciákat keres az AI működtetéséhez szükséges fejlett chipek beszerzéséhez és adatközpontok építéséhez szükséges hatalmas beruházások finanszírozására.
A „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” veszélye
Vállalati felügyeleti szervezetek azonban figyelmeztetnek: Friar megjegyzései csak a legutóbbi figyelmeztető jelek arra, hogy az OpenAI túl nagyra nőtt ahhoz, hogy elbukjon. Az iparág agresszíven lobbizik minden kormányzati szinten, hogy az óriási pénzügyi terheket az adófizetőkre hárítsa.
Az eredetileg befektetőket inspiráló hype, amely több tízmilliárd dollárt pumpált az AI-vállalatokba, kezd negatív hírek viharává változni. A piacokat most az AI-buborék kipukkanásától való félelem rázza meg világszerte.
Az OpenAI története és pénzügyi helyzete
Az OpenAI-t 2015-ben nonprofitként alapították azzal a céllal, hogy megvédje az emberiséget a generatív AI potenciális káros hatásaitól. A cég azonban nemrégiben befejezte átalakulását egy 500 milliárd dollárra értékelt profitorientált vállalattá – annak ellenére, hogy termékei még nem hoztak jelentős bevételt. Ez magyarázza például, hogy miért használható most már a ChatGPT szexrobotként is.
A vállalat látszólag veszteséges – jelentős mértékben. Éves bevétele körülbelül 13 milliárd dollár, ugyanakkor tervei szerint az elkövetkező öt évben 1 billió dollárt költ infrastruktúrára és fejlesztésre, beleértve adatközpontok építését is. Ezek az adatközpontok már most növelik az energiafogyasztást azokban a közösségekben, ahol működnek.
Kormányzati támogatás vagy piaci kockázat?
2023. november 5-én egy Wall Street Journal eseményen Friar elmondta, hogy az OpenAI „bankok és magántőke ökoszisztémáját” keresik, valamint egy kormányzati „biztosítékot”, amely garantálná a fejlett chipekbe és adatközpontokba történő beruházásokat. Ezt sokan úgy értelmezték, mint hitelgarancia-kérést a Trump-kormányzat felé.
Friar reagált arra is, hogy a befektetők aggódnak az AI-vállalatok túlértékeltsége miatt: szerinte a piacnak több „lelkesedésre” van szüksége az AI iránt.
“Nem hiszem, hogy elég lelkesedés lenne az AI iránt, ha belegondolunk annak gyakorlati következményeibe és abba, mit tehet az egyénekért” – mondta Friar egy szerdai interjúban. “Folytatnunk kell ezt.”
Kritikák és ellenállás
Robert Weissman, a Public Citizen vállalati felügyeleti szervezet társelnöke keményen bírálta az OpenAI vezetésének hozzáállását:
“Az OpenAI valószínűleg a történelem egyik legönhittebb és legarcátlanabb vállalata” – mondta Weissman csütörtökön. “Miután nonprofitból 500 milliárd dolláros profitorientált céget varázsoltak, most azt remélik, hogy a szövetségi kormány támogatása tovább növeli vagyonukat.”
David Sacks kockázatitőke-befektető és Donald Trump AI-császára is megszólalt közösségi médiában:
“Nem lesz szövetségi mentőcsomag az AI iparnak” – írta X-en (korábbi Twitter). “Az USA-nak legalább öt nagy frontier modellcége van. Ha egyikük megbukik, mások veszik át helyüket.”
A kommunikációs zavarok és tisztázások
A közösségi média ellenséges reakciói után Friar november 6-án LinkedIn-posztban próbálta tisztázni korábbi kijelentéseit. Elmondta, hogy a „biztosíték” szóhasználata félrevezető volt. Ugyanakkor hangsúlyozta: mind a kormánynak, mind a magánszektornak részt kell vennie a technológiai infrastruktúra fejlesztésében – ebben az esetben olyan AI-adatközpontok építésében, amelyek jelentős víz- és energiafogyasztással járnak helyi közösségekre nézve.
“Az USA kormánya rendkívül előrelátó volt és megértette, hogy az AI nemzeti stratégiai eszköz” – mondta Friar.
Sokan azonban nem voltak meggyőződve erről:
“Ezekben majdnem naiv szavakban rejlik egy egyszerű igazság: az AI-kiadások váltak ennek a késői ciklusnak a ‘túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen’ pontjává” – írta Magrino Bini brit tudós és piaci elemző. “Ez pedig egy őszinte kijelentés egy olyan cég pénzügyi igazgatójától, amely éppen ebben az őrületben áll középen.”
Sam Altman nyilatkozatai és jövőkép
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is reagált: hosszú posztjában kijelentette, hogy ha kudarcot vallanak, nem kérnek állami mentőcsomagot. Megerősítette ugyanakkor, hogy tárgyaltak szövetségi hitelgaranciákról félvezetőgyártó létesítmények építésére – amit az amerikai kormány is támogatna.
“Ez egy hatalmas beruházás lesz egy olyan dologba, ami nagyon fontos és javítani fogja emberek életét” – írta Altman.
Ugyanakkor nem részletezte pontosan azt a technológiát vagy mechanizmust, amely megvédené munkahelyeket vagy kezelné az online mélyhamisításokat és félretájékoztatást.
“Ez a fogadásunk; nézőpontunkból jó érzésünk van vele kapcsolatban. De persze tévedhetünk is; ha így lesz, akkor nem a kormány fogja kezelni ezt, hanem a piac” – tette hozzá Altman.
A Trump-kormányzat szerepe és szabályozási politika
Bár Altmanék próbálták tompítani kijelentéseiket arról, hogyan képzelik el együttműködésüket a szövetségi kormánnyal, tény: Trump adminisztrációja inkább támogatta mint szabályozta ezt az iparágat.
Trump hivatalba lépése után visszavonta Joe Biden óvatosabb AI-politikáját és végrehajtási rendeletet adott ki az iparág szabályozásának kivédésére. Emellett jelentős szerződéseket kötött olyan cégekkel mint Palantir AI-eszközök beszerzésére bevándorlók megfigyelésére és kitoloncolására.
Egyedi lépésként Trump adminisztrációja augusztusban 10%-os részesedést szerzett az Intelben – amely chipeket gyárt többek között adatközpontok számára –, egy korábbi többmilliárdos támogatási megállapodás részeként.
Nvidia-Intel-OpenAI kapcsolatok és gazdasági aggályok
Szeptemberben Nvidia bejelentette 5 milliárd dolláros befektetését Intelbe; mindkét cég együttműködik AI-infrastruktúra fejlesztésében. Nvidia emellett akár 100 milliárd dollárt is befektethet OpenAI-ba hatalmas adatközpont-fejlesztések finanszírozására cserébe azért, hogy ezek kizárólag Nvidia chipeken fussanak.
Ezeket az összetett üzleti kapcsolatokat kritikusok „körkörös ügyleteknek” nevezik – amelyek gazdasági összeomlást okozhatnak egy esetleges AI-buborék kipukkanása esetén.
“Soha ennyi pénzt nem költöttek ilyen gyorsan olyan technológiára, amely bár nagy potenciállal bírhat profittermelésre nézve, még nagyrészt bizonyítatlan” – írták Bloomberg pénzügyi riporterei Emily Forgash és Agnee Ghosh. “Ezeket gyakran két vezető céghez lehet visszakövetni: Nvidia és OpenAI.”
Kormányzati támogatások lehetséges háttere
Weissman szerint Friar „biztosíték” megjegyzése arra utalhat, hogy titokban már tárgyaltak szövetségi támogatásokról Trump adminisztrációjával és pozitív visszajelzéseket kaptak.
Nincs véletlen abban sem talán, hogy Greg Brockman OpenAI elnök részt vett Trump fehér házi donorvacsoráján – bár sem őt sem magát az OpenAI-t nem tartják hivatalos adományozónak ezen esemény kapcsán.
“Tekintettel arra, milyen készségesen osztogatja Trump rezsimje adófizetői támogatásokat kedvenc cégeinek, teljesen elképzelhető egy olyan terv kialakulása OpenAI és Fehér Ház között, amely adófizetői pénzeket juttatna közvetlenül OpenAI kasszájába – esetleg valamilyen jutalommal Trump családja számára is” – mondta Weissman.
Záró gondolatok
A mesterséges intelligencia fejlődése kétségtelenül izgalmas lehetőség előtt áll – ugyanakkor komoly kérdések merülnek fel annak fenntarthatóságával kapcsolatban is. Az OpenAI példája jól mutatja azt a komplex hálót és politikai-gazdasági érdekeket, amelyek körülveszik ezt a technológiát.
Befektetőknek érdemes óvatosnak lenniük; míg a hype tovább élhet még egy ideig, fontos felismerni azt is: ha ez a lufi kipukkan, annak következményei messze túlmutathatnak egyetlen vállalat vagy iparág sorsán is.
