A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése az elmúlt években robbanásszerű volt, és hatalmas befektetési hullámot indított el világszerte. Azonban egyre többen vetik fel a kérdést: vajon ez a növekedés egy fenyegető befektetési lufi jele lehet-e? Az NPR műsorvezetője, Ailsa Chang beszélgetett Jared Bernstein közgazdásszal, aki a Stanford Egyetem Gazdaságpolitikai Kutatóintézetének munkatársa, valamint korábban Joe Biden elnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője volt. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az interjú legfontosabb gondolatait és a mesterséges intelligencia piacának jelenlegi helyzetét.
Az AI-boom valóban egy lufi?
A Wall Street egyre inkább aggódik amiatt, hogy az AI-piac túlfűtött lehet. Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy számos eszköz „lufi területére lépett”. A Bank of America havi felmérése szerint pedig a globális alapkezelők több mint fele úgy véli, hogy az AI-részvények jelenleg egy befektetési buborékot alkotnak.
Ailsa Chang: „Jared, még mindig hatalmas összegek áramlanak az AI-vállalatokba, és halljuk, milyen elképesztően nyereséges az Nvidia chipgyártó. Ez azt jelenti, hogy a befektetések továbbra is jelentősek?”
Jared Bernstein: „Igen, rengeteg pénz áramlik be – ahogy ez minden korábbi lufi esetében is megtörtént. Gondoljunk csak a 1600-as évek tulipánlufijára! Egy buborék egyik jellemzője, hogy a befektetések szintje tartósan eltávolodik attól a hozamtól vagy profittól, amit az adott eszköz reálisan képes generálni.”
Mikor nevezünk valamit befektetési buboréknak?
Bernstein szerint a buborék definíciója egyszerű: amikor a befektetők nagy tömegei folyamatosan öntenek pénzt egy eszközbe anélkül, hogy reálisan mérnék annak várható megtérülését vagy időbeli ütemét.
Chang: „Tehát amikor buborékról beszélünk, nem arról van szó, hogy az adott technológia túlértékelt lenne innovációs szempontból, hanem inkább arról, hogy túlzottan optimisták vagyunk a pénzügyi megtérülésével kapcsolatban?”
Bernstein: „Pontosan. Ez egy nagyon fontos különbségtétel. Nem akarjuk lebecsülni az AI innovációs és gazdasági átalakító erejét – amely valóban óriási lehet. Gondoljunk csak az 1800-as évek vasútépítési lufijára: hatalmas befektetés történt, ami összeomlott ugyan, de végül jelentős gazdasági fejlődést eredményezett.”
Milyen következményekkel járhat egy AI-buborék kipukkanása?
Ha valóban buborékról van szó és az kipukkan, annak súlyos gazdasági hatásai lehetnek. Bernstein rámutatott:
- Recesszió kockázata: A múltbeli buborékok – például az internetlufi vagy a lakáspiaci válság – recessziót idéztek elő.
- Munkanélküliség növekedése: Az internetbuborék kipukkanása után nőtt a munkanélküliség; a lakáspiaci válság ennél is súlyosabb volt.
- Vagyonhatás (wealth effect): Ha az AI-részvények árfolyama jelentősen esik, az emberek kevesebbnek érzik vagyonukat és kevesebbet költenek – ez pedig visszafoghatja a fogyasztást és lassíthatja a gazdasági növekedést.
Lehet-e megelőzni vagy enyhíteni egy esetleges buborék kipukkanását?
Bár nehéz biztonságosan „leereszteni” egy lufit, Bernstein szerint fontos lépés a transzparencia növelése:
- A befektetők tudatosságának növelése az értékeltségekről és kockázatokról.
- A várható hozamok és gazdasági hatások világos kommunikálása.
- Készültség fiskális politikai eszközökkel (például munkanélküli segélyekkel) arra az esetre, ha a piac összeomlana.
„Az átláthatóság kulcsfontosságú ellenszere az irracionális pénzügyi viselkedésnek,” hangsúlyozta Bernstein.
Záró gondolatok
A mesterséges intelligencia fejlődése kétségtelenül forradalmi lehetőségeket rejt magában. Ugyanakkor Jared Bernstein figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi befektetési hullám mögött álló lelkesedés könnyen túlfűtöttséggé válhat. Egy esetleges AI-lufi kipukkanása komoly gazdasági következményekkel járhat – ezért fontos, hogy mind befektetők, mind döntéshozók körültekintően mérlegeljék a kockázatokat és készen álljanak megfelelő válaszlépésekre.
Forrás: https://www.npr.org/2025/10/16/nx-s1-5574391/is-the-ai-boom-an-ai-bubble