Ha azt hitted, az AI csak egy technológiai versenyfutás, akkor nagyot tévedsz. A háttérben egy igazi médiaháború zajlik, ami sokkal mélyebb megosztottságot tükröz a tech világban, mint azt elsőre gondolnánk. Vajon a fejlesztést irányító magáncégek elég komolyan veszik-e az AI kockázatait? És egyáltalán, kell-e új állami vagy szövetségi szabályozás az iparágra? Ezek a kérdések nemcsak szakmai viták tárgyai, hanem politikai csatározások és médiapárbajok is folynak értük.
A két tábor: félelem és optimizmus
Az egyik oldalon ott vannak azok a csoportok, amelyek például a Tarbell nevű szervezetet is támogatják. Ők komoly következményektől tartanak: álhírektől kezdve egészen az emberiség végéig bezárólag. Ez nem túlzás – ha belegondolsz, az AI valóban képes lehet olyan hatások kiváltására, amiket korábban csak sci-fikben láttunk.
Másrészt viszont ott vannak a befektetők és technológusok, akik ezeket az aggodalmakat gyakran tudományos fantasztikumnak tartják. Szerintük jelenleg jól egyensúlyozik a magánszektor az AI biztonsága és a kínai versennyel járó technológiai hajtás között. Ez a nézet sokszor ütközik az elővigyázatosságot hirdetőkkel.
A viták helyszínei: OpenAI igazgatótanácsa és a Fehér Ház
Ez a konfliktus nemcsak elméleti: például az OpenAI igazgatótanácsában is zajlottak harcok. Az alapítók között voltak olyan effektív altruisták – akik szerintem kicsit túl komolyan veszik az AI veszélyeit –, akik megpróbálták eltávolítani Sam Altman vezérigazgatót, de nem jártak sikerrel.
Politikai fronton pedig Donald Trump elnök váltotta fel a Biden-kormányzat AI-ellenes szkepticizmusát egy iparágbarátabb hozzáállással. Ez jól mutatja, mennyire megosztott az amerikai politika is ebben a kérdésben.
Médiaharc: ki irányítja az AI-ról szóló narratívát?
Az utóbbi időben egyre inkább arról szól a csata, hogy ki tudja kontrollálni az AI-val kapcsolatos hírek és vélemények irányítását. A média ugyanis kezd egyre óvatosabb lenni az AI-val kapcsolatban, főleg miután sorra jelentek meg olyan történetek, amelyek valós károkat mutattak be.
OpenAI és szövetségesei most agresszívebben lépnek fel kritikusai és a sajtó ellen. Érdekes látni, hogy Sam Altman hangvétele is megváltozott: míg 2021-ben még higgadtan és átgondoltan beszélt egy New York Times-os interjúban, addig idén már sokkal harciasabb volt egy podcastban.
A cég politikai kommunikációs csapata is bővült: magas rangú demokrata szakembereket alkalmaznak Kaliforniában – ami kulcsfontosságú állam az AI szabályozásában –, valamint republikánusokat Washingtonban, hogy ott lobbizzanak.
Az „accelerationisták” médiában való jelenléte
Eközben azok, akik gyorsítani akarják az AI fejlődését (az úgynevezett accelerationisták), elkezdtek aktívan dolgozni a médiában is. Próbálják rámutatni arra, hogy néha még Biden adminisztrációjának demokrata munkatársai is akaratlanul olyan AI-szkeptikusok befolyása alá kerülnek, akik például az Anthropic nevű céggel állnak kapcsolatban – ez utóbbi pedig biztonságközpontúbb fejlesztési stratégiát követ.
Politico tavaly arról írt, hogy az Open Philanthropy által létrehozott Horizon Institute for Public Service támogatott olyan gyakornokokat, akik szenátusi demokrata irodákban dolgoznak AI témában. Ez jól mutatja, milyen mélyen ágyazódik be ez a vita politikai szinten is.
A pro-biztonsági oldal reakciói
Az Open Philanthropy – amely Dustin Moskovitz Facebook-alapító vagyonaival foglalkozik – eléggé zavartnak tűnik amiatt, ahogy róluk írnak bizonyos médiumok, különösen a Politico kritikus cikksorozata miatt. Nemrég új kommunikációs szakembereket vettek fel és átnevezték magukat Coefficient Giving-re (CG).
A CG több nonprofit szervezet között van, amelyek támogatják például a Tarbell nevű újságírói központot. A Tarbell-t 2022-ben indították el azzal a céllal, hogy fiatal tech újságírókat támogassanak abban, hogy segítsenek eligazodni az egyre fejlettebb AI világában.
A Tarbell küldetése és működése
A Tarbell célja független újságírás támogatása: olyan riportokat finanszíroznak, amelyek átláthatóvá teszik az AI körüli vitákat, számon kérik a fejlesztő cégeket és elősegítik azt a társadalmi párbeszédet, ami szükséges ahhoz, hogy mindannyian jól járjunk ezzel az új technológiával.
Ezt több nagy hírportál is értékeli: például az elmúlt években olyan neves lapoknál dolgoztak Tarbell ösztöndíjasok mint a Time magazin (négyen is), Bloomberg vagy The Verge. Ezeknek az újságíróknak teljes szerkesztőségi függetlenséget biztosítanak – nem kapnak utasításokat sem Tarbelltől, sem másoktól.
Kritikák és összeesküvés-elméletek
Persze nem mindenki lelkesedik ezért a modellért. Az accelerationisták és szövetségeseik szerint ezekkel az ösztöndíjas programokkal tulajdonképpen ingyen munkaerőt kapnak a lapok, miközben bizonyos ideológiát erősítenek – ez pedig torzíthatja a médiaképet.
OpenAI nem kívánt nyilatkozni ezekről az ügyekről. Ugyanakkor nőtt azoknak a kritikáknak száma is, amelyek konkrétan Tarbell-t célozzák meg – például konzervatív portálokon jelentek meg bíráló cikkek arról, hogy kik finanszírozzák ezt a szervezetet.
A Tarbell válasza
Cillian Crosson, a Tarbell ügyvezető igazgatója szerint ezek az próbálkozások csak azt bizonyítják, mennyire fontos támogatniuk független újságírást. „A Tarbell azért létezik, hogy alapos és független felelősségvállaló újságírást támogasson” – mondta –, „szigorú elválasztást tartunk fenn finanszírozásunk és szerkesztőségi munkánk között.”
Szerinte épp az mutatja meg ennek fontosságát, hogy OpenAI inkább próbálja hitelteleníteni ezeket a riportokat, mintsem válaszolna azok ténybeli megállapításaira. „Ahogy ezekből a cégekből lesznek bolygónk legnagyobb hatalmú szereplői, pont ilyen vizsgálatokra van szükség.”
Milyen tanulságokat vonhatunk le?
Nekem személy szerint ez az egész helyzet azt mutatja meg leginkább: nem elég csak technológiai szempontból nézni az AI-t. Ez egy társadalmi jelenség is egyben – tele érdekekkel, politikával és narratívákkal. Az pedig különösen érdekes számomra, hogy mennyire összefonódik itt minden: tech cégek lobbiznak politikusoknál; nonprofitok finanszíroznak újságírókat; média pedig harcol azért, hogy hitelesen tudjon beszámolni erről az egészről.
Te mit gondolsz? Szükség van-e erősebb állami szabályozásra? Vagy bízhatunk abban, hogy majd maguk a cégek kezelik felelősen ezt az óriási hatalommal bíró technológiát? Egy biztos: ez még messze nem ért véget.
Forrás: https://www.semafor.com/article/12/07/2025/ai-critics-funded-ai-coverage-at-top-newsrooms
