Az akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás fontos mutatója a munkaerőpiac egészségének, amely túlmutat a hagyományos munkanélküliségi rátán. Ez a kategória azokat az egyéneket foglalja magában, akik kevesebb órában dolgoznak, mint szeretnének és képesek lennének, de nem találnak teljes munkaidős állást. Az ilyen foglalkoztatás általában ciklikusan változik: recessziók kezdetén gyorsan nő, majd a gazdasági fellendülések során fokozatosan csökken.
Akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás és a COVID-19 járvány hatása
A COVID-19 járvány és az azt követő recesszió jelentős eltéréseket hozott az akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás történelmi mintázataiban. A járvány idején az akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás növekedése kizárólag a már alkalmazásban álló munkavállalók munkaidejének csökkenéséből fakadt, nem pedig abból, hogy a munkanélküliek csak részmunkaidős állást találtak volna.
Ezen túlmenően a 2020 vége és 2023 vége közötti gazdasági helyreállítás során az akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás csökkenése sokkal gyorsabb volt, mint korábbi fellendülések idején. Ez összhangban áll más munkaerőpiaci mutatókkal, például a munkakeresési aránnyal, amelyek azt jelzik, hogy a pandémiás recesszió alatt a munkaerőpiac valószínűleg nem volt olyan gyenge, mint amit a magas munkanélküliségi ráta sugallt.
Munkaerőpiaci adatok és definíciók
A vizsgálathoz az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (Bureau of Labor Statistics) Current Population Survey (CPS) havi mikroadatokat használt 1994 januárjától 2025 augusztusáig. A CPS öt fő munkaerő-státuszt különböztet meg:
- Teljes munkaidős foglalkoztatottak
- Akaratlan részmunkaidős foglalkoztatottak (gazdasági okokból részmunkaidőben dolgozók)
- Önkéntes részmunkaidősök (nem gazdasági okból részmunkaidőben dolgozók)
- Munkanélküliek
- Munkaerőpiacon kívüliek
A heti 35 óránál kevesebbet dolgozókat tekintik részmunkaidős munkavállalóknak. Az akaratlan részmunkaidősök azok, akik szeretnének teljes munkaidőben dolgozni, de nem találnak ilyen állást – ők jelentik a munkaerőpiac alulhasznosított erőforrásait.
Akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása
1. ábra szemlélteti az akaratlan részmunkaidősök arányát a polgári munkaerőhöz viszonyítva (kék vonal), valamint az általános munkanélküliségi rátát (zöld vonal). Mindkét mutató ciklikusan változik: recessziók idején nőnek, majd javuló gazdasági környezetben csökkennek.
A pandémiás helyreállítás során az akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás gyorsabban csökkent, mint korábbi recessziók után: két év alatt visszaesett a pandémia előtti legalacsonyabb szint alá, elérve ezzel két évtizedes mélypontját. Ez jelentős eltérés például a 2007–2009-es válság utáni helyzettől, amikor ez a mutató hosszabb ideig magas maradt.
Az akaratlan részmunkaidős foglalkoztatás növekedése 2023-tól
2023 óta az akaratlan részmunkaidősök aránya 2,5%-ról 2,9%-ra emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 3,5%-ról 4,3%-ra nőtt. Egy lineáris regressziós elemzés alapján megállapítható, hogy ez az emelkedés összhangban van a történelmi mintázatokkal és várható volt az adott munkanélküliségi szint mellett.
Akaratlan részmunkaidőség okai: üzleti körülmények vagy hiányzó teljes munkaidős állások?
A CPS adatai alapján két fő út vezethet akaratlan részmunkaidősséghez:
- Munkaórák csökkentése teljes munkaidőről részmunkaidőre, amelyet gyenge kereslet vagy üzleti körülmények idéznek elő.
- Csak részmunkaidős állások elérhetősége, amikor valaki nem talál teljes munkaidőt kínáló állást.
2. ábra bemutatja ezen két csoport arányának alakulását a munkaerőpiacon. A pandémiás recesszió és helyreállítás azonban eltért korábbi mintáktól: mindkét csoport aránya egyszerre gyorsan nőtt majd csökkent. Ez annak tudható be, hogy a kormányzati lezárások és otthonmaradási rendeletek miatt sok dolgozó ideiglenesen elvesztette állását vagy óraszámát csökkentették.
Munkavállalói átmenetek az akaratlan részmunkaidőségben
A vizsgálat kiterjedt arra is, hogyan mozognak át a dolgozók különböző státuszok között havonta:
- Teljes munkaidőről akaratlan részmunkaidőre való átmenet
- Önkéntes részmunkaidőről akaratlan részmunkaidőre való átmenet
- Munkanélküliségből akaratlan részmunkaidőbe való átmenet
- Kilépés vagy kilépésből visszatérés az akaratlan részmunkaidőségbe
3. ábra szerint mind a teljes munkaidőről, mind az önkéntes részmunkaidőről való átmenetek rekordmagas szintet értek el a COVID-19 recesszió alatt, majd gyorsan visszaestek előzetes szintekre. Az elmúlt két évben azonban ezek ismét emelkedni kezdtek – jelezve egy növekvő számú dolgozót, akik szeretnének teljes munkaidőt vállalni, de erre nem képesek.
Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak az aránya is, akik munkanélküliként közvetlenül akaratlan részmunkaidős állást találnak (4. ábra). Ez nem azt jelenti azonban, hogy kevesebben találnának munkát általában: nőtt azok aránya, akik teljes munkaidőt vagy önkéntes részmunkaidőt vállalnak munkanélküliként.
Kihívások az akaratlan részmunkaidőségből való kilépésben
A legutóbbi időszakban nőtt azok aránya is (4. ábra), akik hosszabb ideig ragadnak bent az akaratlan részmunkaidőségben: 2022 augusztusától 2025 augusztusáig 30,9%-ról 38,7%-ra emelkedett azok aránya, akik hónapról hónapra ugyanebben a státuszban maradnak.
Ezzel párhuzamosan csökkent azok aránya is (34,1%-ról 28,9%-ra), akik innen teljes munkaidős állásba tudnak váltani. Ez arra utalhat, hogy egyre nehezebb teljes munkaidőt találniuk azoknak is, akik szeretnének kilépni ebből az alulhasznosított státuszból.
Következtetések
A vizsgálat rámutatott arra, hogy bár jelenleg az akaratlan részmunkaidős foglalkoztatottság szintje még csak enyhén emelkedett történelmi viszonylatban, az elmúlt két évben megfigyelhető trendek – például növekvő átmenetek ebbe a státuszba és nehezebb kilépési lehetőségek – arra utalhatnak, hogy gyengülés kezdődött el az amerikai munkaerőpiacon.
Ezek a folyamatok összhangban vannak a mérsékelt mértékű munkanélküliség növekedéssel és más munkaerőpiaci lazasági mutatókkal is. A jövőbeni gazdaságpolitikai döntések és ösztönzők hatása kulcsfontosságú lesz abban, hogy ezeket a tendenciákat sikerüljön megfordítani és fenntarthatóbb növekedést biztosítani.
Felhasznált irodalom
- Avaradi G., Kudlyak M., Miskanic B., Wiczer D. (2025): Assessing the Recent Rise in Unemployment. FRBSF Economic Letter 2025-09.
- Canon M.E., Kudlyak M., Luo G., Reed M. (2014): Flows To and From ‘Working Part-Time for Economic Reasons’ and the Labor Market Aggregates in the Aftermath of the 2007–09 Recession. FRB Richmond Economic Quarterly.
- Fallick B. (2025): Part-Time for Economic Reasons During the Global Financial Crisis. Federal Reserve Bank of Cleveland Working Paper 25-20.
- Kudlyak M. (2025): Unemployment and Inflation Dynamics in the Monetary Policy Armamentarium. Hoover Institution Press.
- Kudlyak M., Wolcott E. (2024): Pandemic Layoffs and the Role of Stay-at-Home Orders. Economics Letters 242(111894).
- Valletta R.G., Bengali L., van der List C. (2020): Cyclical and Market Determinants of Involuntary Part-Time Employment. Journal of Labor Economics 38(1).