A koleszterinszint csökkentése nemcsak a szív egészségének megőrzésében játszik kulcsszerepet, hanem jelentős hatással lehet az agy egészségére és a demencia kialakulásának megelőzésére is. Egy átfogó, közel egymillió résztvevőt érintő meta-analízis eredményei szerint a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek, mint például a sztatinok és az ezetimib, nemcsak a vérzsírszintek szabályozásában hatékonyak, hanem hozzájárulhatnak az agyi funkciók megőrzéséhez is.
A kutatás háttere és célja
A tanulmányt az Egyesült Királyságban található Bristol Egyetem és a dán Koppenhágai Egyetemi Kórház kutatói vezették. Az elmúlt években számos vizsgálat foglalkozott már az úgynevezett „rossz” koleszterin (alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin, LDL-C) és a demencia közötti összefüggéssel. Ez az új kutatás azonban az eddigi legnagyobb és legátfogóbb adatbázist használva szolgáltatott erős bizonyítékokat arra, hogy az LDL-koleszterin szintjének csökkentése hosszú távon jelentősen mérsékelheti a demencia kialakulásának esélyét.
Mendelian Randomizáció: A genetikai vizsgálatok szerepe
A tanulmány különlegessége, hogy nem közvetlenül a gyógyszeres kezelést követő pácienseket vizsgálták, hanem genetikai variánsokat használtak fel, amelyek természetes módon alacsonyabb koleszterinszinttel járnak együtt. Ezt az eljárást Mendelian Randomizációnak nevezik, amely lehetővé teszi, hogy kizárják olyan életmódbeli tényezők – például étrend vagy testmozgás – befolyását, amelyek nehezebben mérhetők pontosan.
Ez a módszer segített abban, hogy egyértelműbb képet kapjanak arról, milyen hatással van az alacsonyabb koleszterinszint önmagában a demencia kockázatára.
Főbb eredmények és következtetések
- A genetikai variánsokkal rendelkező személyeknél, akiknél alacsonyabb volt az LDL-koleszterin szintje, jelentősen kisebb volt a demencia kialakulásának esélye.
- A sztatinok és ezetimib által célzott biológiai útvonalak nemcsak a vérzsírok szabályozásában játszanak szerepet, hanem befolyásolják az agyi funkciókat is.
- A kutatók feltételezik, hogy az érelmeszesedés – vagyis a vérerekben lerakódó zsíros plakkok – kritikus tényező lehet a demencia patológiájában. Az érelmeszesedés akadályozhatja az agy megfelelő vérellátását, ami hosszú távon károsíthatja az idegsejteket.
A jövőbeni kutatások iránya
Liv Tybjærg Nordestgaard, klinikai biokémikus és a tanulmány egyik vezetője elmondta: „A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy ha valaki már fiatalabb korban elkezdte csökkenteni a koleszterinszintjét, akkor később kisebb eséllyel alakul ki nála demencia.”
A kutatócsoport hangsúlyozza annak fontosságát, hogy hosszú távú randomizált klinikai vizsgálatok induljanak el. Ezek során olyan résztvevőket kellene megfigyelni 10-30 éven keresztül, akik koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket szednek, hogy közvetlenül is mérhető legyen ezeknek a készítményeknek az agyvédő hatása.
Miért fontos ez a felfedezés?
Világszerte mintegy 57 millió ember él demenciával – egy olyan állapottal, amely súlyosan rontja az életminőséget és jelentős terhet ró mind az érintettekre, mind családtagjaikra. A jelenlegi terápiák főként tüneti kezelést nyújtanak, ezért kiemelten fontos új megelőző stratégiák kidolgozása.
Az új kutatás azt sugallja, hogy egy egyszerű életmódbeli vagy gyógyszeres beavatkozás – mint például a koleszterinszint korai csökkentése – kettős előnyt jelenthet: egyszerre védi a szívet és az agyat is.
Összegzés
Az Egyesült Királyság és Dánia kutatóinak legfrissebb meta-analízise megerősíti azt az összefüggést, amely szerint az alacsony LDL-koleszterin szint csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. A Mendelian Randomizáció módszerével végzett vizsgálatok egyértelműen mutatják, hogy azoknál az embereknél, akik genetikailag hajlamosabbak alacsonyabb koleszterinszintre, kisebb valószínűséggel alakul ki ez az idegrendszeri betegség.
A jövőben várhatóan klinikai vizsgálatok igazolják majd ezt az összefüggést gyógyszeres kezelések alkalmazásával is. Ez új reményt adhat mindazoknak, akik szeretnék megelőzni vagy lassítani a demencia kialakulását.
Forrás: Alzheimer’s & Dementia folyóiratban megjelent tanulmány (University of Bristol & Copenhagen University Hospital)