Letícia Lucinda Meirelles kutatási projektje alapján
Bevezetés
A brazil portugál nyelvben egyes igék különleges módon jelenhetnek meg két eltérő típusú mondatban: (i) olyan mondatokban, amelyek cselekvések vagy események megvalósulását jelölik, összhangban az igék alapvető jelentésével; (ii) illetve olyan mondatokban, amelyek nem cselekvéseket fejeznek ki, hanem az alanyok tulajdonságait vagy funkcióit írják le, ellentmondva az igék eredeti jelentésének. Ezt a jelenséget nevezzük esemény-állapot aspektus alternanciának.
Például:
- (a) Én befogadtam egy elveszett kiskutyát a garázsba éjszaka.
- (b) A garázs befogadott egy elveszett kiskutyát éjszaka.
- (a) Májusban nagyon esett Belo Horizontéban.
- (b) Belo Horizonte nagyon esik májusban.
Míg az (a) mondatok eseményeket írnak le, addig a (b) mondatok állapotokat vagy jellemzőket fejeznek ki, noha az igék eredetileg eseményeket jelölnek. Ezeket az utóbbiakat nevezzük származtatott állapotmondatoknak.
A kutatás célja és tárgya
A projekt célja feltérképezni, hogy mely alapvetően eseményjelölő igék képesek ilyen származtatott állapotmondatokban megjelenni, és hogy ezek az igék milyen közös szemantikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ehhez a Borba (1990) által összeállított ige szótárt és a VerboWeb adatbázist használjuk fel.
A kutatás a szintaxis és lexikális szemantika határterületén helyezkedik el, vizsgálva az igék argumentumszerkezetének változásait és azok hatását az aspektus értelmezésére.
Az állapot mint származtatott aspektus – részletes elemzés
1. Az állapotjelentés sajátosságai
Az állapotjelentés olyan helyzeteket ír le, amelyek nem fejlődnek vagy haladnak előre időben, nem írnak le cselekvést vagy folyamatot. Például:
- A garázs befogadott egy kiskutyát (esemény).
- A garázs befogad egy kiskutyát (állapot).
Az állapotmondatok nem válaszolnak megfelelően arra a kérdésre, hogy „Mi történt?”, mivel nem dinamikusak.
2. Alternancia verbális szerkezetekben
A vizsgált jelenség hátterében az úgynevezett verbális alternancia áll: az igék argumentumainak átrendeződése a mondatban. Például az „abrigar” ige esetében:
- Eredeti szerkezet: Én befogadtam (alany: cselekvő), kiskutya (tárgy), garázs (hely).
- Alternált szerkezet: A garázs (helyi argumentum) kerül alany pozícióba, míg a cselekvő argumentum elmarad.
Ezt a jelenséget nevezzük helyi inverziónak vagy lokatív inverziónak.
3. Egyéb alternanciák és példák
- Preocupar (aggódni): Az aggódás oka lehet alany vagy tárgy is.
- Abrir (kinyitni): Média alternancia – az ige tárgya kerül alany pozícióba („A pot nem nyílik könnyen”).
- Chover (esni): Természeti jelenségek esetén is megfigyelhető lokatív inverzió („Belo Horizonte esik”).
A kutatás indokoltsága és újdonsága
Bár számos tanulmány foglalkozik verbális alternanciákkal külön-külön, kevés munka vizsgálja átfogóan azt a jelenséget, amikor egy alapvetően eseményjelölő ige állapotjelentést vesz fel morfoszintaktikai változások következtében. Ez a kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni, továbbá feltárni azokat a szemantikai tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik ezt az aspektuális váltást.
Hipotézisek és kutatási célok
Fő hipotézis: Létezik egy közös szemantikai tulajdonságcsoport azon igék között, amelyek képesek esemény-állapot alternanciára, függetlenül attól, hogy milyen típusú alternanciában vesznek részt.
Kutatási célok:
- A verbális esemény-állapot alternancia részletes leírása és osztályozása.
- Közös szemantikai tulajdonságok feltárása ezen igék között.
- Párhuzamok keresése „tiszta” állapotjelentést hordozó igékkel (pl. szeretni, tudni).
- A brazil portugál nyelv rendszerének gazdagítása ezen aspektuális jelenség bemutatásával.
Módszertan
A kutatás során elsősorban lexikális szemantikai és szintaktikai elemzési módszereket alkalmazunk. Az adatgyűjtés két fő forrásból történik:
- Borba (1990) ige szótára – lexikális információk gyűjtése;
- VerboWeb adatbázis – introspektív adatok alapján történő verbális viselkedések elemzése.
Minden kiválasztott ige esetében elvégezzük az aspektuális teszteket Vendler (1967), Comrie (1976), Dowty (1979) és mások módszertana alapján annak érdekében, hogy meghatározzuk alapvető lexikális aspektusukat és azok változásait különböző mondatszerkezetekben.
A módszer lehetővé teszi negatív példák bevonását is – olyan igék vizsgálatát, amelyek nem engedik meg az esemény-állapot alternanciát –, így pontosabb képet kapunk a jelenség korlátairól.
Elméleti háttér: Szintaxis-Szemantika Lexikális Interfész
A lexikon szerepe a nyelvtudásban
A modern nyelvészeti elméletek hangsúlyozzák, hogy a lexikon nem csupán egyszerű szólista vagy szabálytalan elemek gyűjteménye, hanem strukturált tudásrendszer, amely meghatározza az igék jelentését és szintaktikai viselkedését. Ezért fontos vizsgálni az igék szemantikai komponenseit és azok kapcsolatát a mondatszerkezettel.
Verbális osztályok és argumentumszerkezetek
A verbális osztályok olyan csoportok, amelyekbe azok az igék tartoznak, melyek hasonló argumentumszerkezettel rendelkeznek – tehát ugyanannyi argumentumot vesznek fel hasonló szerepekben. Például az „abrigar” és „colocar” igék mindhárom argumentummal rendelkeznek: ügynök (agent), téma (theme), hely (locative).
Ezek azonban eltérő módon viselkedhetnek alternanciák során: míg „abrigar” képes esemény-állapot alternanciára („A garázs befogadott…” vs. „A garázs befogad…”), addig „colocar” nem („*A hűtőszekrény tett be…” nem elfogadott).
Létező aspektuális osztályok – Vendler-féle tipológia
- Állapotok (states): Nem dinamikusak, időben tartósak és nincs végpontjuk. Pl.: szeretni, tudni.
- Tevékenységek (activities): Dinamikusak, időben tartósak de nincs meghatározott végpontjuk. Pl.: futni, táncolni.
- Eredményes események (accomplishments): Dinamikusak, időben tartósak és van végpontjuk. Pl.: házat építeni, edényt törni.
- Eseménypontok (achievements): Dinamikusak, pontszerűek és van végpontjuk. Pl.: leesni, meghalni.
Létező vs. származtatott aspektusok – Smith modellje
Catherine Smith szerint minden ige rendelkezik egy alapvető lexikális aspektussal („lexical aspect”), amely azonban módosulhat grammatikai aspektusok vagy mondatszerkezeti tényezők hatására („derived aspect”). Így például egy tevékenységként értelmezett ige alkalmas lehet arra is, hogy eredményes eseménnyé vagy akár állapottá váljon adott kontextusban.
Kutatási terv – ötéves program áttekintése
- Első év: Adatgyűjtés Borba szótárából és VerboWeb-ből; alapvető lexikális aspektusok elemzése;
- Második év: Szintaktikai szerkezetek osztályozása; alternancia típusainak rendszerezése;
- Harmadik év: Szemantikai tesztek elvégzése; közös tulajdonságok feltárása;
- Negyedik év: Eredmények összevetése más nyelvek adataival; elméleti modell kidolgozása;
- Ötödik év: Kutatási eredmények publikálása; további kérdések megfogalmazása;
Ábra helye lehetne itt
Következtetések és záró gondolatok
A kutatás rávilágít arra a komplex jelenségre, amikor alapvetően eseményjelölő igék képesek olyan mondatokat alkotni brazil portugál nyelven, amelyek állapotjelentést hordoznak. Ez az esemény-állapot aspektus alternancia összetett morfoszintaktikai változásokkal jár együtt – elsősorban argumentumszerkezeti átrendeződésekkel –, melyeket szemantikai tulajdonságok motiválnak.
Ezzel hozzájárulunk a brazil portugál nyelv rendszerének mélyebb megértéséhez és bővítjük a verbális aspektusokról alkotott tudásunkat egy eddig kevéssé feltárt területen.
Kiegészítő információk
Kiegészítő információk
Érdekellentét: A szerző nem jelent be érdekellentétet.
Adathozzáférés: A tanulmány nem hozott létre új adatokat; így adatmegosztás nem releváns.
Referenciák rövidített formában
Irodalomjegyzék kivonata
- BORBA F.S., Dicionário gramatical de verbos do português contemporâneo. São Paulo: Unesp, 1990.
- CANÇADO M., AMARAL L., MEIRELLES L., VerboWeb: classificação sintático-semântica dos verbos do português brasileiro. 2022.
- COSTA I., AUGUSTO M., RODRIGUES E., Verbos meteorológicos flexionados no plural e sintaxe do PB. Veredas: Sintaxe das Línguas Brasileiras, 2014.
- DOWTY D., Word Meaning and Montague Grammar. Dordrecht: D. Reidel, 1979.
- SARAMAGO J., A maior flor do mundo. Companhia das Letrinhas, 2001.
- SZÁMOS EGYÉB FONTOS SZAKIRODALOM A SZÖVEGBEN HÍVOTT SZERZŐKTŐL…