Az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékbankja (Federal Reserve, Fed) 2019. október 30-án ismét csökkentette irányadó kamatlábát, immár második alkalommal egymást követő ülésén. A döntés értelmében a kamat 0,25 százalékponttal mérséklődött, így a sáv 3,75% és 4,00% közé esik. Ez a lépés azonban megosztotta a testület tagjait, hiszen két vezető – Stephen Miran és Jeff Schmid – eltérő véleményt fogalmazott meg.
A kamatcsökkentés háttere és a döntés megosztottsága
A Fed döntése egybeesik azzal az időszakkal, amikor az amerikai kormányzat részleges leállása miatt jelentős adatforrások szünetelnek. Emiatt a döntéshozók nélkülözni kényszerülnek számos kulcsfontosságú gazdasági mutatót, amelyek segítenék őket a monetáris politika alakításában.
Stephen Miran, aki Donald Trump elnök legújabb kinevezett tagja a Fed igazgatótanácsában, nem értett egyet a 0,25 százalékpontos csökkentéssel. Ő inkább egy fél százalékpontos mérséklést preferált volna. Miran aggodalmát fejezte ki az újraéledő kereskedelmi feszültségek miatt Kínával kapcsolatban, amelyek ugyan enyhültek, de szerinte továbbra is kockázatot jelentenek az amerikai gazdaság kilátásaira. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy gyorsabban szeretné elérni a semleges kamatszintet – amely nem ösztönzi, de nem is lassítja a gazdasági növekedést –, mert nem látja indokoltnak a tarifák inflációt növelő hatását, és szeretné elkerülni a munkaerőpiac károsodását.
Ezzel szemben Jeff Schmid, a Kansas City Fed elnöke inkább a kamatok változatlanul hagyását támogatta. Véleménye szerint az infláció még mindig túl magas, és a korábbi kamatszint volt az „ideális”. Schmid óvatosságra intett: ha túl agresszíven ösztönzik a keresletet, az árak túlzott emelkedését eredményezheti, mivel a vállalatok nagyobb árazási mozgásteret kapnak és átpasszírozhatják a tarifák költségeit a fogyasztókra.
Érdekességként megjegyzendő, hogy legutóbb 2019 szeptemberében fordult elő olyan helyzet, hogy mindkét oldalról érkeztek ellenvélemények egy Fed-kamatdöntés kapcsán.
A kormányzati leállás hatása az adatokra és a Fed értékelésére
A Fed nyilatkozatában kiemelte, hogy az amerikai kormányzati leállás jelentősen megnehezítette az adatgyűjtést és így a teljes körű gazdasági kép kialakítását. Ezért jelenlegi értékeléseiket kizárólag az elérhető mutatók alapján készítik el.
A leállás október 1-je óta tart, ennek következtében például szeptemberi foglalkoztatási jelentés még nem került publikálásra, míg az inflációs adatok csak több mint két héttel később jelentek meg. Az októberi foglalkoztatási adatokat várhatóan szintén késve hozzák nyilvánosságra. A Fehér Ház pedig jelezte, hogy októberi inflációs jelentés valószínűleg nem jelenik meg időben.
A Fed álláspontja szerint nincs jelentős változás a munkaerőpiac állapotában az utolsó hivatalos adatok óta: „A munkahelyteremtés lassult idén, míg a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedett, de augusztusig alacsony maradt; az újabb mutatók összhangban vannak ezekkel.”
Ezzel együtt megerősítették: „a foglalkoztatás lefelé mutató kockázatai nőttek az elmúlt hónapokban.”
A Fed további tervei és monetáris politika irányvonalai
A testület hangsúlyozta: „a federal funds rate célzott sávjának további módosításakor gondosan mérlegelik majd az érkező adatokat, a kilátások alakulását és a kockázatok egyensúlyát.”
Egy fontos változás történt még: december 1-jétől megszűnik a Fed mérlegének további csökkentése (balance sheet runoff). Ez azt jelenti, hogy nem engedik tovább lejárni kötvényeket anélkül, hogy újakat vásárolnának helyettük – ezzel stabilizálva mérlegük méretét.
Jerome Powell Fed-elnök korábban jelezte: hamarosan elérhetik azt a pontot, amikor leállíthatják ezt a folyamatot. A cél az, hogy tartalékok – vagyis bankoknak fenntartott pénzeszközök – szintje valamivel meghaladja azt az „elegendő” szintet, amelyet ideálisnak tartanak.
Kamatcsökkentések eddigi menete és jövőbeli kilátások
Az idei első kamatcsökkentést szeptemberben hajtotta végre a Fed. A 19 tagból álló Federal Open Market Committee (FOMC) középértéke további két csökkentést vetített előre még ebben az évben – annak ellenére, hogy sok hivatalos adat hiányzik jelenleg.
Powell decemberi ülésről tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: egy újabb kamatvágás nem automatikus vagy előre eldöntött lépés. „Erősen eltérő vélemények vannak arról, hogyan tovább decemberben” – mondta.
Hozzátette: mivel ősszel már két csökkentést végrehajtottak, így most 150 bázisponttal közelebb vagyunk ahhoz a semleges szinthez mint egy évvel ezelőtt voltunk. Ez önmagában is indokolhatja az óvatosságot.
„Egyre többen gondolják úgy: talán érdemes legalább egy ciklust várni”, mielőtt újabb vágást hajtanának végre – fogalmazott Powell.
Az adathiány okozta nehézségekre is kitért: „Mit teszel, ha ködben vezetsz? Lassítasz.”
A piacok reakciója és inflációs kihívások
Powell óvatos hangvétele után a piacok is visszafogottabban reagáltak. A találkozó előtt még 87%-os valószínűséget adtak egy decemberi kamatvágásnak; ez később mintegy 56%-ra csökkent.
A legnagyobb kihívást továbbra is az infláció jelenti: bár szeptemberben enyhe csökkenést mutattak ki (a maginfláció 3%-on állt), ez még mindig jóval meghaladja a Fed 2%-os célját. Az augusztusig rendelkezésre álló hivatalos munkaerőpiaci adatok pedig érezhető lassulást jeleztek a foglalkoztatás bővülésében. Ezt megerősítik magánszektorbeli adatok és különféle felmérések is.
Politikai nyomás és összegzés
A monetáris lazítási lépések hátterében hónapok óta tartó nyomás áll Donald Trump részéről és környezetéből. Az elnök többször bírálta Jerome Powellt amiatt, hogy szerinte túl későn reagáltak és nem csökkentették időben kellően agresszíven a kamatlábat.
Szerző bemutatása
Jennifer Schonberger tapasztalt pénzügyi újságíróként dolgozik; főként piacokat, gazdaságot és befektetéseket elemző cikkeket ír. A Yahoo Finance-nél követi többek között a Federal Reserve-t, Kongresszust, Fehér Házat, Pénzügyminisztériumot és más fontos intézményeket. Emellett figyelemmel kíséri Washington pénzügyi politikájának alakulását is.