2024. júniusában az Egyesült Államok Szenátusa szoros szavazással, 51-47 arányban döntött arról, hogy megvétózza Donald Trump elnök globális vámintézkedéseit. Ez már a harmadik alkalom volt ezen a héten, hogy a törvényhozók mindkét pártból összefogtak, hogy megkérdőjelezzék az elnök vészhelyzeti kereskedelmi hatáskörének alkalmazását.
A határozat háttere és célja
A szenátusi határozatot Tim Kaine szenátor (D-Va.) vezette, amelynek célja az áprilisban bevezetett vámok visszavonása volt olyan országokkal szemben, mint Kanada és Brazília. A javaslatot négy republikánus szenátor is támogatta: Susan Collins (Maine), Lisa Murkowski (Alaszka), valamint Mitch McConnell és Rand Paul (Kentucky) csatlakozott a demokratákhoz.
Tim Kaine
Kétpárti összefogás a vámok ellen
A héten korábban ugyanezek a négy republikánus szenátor támogatták a demokraták által benyújtott határozatokat Brazília és Kanada elleni vámok megszüntetésére. Emellett Thom Tillis (R-N.C.) is csatlakozott a demokratákhoz Brazília elleni vámok elleni tiltakozásban, amelyeket alaptalannak és az Egyesült Államok kereskedelmi érdekeivel ellentétesnek nevezett.
Ugyanakkor a Szenátus republikánus többsége továbbra is az adminisztráció mellett állt. Mike Crapo (R-Idaho), a Szenátusi Pénzügyi Bizottság elnöke megvédte az elnök kereskedelmi tárgyalásait, hangsúlyozva, hogy azok eredményeket hoznak. „Az elnök tárgyalásai gyümölcsözőek. Trump már bejelentett új kereskedelmi megállapodásokat” – mondta Crapo, hozzátéve, hogy további egyezmények is várhatók.
A jogi és politikai kihívások
Bár a Szenátus szűk többséggel bírálta az elnök vámintézkedéseit, a határozatok várhatóan elakadnak majd a Képviselőházban, ahol Mike Johnson (R-La.) házelnök blokkolta hasonló szavazások megtartását. Még ha át is mennének a törvényhozáson, Trump várhatóan megvétózná őket.
A néhány republikánus ritka eltávolodása azonban jól mutatja, hogy növekszik az elégedetlenség a párton belül az intézkedések gazdasági következményei miatt. Különösen a gazdálkodók és gyártók körében nőtt az aggodalom, akik magasabb költségekkel és ellátási lánc zavarokkal kénytelenek szembenézni.
Az igazságszolgáltatás előtt álló kérdés
Ezek az ellentétek akkor jelentkeznek különösen élesen, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ősszel egy fontos ügyben dönt arról, hogy Trump vészhelyzeti hatáskörének használata túlmegy-e az elnöki jogkörökön a széles körű vámok bevezetésében.
A csütörtöki szavazás megelőzte azt az áprilisi sikertelen próbálkozást is, amely Trump vámhatáskörének korlátozására irányult. A demokraták egyre hangosabban bírálják az adminisztráció kereskedelmi stratégiáját, amelyet kiszámíthatatlannak és következetlennek tartanak.
„Azóta nem sokkal több történt, mint egy kutya üldöz egy mókust” – mondta Ron Wyden szenátor (D-Ore.) a Szenátus padján ülve, utalva az állandóan változó vámokra és titkos mentességekre.
A Fehér Ház lojalitásra törekvése és belső feszültségek
A Fehér Ház hűséget követelt: alelnök JD Vance személyesen találkozott a Szenátusi republikánusokkal ezen a héten, hogy támogassák az elnök kereskedelmi stratégiáját. Ennek ellenére nem mindenkit sikerült meggyőzni.
Thom Tillis
Trump nyáron vezette be ezeket a vámokat annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Brazília kormányára egy „boszorkányüldözés” miatt volt brazil vezetője, Jair Bolsonaro ellen. Bolsonaro nemrégiben 27 év börtönbüntetést kapott azért, mert megpróbált hatalmon maradni 2022-es választási veresége után.
Következtetés: Csökkenő türelem még republikánus körökben is
Bár a legutóbbi szenátusi szavazás valószínűleg nem változtatja meg közvetlenül a politikát, világosan jelzi azt az üzenetet: még egy republikánus többségű kamrában is fogy az elnök kiszámíthatatlan vámstratégiájával szembeni türelem.
Ez pedig előrevetítheti a további politikai vitákat és jogi kihívásokat az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában az elkövetkező hónapokban.