A Nature tudományos folyóirat idén korábban közzétett egy felmérést, amely szerint az Egyesült Államokban dolgozó kutatók 75 százaléka fontolgatja az országból való távozást. Ez a jelenség nem csupán statisztikai adat, hanem komoly fenyegetést jelent az amerikai tudományos közösség jövőjére nézve. A helyzetet jól szemlélteti Terence Tao, a UCLA professzora, akit a matematika Mozartjaként is emlegetnek.
Terence Tao: A matematika zsenije, aki az MRI-kutatásokon is dolgozik
Terence Tao egész életét problémák megoldásának szentelte – nem csupán elméleti kérdéseknek. Egyik jelentős eredménye egy olyan algoritmus kidolgozása, amely drasztikusan lerövidítette az MRI-vizsgálatok idejét. Tao magyarázata szerint az MRI-szkennelések, amelyek korábban akár három percig is eltarthattak, most már 30-40 másodperc alatt elvégezhetők.
A matematika kutatásai számtalan technológiai áttörés alapját képezik. Tao szerint ezek a matematikai elméletek már a 20. század elején megjelentek, de csak most kezdenek igazán hasznosulni a gyakorlatban.
A kiválóság hagyománya és az amerikai tudományos ökoszisztéma
Tao már kilencévesen egyetemre iratkozott be, tinédzserként Ausztráliából az Egyesült Államokba költözött, ahol a Princeton Egyetemen kezdte meg PhD tanulmányait. 2006-ban elnyerte a matematika legmagasabb kitüntetését, a Fields-érmet, és ma generációja egyik legkiválóbb matematikusaként tartják számon.
Amikor arról kérdezték, mi vonzotta az Egyesült Államokba kutatóként és doktorandusz hallgatóként, Tao kiemelte az ország hosszú kiválósági hagyományát és azt a nyitottságot, amellyel fogadják a tehetségeket. Az amerikai tudományos műsorok – különösen a „Cosmos” – nagy hatással voltak rá gyerekkorában. Emellett emlékszik arra is, hogy például a „Sesame Street” segített neki megtanulni számolni.
Tao szerint az USA-ban rengeteg kiváló egyetem és matematikai tanszék működik, valamint számos konferencia és workshop zajlik folyamatosan, ami egy élénk tudományos ökoszisztémát teremt.
A fenyegető bizonytalanság: finanszírozási válság és politikai nyomás
Azonban ez az élénk környezet ma komoly veszélyben van. Az először soha nem tapasztalt mértékű bizonytalanság miatt Tao is aggódik:
“Először vagyok igazán aggódó létezési kérdések miatt. Előfordulhat, hogy tanszékek bezárnak vagy drasztikusan csökkentik kutatási tevékenységüket.”
A Trump-kormányzat szövetségi kiadások csökkentésére irányuló törekvései miatt a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) kénytelen volt egymilliárd dollárnyi támogatást felfüggeszteni. Ezek a megszorítások közvetlenül érintették Tao munkáját és a UCLA Tiszta és Alkalmazott Matematika Intézetét is.
Tao így fogalmazott: „Hirtelen az életem nagy részét forrásgyűjtéssel és alternatív finanszírozási lehetőségek keresésével töltöm. Ha nem sikerül visszaállítani a támogatást, akkor sürgősségi terveket kell készítenünk: mit vágjunk meg először?”
A Fehér Ház több okot is megjelölt a szövetségi kutatási támogatások csökkentésére anélkül, hogy világosan indokolta volna döntéseit. Ezek között szerepel az ellenállás a diverzitásra, egyenlőségre és befogadásra (DEI) irányuló politikákkal szemben, valamint konfliktusok egyes egyetemekkel antiszemitizmus és úgynevezett „woke” kultúra miatt.
Kutatók mérlegelik az elvándorlást
A finanszírozás instabilitása sok kutatót arra késztet, hogy fontolóra vegyék az Egyesült Államok elhagyását. Terence Tao maga is kapott megkereséseket európai, ausztrál és kínai intézményektől.
“Hat hónappal ezelőtt még nagyon boldog voltam itt. De ha rosszabbra fordulnak a dolgok – például bezárják az intézetet vagy nem tudom finanszírozni a hallgatóimat –, akkor más lehetőséget kell keresnem.”
A már zajló agyelszívás jelei
Daniella Fodera biomedikai mérnök például éppen idén ősszel fejezi be PhD-jét a Columbia Egyetemen. Kutatásait korábban egy NIH-támogatás segítette elő, amely azonban márciusban megszűnt – ez különösen súlyos csapás volt olyan betegség vizsgálatára nézve, amely körülbelül 80 százalékban érinti a nőket.
Fodera szerint ez az állapot érintett nők millióinak sorsát befolyásolja, mégis keveset tudunk róla vagy arról, hogyan lehetne kezelni. Bár később visszaállították támogatását egy több százmillió dolláros kártérítési egyezség után, ő maga most már külföldi és magánszektorbeli lehetőségeket keres.
Anna Darling idegtudós hallgató Ohio State University-n szintén aggódik: bár csak most kezdte PhD-programját, megtudta, hogy annak finanszírozása már nem garantált.
“A tudós lét szabadsága – hogy azt kutassuk és mondjuk ki, amiben hiszünk – már nem olyan szabad, mint régen.”
Kutatók külföldön: Stephen Jones esete
Stephen Jones biokémikus már el is hagyta az Egyesült Államokat: jelenleg Litvániában vezet kutatócsoportot. A pandémia idején kezdett külföldi állások után nézni az USA-ban tapasztalt növekvő anti-tudományos hangulat miatt.
“Szeretnék olyan helyen dolgozni, ahol értékelik azt a munkát, amit végzek – nemcsak a tudományos közösségen belül, hanem azon kívül is.”
Sokan kollégái közül kezdetben kételkedtek döntésében, de mára többen érdeklődnek nála hasonló lépések iránt.
Európa válasza: támogatásokkal csábítják vissza a tehetségeket
Közben más országok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet: az Európai Unió és Franciaország például félmilliárd eurós ösztöndíjakat ígérnek azoknak a tudósoknak, akik európai egyetemeken vállalnak munkát.
Az elmúlt évben 30 százalékkal nőtt azoknak az amerikai kutatóknak a száma, akik külföldi állásokra pályáznak Kanadában, Európában vagy Kínában.
Vidya Saravanapandian: A tehetség elvesztése gazdasági kockázat is
Vidya Saravanapandian neurológus kutatóként dolgozik UCLA-n; ő maga Indiából érkezett H-1B vízumon keresztül. Vizsgálatai során gyermekek fejlődési rendellenességeinek agyi aktivitását tanulmányozza.
“Ha laborokat bezárnak, diákok mennek el, ötletek vesznek el és kísérletek hiúsulnak meg – ennek hatása messze túlmutat az egyetemeken és komoly gazdasági következményekkel jár.”
Saravanapandian számára ijesztő jövőkép bontakozik ki: aggódik saját szakmai jövője és fiatalabb generációk lehetőségei miatt is.
Terence Tao kritikája: A finanszírozási döntések átgondolatlansága
Tao nyíltan bírálja azt a hozzáállást, amely szerint politikai döntéshozók anélkül vágnak bele jelentős forráscsökkentésekbe, hogy figyelembe vennék azok káros hatásait:
“Ez számomra idegen gondolkodásmód. Nem tűnik úgy, hogy közérdek vezérelné őket. Bonyolult problémák esetén szükség van arra, hogy sokféle hang hallatszon – nem engedhető meg egyetlen személynek sem pusztítani mindent anélkül, hogy értené annak következményeit.”
Záró gondolatok: Hogyan menthető meg Amerika tudományos infrastruktúrája?
Terence Tao jelenleg azon dolgozik, hogyan lehetne megvédeni és megerősíteni az amerikai tudományos ökoszisztémát ebben a kritikus időszakban. Az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz megtalálni azt az utat, amely biztosítja mindazokat az erőforrásokat és szabadságot, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Amerika továbbra is vezető szerepet töltsön be a globális tudományos életben.
Forrás: Stephanie Sy riportja Los Angelesből a PBS News Hour számára.
