Riccardo ArosioDavid Amblàs legújabb kutatásai feltárják az Antarktisz két fő régiójának – Kelet- és Nyugat-Antarktisz – mélytengeri kanyonjai közötti jelentős morfológiai különbségeket, amelyek eddig nem voltak részletesen dokumentálva. Ezek a földrajzi képződmények nem csupán lenyűgöző természeti jelenségek, hanem kulcsszerepet játszanak az óceáni áramlásokban és a globális klíma alakulásában is.
A kelet- és nyugat-antarktiszi kanyonok morfológiai különbségei
Arosio megfigyelései szerint a kelet-antarktiszi kanyonok összetettebbek és elágazóbbak, gyakran kiterjedt kanyon–csatorna rendszereket alkotnak, amelyek jellegzetes U-alakú keresztmetszettel rendelkeznek. Ez arra utal, hogy ezek a képződmények hosszú időn át tartó, folyamatos jégkorszaki tevékenység hatására fejlődtek ki, miközben mind az eróziós, mind a lerakódási üledékes folyamatok jelentős szerepet játszottak kialakulásukban.
Ezzel szemben a nyugat-antarktiszi kanyonok rövidebbek és meredekebbek, V-alakú keresztmetszetük pedig arra utal, hogy kialakulásuk gyorsabb, intenzívebb eróziós folyamatok eredménye lehet.
A jégsapkák fejlődéstörténetének új megvilágítása
David Amblàs
Innovatív kutatási módszerek és technológiák
Arosio kiemelte a kutatás egyik legfontosabb előrelépését: „Az új bathymetriai adatbázis rendkívül magas felbontása – 500 méter/pixel szemben a korábbi 1–2 kilométer/pixel értékkel – lehetővé tette számunkra, hogy félautomata technikákat alkalmazzunk a mélytengeri kanyonok megbízható azonosítására, profilozására és elemzésére.”
A tanulmány ereje abban rejlik, hogy több korábban használt módszert integrált egy robusztus és szisztematikus protokollba. Emellett fejlesztettek egy GIS szoftver szkriptet is, amely néhány kattintással képes kiszámítani számos kanyon-specifikus morfometriai paramétert.
Mélytengeri kanyonok szerepe az óceáni áramlásokban és a klímaváltozásban
Az antarktiszi mélytengeri kanyonok nem csupán földrajzi érdekességek: fontos hidrodinamikai funkciókat látnak el. Elősegítik a víz cseréjét a mély óceán és a kontinentális talapzat között, lehetővé téve, hogy a jégtakarók közelében képződött hideg, sűrű víz – az úgynevezett Antarktiszi Mélytengeri Víz (Antarctic Bottom Water) – beáramoljon a mély óceánba. Ez a víztömeg alapvető szerepet játszik az óceáni cirkulációban és ezáltal a globális éghajlat szabályozásában.
Ezen túlmenően ezek a kanyonok vezetik be a melegebb vizeket, például a Circumpoláris Mélytengeri Vizet (Circumpolar Deep Water) a partvidék felé. Ez az áramlás kulcsfontosságú mechanizmusként működik az úszó jégtakarók alsó olvadásának és vékonyodásának előidézésében. Az úszó jégtakarók stabilitása kritikus az Antarktisz belső gleccsereinek megőrzésében. Amikor ezek gyengülnek vagy összeomlanak, a kontinentális jég gyorsabban áramlik a tengerbe, közvetlenül hozzájárulva a globális tengerszint emelkedéséhez.
A jelenlegi modellek korlátai és jövőbeli kutatási irányok
Amblàs és Arosio tanulmánya rámutat arra is, hogy az olyan jelenlegi óceáni cirkulációs modellek, amelyeket például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) használ, nem képesek pontosan reprodukálni azokat a fizikai folyamatokat, amelyek helyi léptékben zajlanak le víztömegek és komplex topográfiák – mint például kanyonok – között.
Ezek közé tartoznak az áramlások csatornázása, vertikális keveredés és mélyvízi szellőzés folyamatai, amelyek elengedhetetlenek hideg, sűrű víztömegek – például az Antarktiszi Mélytengeri Víz – kialakulásához és átalakulásához. E helyi mechanizmusok figyelmen kívül hagyása korlátozza a modellek képességét arra, hogy pontosan előre jelezzék az óceán- és klímadinamika változásait.
Következtetések és további teendők
A kutatók hangsúlyozzák: „Ezért elengedhetetlen továbbra is nagy felbontású bathymetriai adatokat gyűjteni feltérképezetlen területekről, amelyek biztosan újabb kanyonokat fognak feltárni; megfigyelési adatokat szerezni helyszíni mérésekkel és távoli érzékelőkkel; valamint folyamatosan fejleszteni klímamodelleinket annak érdekében, hogy jobban tükrözzék ezeket a folyamatokat és növeljék előrejelzéseink megbízhatóságát az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban.”
Forrás
Arosio, Riccardo; Amblàs, David: „The geomorphometry of Antarctic submarine canyons”. Marine Geology, 2025 június. DOI:10.1016/j.margeo.2025.107608
Forrás: https://web.ub.edu/en/web/actualitat/w/map-antarctic-submarine-canyons