A világ egészségügyi rendszere egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése miatt. A WHO legfrissebb, 2018 és 2023 közötti időszakot vizsgáló jelentése rávilágít arra, hogy a baktériumok egyre ellenállóbbak a gyógyszerekkel szemben, ami súlyos következményekkel járhat a globális egészségügyre nézve.
Az antibiotikum-rezisztencia drámai növekedése
A WHO Globális Antibiotikum-rezisztencia Megfigyelő Rendszerének (GLASS) jelentése szerint az elmúlt öt évben több mint 40%-kal nőtt az antibiotikum-rezisztencia a megfigyelt kórokozó-gyógyszer kombinációk esetében. Ez évente átlagosan 5-15%-os emelkedést jelent, ami rendkívül aggasztó tendencia.
A világ több mint 100 országa szolgáltatott adatokat a GLASS rendszerébe, amely alapján kiderült, hogy 2023-ban minden hatodik laboratóriumban igazolt baktériumrezisztens volt az antibiotikum-kezeléssel szemben. Ezek a rezisztens baktériumok számos gyakori betegséghez kapcsolódnak világszerte, így komoly közegészségügyi problémát jelentenek.
Szuperbaktériumok – az új globális fenyegetés
A jelentés most először tartalmaz becsléseket az antibiotikum-rezisztencia előfordulásáról 22 különböző antibiotikum esetében, amelyek húgyúti, emésztőrendszeri, véráram- és nemi úton terjedő fertőzések kezelésére szolgálnak. Az elemzés nyolc gyakori kórokozóra fókuszált:
- Acinetobacter spp.
- Escherichia coli
- Klebsiella pneumoniae
- Neisseria gonorrhoeae
- nem tífuszos Salmonella spp.
- Shigella spp.
- Staphylococcus aureus
- Streptococcus pneumoniae
A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a rezisztens gram-negatív baktériumok jelentik a legnagyobb veszélyt. Különösen aggasztó az Escherichia coli és a Klebsiella pneumoniae, amelyek véráramfertőzéseket okozhatnak, melyek szepszishez, szervelégtelenséghez és akár halálhoz is vezethetnek.
A jelentés kiemeli: „Világszerte az E. coli törzsek több mint 40%-a, míg a K. pneumoniae törzsek több mint 55%-a rezisztens a harmadik generációs cefalosporinokra, amelyek elsődleges kezelési lehetőséget jelentenek ezeknél a fertőzéseknél.”
További veszélyes kórokozók és gyógyszerrezisztencia
Ezekhez a baktériumokhoz csatlakozik még a Salmonella és az Acinetobacter is, amelyek egyre inkább ellenállnak olyan létfontosságú gyógyszereknek, mint a karbapenemek és fluorokinolonok. Ez jelentősen csökkenti a terápiás lehetőségeket, és arra kényszeríti az orvosokat, hogy utolsó lehetőségként alkalmazzanak drága és nehezen hozzáférhető antibiotikumokat – különösen alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A modern orvostudomány lemaradása az antibiotikum-rezisztenciával szemben
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója így nyilatkozott: „Az antimikrobiális rezisztencia gyorsabban terjed, mint ahogy az orvostudomány fejlődik, veszélyeztetve ezzel családok millióinak egészségét világszerte. Felelősen kell használnunk az antibiotikumokat, és biztosítanunk kell mindenki számára a megfelelő gyógyszerekhez való hozzáférést, valamint minőségileg megbízható diagnosztikai eszközöket és védőoltásokat.”
A megfigyelési rendszerek fejlesztése elengedhetetlen
A pontos adatok beszerzése és a megfigyelési rendszerek optimalizálása sürgető feladat. Bár előrelépések történtek ezen a téren – például 2016 és 2023 között négyszeresére nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek részt vesznek a GLASS programban (25-ről 104-re) –, még mindig nem elegendő ez az erőfeszítés.
2023-ban az országok közel fele (48%) nem szolgáltatott adatokat, ráadásul azok között is sokan vannak, akik nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy megbízható adatokat generáljanak. A WHO különösen sürgeti ennek megoldását olyan régiókban, mint Délkelet-Ázsia és Kelet-Mediterrán térség, ahol minden harmadik fertőzés rezisztensnek bizonyul, valamint Afrikában is, ahol minden ötödik fertőzés érintett.
Következtetések és jövőbeli lépések
Az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi válságot idéz elő, amely sürgős nemzetközi összefogást igényel. A helyes gyógyszerhasználat mellett elengedhetetlen:
- a diagnosztikai kapacitások fejlesztése;
- a védőoltások szélesebb körű alkalmazása;
- a kutatás-fejlesztés támogatása új gyógyszerek kifejlesztésére;
- a közegészségügyi rendszerek megerősítése világszerte.
Ezek nélkülözhetetlen lépések annak érdekében, hogy megállítsuk vagy legalább lassítsuk az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését és megvédjük bolygónk lakóinak egészségét.
Forrás: https://www.wired.com/story/resistant-bacteria-are-advancing-faster-than-antibiotics/