Az anyatejes táplálás régóta összefüggésbe hozható a mellrák kockázatának csökkenésével, azonban az okok eddig nem voltak teljesen tisztázottak. Egy új kutatás most arra világít rá, hogy az anyatejes táplálást követően a nők mellében speciális immunsejtek maradnak meg, amelyek segíthetnek a rosszindulatú sejtek kordában tartásában.
A mellrák és az anyatejes táplálás kapcsolata
A mellrák a világ második leggyakoribb daganatos megbetegedése. Korábbi kutatások szerint az anyatejes táplálás minden egy évnyi időtartama körülbelül 4,3%-kal csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Ez a védőhatás különösen az idősebb anyák esetében lehet jelentős.
Azonban az, hogy pontosan milyen mechanizmusok állnak e védelem mögött, még nem teljesen ismert. Feltételezések szerint a változások a mell szöveteiben és a hormonális hatásokban keresendők.
A kutatás részletei: immunsejtek szerepe a mellben
Sherene Loi és munkatársai, az ausztráliai Peter MacCallum Rákközpontból, egy átfogó vizsgálatot végeztek el, amelyben 260 nő mell szöveteit elemezték. A résztvevők életkora 20 és 70 év között mozgott, különböző etnikai háttérrel rendelkeztek, eltérő számú gyermekük volt, illetve változó volt az anyatejes táplálásról szóló tapasztalatuk is. Fontos megjegyezni, hogy egyikük sem volt korábban mellrákos diagnózis alatt.
Az eredmények szerint azoknál a nőknél, akik szoptattak, jóval több speciális immunsejtet – úgynevezett CD8+ T-sejteket – találtak a mell szöveteiben. Ezek a sejtek évtizedeken át képesek megmaradni, akár 50 évig is jelen lehetnek a mellszövetben. Ezek az immunsejtek úgy működnek, mint helyi őrök: készen állnak arra, hogy megtámadják azokat az abnormális sejteket, amelyek rosszindulatúvá válhatnak.
Állatkísérletes vizsgálatok: egerek modellje
A kutatócsoport egereken is vizsgálta az anyatejes táplálás hatását. Egyes egerek teljes terhességi ciklust (terhesség, szoptatás és az emlő visszaalakulása) teljesítettek, míg másoknál vagy korán elválasztották az utódokat vagy soha nem voltak vemhesek.
Az elemzés során kiderült, hogy csak azoknál az egereknél halmozódtak fel jelentős mennyiségben a speciális T-sejtek az emlőszövetben, amelyek végigmentek ezen teljes cikluson. Ezt követően agresszív triple-negatív mellrák sejteket ültettek be az emlőszövetbe. Az eredmény: azoknál az egereknél, amelyek átestek a teljes cikluson és így magasabb CD8+ T-sejt-sűrűséggel rendelkeztek, sokkal lassabban nőtt a daganat.
Amikor azonban ezeket a T-sejteket mesterségesen eltávolították vagy csökkentették, a tumorok gyors növekedésnek indultak. Ez egyértelműen alátámasztja ezen immunsejtek védő szerepét.
Klinikai adatok elemzése: triple-negatív mellrákos nők esete
A kutatók több mint ezer olyan nő klinikai adatait is megvizsgálták, akik legalább egyszer kihordtak egy terhességet és triple-negatív mellrákkal diagnosztizálták őket. Azoknál a nőknél, akik jelezték, hogy szoptattak, magasabb CD8+ T-sejt-sűrűséget találtak a daganatokban.
Ez arra utalhat, hogy ezeknél a betegeknél folyamatos immunaktiváció és szabályozás zajlik a szervezet részéről a daganat ellen.
Miután figyelembe vették más kockázati tényezőket is – például életkort –, azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik szoptattak, jelentősen hosszabb volt az általános túlélési idő. Az adatok azonban túl változatosak voltak ahhoz, hogy egyértelműen megállapítsák: mennyi időtartamú szoptatás nyújtja ezt a védelmet.
Miért halmozódnak fel ezek az immunsejtek? A lehetséges magyarázatok
A kutatók szerint ezeknek a T-sejteknek felhalmozódása valószínűleg azért történik meg szoptatás közben, hogy megakadályozzák az emlőgyulladás (mastitis) kialakulását okozó fertőzéseket. Ez egy természetes védekező mechanizmus lehet.
Ezen túlmenően létezik egy összetettebb kapcsolat is a terhesség és a mellrák között: kutatások szerint csak akkor csökken jelentősen a kockázat, ha fiatalabb korban történik meg az első terhesség.
Következtetések és jövőbeli irányok
Sherene Loi hangsúlyozza: „Ez fontos eredmény annak megértéséhez, hogy miért vannak olyan nők, akik természetes módon jobban védettek lehetnek az agresszív mellrákfajtákkal szemben.” Emellett ez új lehetőségeket nyithat meg arra vonatkozóan is, hogyan lehetne személyre szabott megelőző vagy terápiás stratégiákat kidolgozni.
Fontos azonban kiemelni: hogy valaki szoptasson vagy sem – ez mindig egyéni döntés kérdése. Nem mindenki számára lehetséges vagy kívánatos ez a választás. Az anyatejes táplálás nem garantálja teljes mértékben a mellrák kialakulásának megelőzését.
Szakértői vélemény
Daniel Gray, aki a Victoria-i Walter and Eliza Hall Orvosi Kutatóintézet munkatársa, kiemelte ennek a tanulmánynak egyik erősségét: „A többféle női csoport elemzése megalapozza azt a jövőbeni kutatást, amely feltárhatja majd azt is, hogyan őrzik meg ezek a CD8+ T-sejtek az anyatejes táplálás „emlékét”.”