Gondolkodtál már azon, hogy miért van az, hogy néha azok, akik a legkevesebbet tudják egy témáról, mégis a legmagabiztosabbak? Ez nem csak egy vicces megfigyelés, hanem egy jól dokumentált pszichológiai jelenség, amit Dunning–Kruger-hatásnak hívunk. Egy friss kutatás azonban meglepő eredményt hozott: úgy tűnik, az autista munkavállalók kevésbé esnek ebbe a csapdába, mint nem autista társaik. Ez engem is meglepett, és úgy gondolom, érdemes mélyebben beleásni magunkat a témába.
Mi is az a Dunning–Kruger-hatás?
A Dunning–Kruger-hatás egy olyan kognitív torzítás, amelyben azok az emberek, akik kevés tudással vagy képességgel rendelkeznek egy adott területen, hajlamosak túlbecsülni saját kompetenciájukat. Ez azért történik, mert ahhoz, hogy valaki reálisan értékelje a saját teljesítményét, szüksége van bizonyos metakognitív képességekre – vagyis arra, hogy felismerje a hibáit és korlátait. Azok viszont, akik nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel vagy tudással, gyakran nem ismerik fel saját hiányosságaikat.
Ezzel szemben a magas képességű emberek néha alulbecsülik magukat, mert feltételezik: amit ők könnyen megoldanak, az másoknak is egyszerű lesz. Ez a hatás számos területen megfigyelhető: logikai gondolkodásban, nyelvtanban, érzelmi intelligenciában vagy akár szakmai döntéshozatalban is.
Hogyan vizsgálták ezt az autista munkavállalóknál?
A kanadai és amerikai kutatók – Lorne M. Hartman és kollégái – arra voltak kíváncsiak, vajon az autista emberek kevésbé hajlamosak-e erre a torzításra. Korábbi kutatások ugyanis azt mutatták, hogy az autisták általában kevésbé befolyásolhatók társas nyomás vagy kognitív torzítások által.
A kutatásban összesen 100 résztvevő vett részt: közülük 53-an voltak autisták. Az átlagéletkoruk 32 év volt (a nem autisták átlagosan 39 évesek), és mindkét csoportban volt jelentős női részvétel (39 nő az autista csoportban és 33 a nem autisták között). A résztvevőket autismussal foglalkozó szervezeteken és közösségi médián keresztül toborozták.
A résztvevők először kitöltöttek egy kérdőívet (Subthreshold Autistic Trait Questionnaire), amellyel megerősítették az autista csoport jellemzőit. Ezután egy kognitív reflexiós tesztet (Cognitive Reflection Test – CRT-Long) végeztek el. Ez a teszt azt méri, mennyire képes valaki felülbírálni az első ösztönös válaszokat és helyette átgondoltan, analitikusan reagálni.
Milyen eredmények születtek?
A teszt után mindenki meg kellett becsülje, hány kérdésre válaszolt helyesen, illetve hogyan értékeli magát másokhoz képest – az „egészen alul” és „egészen felül” skálán.
Az eredmények azt mutatták: ahogy várható volt, a legrosszabbul teljesítő résztvevők hajlamosak voltak túlbecsülni saját eredményeiket. Ugyanakkor itt jött a csavar: az alulteljesítő autista résztvevők jóval kevésbé estek ebbe a túlbecslési hibába, mint nem autista társaik.
A középső teljesítményűek között is hasonló volt a helyzet: a nem autisták továbbra is nagyobb mértékben túlbecsülték magukat. A legjobban teljesítők pedig érdekes módon alulbecsülték saját képességeiket – de míg a nem autisták csak enyhén voltak önkritikusak, addig az autista magas teljesítményűek erősebben hajlottak arra, hogy alábecsüljék mind nyers pontszámukat, mind pedig százalékos helyezésüket.
Mit jelent ez a munkahelyi környezetben?
Összességében tehát az autista dolgozók pontosabban tudják felmérni saját képességeiket és teljesítményüket – vagyis jobb „kalibrációval” rendelkeznek önmagukkal szemben. Ez azért érdekes és fontos megállapítás, mert a Dunning–Kruger-hatás csökkentett jelenléte potenciális előnyt jelenthet számukra munkahelyi környezetben.
Gondolj csak bele! Egy olyan kolléga, aki reálisan látja erősségeit és gyengeségeit – még ha néha túl szigorú is magával –, sokkal megbízhatóbb visszajelzést adhat magáról és munkájáról. Ez segítheti őt abban is, hogy fejlődjön és ne ragadjon bele tévhitekbe vagy túlzott önbizalomba.
Milyen korlátai vannak ennek a kutatásnak?
Mindezek mellett érdemes óvatosan kezelni az eredményeket. A kutatók kiemelték néhány fontos korlátot:
- A két csoport között jelentős életkori különbség volt (32 vs. 39 év), ami befolyásolhatja az eredményeket.
- A mintában szinte kizárólag foglalkoztatott személyek szerepeltek – így nem biztos, hogy ezek az eredmények általánosíthatók minden autista felnőttre.
- A vizsgálat kizárólag analitikus gondolkodást mérte; más típusú feladatoknál (például érzelmi intelligencia vagy társas készségek terén) eltérő eredmények születhetnek.
Összegzés
A „Reduced Susceptibility to the Dunning–Kruger Effect in Autistic Employees” című tanulmány új fényt vet arra, hogyan működik az önértékelés különböző agyi működésű embereknél. Az autista munkavállalók esetében kevesebb túlzott önbizalommal találkozunk még akkor is, ha valaki kevésbé teljesít jól egy adott feladatban.
Szerintem ez egy nagyon izgalmas irány lehet mind a munkahelyi integrációban, mind pedig abban, hogy jobban megértsük az autizmus kognitív aspektusait. Nemcsak arról van szó, hogy máshogy látják a világot – hanem arról is, hogy másképp látják önmagukat is. És ez talán segíthet abban is, hogy jobban kihasználjuk erősségeiket egyre inkább befogadóbb munkahelyeken.
Forrás: https://www.psypost.org/autistic-employees-are-less-susceptible-to-the-dunning-kruger-effect/
