2024-ben az Amazon Web Services (AWS) súlyos hibája megbénította az internet jelentős részét, és ezzel újra ráirányította a figyelmet arra, milyen sebezhetővé vált a digitális infrastruktúra. De vajon mennyibe került ez a kiesés? Bár pontos számot nem tudunk, becslések szerint akár több százmilliárd dolláros veszteségről is beszélhetünk.
Az AWS kimaradás: az internet leállása és következményei
A kimaradás során milliók tapasztalták meg az időveszteséget, Zoom-megbeszélések akadozását, szolgáltatások összeomlását vagy alkalmazások lefagyását. Én személyesen is nehézségekbe ütköztem a Verizon ügyfélszolgálatával való kommunikációban, ahol 15 percet kellett várnom egy chat-válaszra, miközben technikai problémákról tájékoztattak.
A kiesés érintette a Netflixet, Snapchattet, Venmót és több ezer más létfontosságú szolgáltatást. Az Eight Sleep vezérigazgatója – amely internetkapcsolattal rendelkező ágyakat gyárt – nyilvánosan bocsánatot kért az ügyfelektől az alvásukra gyakorolt negatív hatás miatt. Bár kérdéses, miért kell egy ágyat az internethez kötni, tény, hogy sokak alvása megzavarodott.
A „vállalati iszap” fogalma: rejtett költségek egy monopolizált gazdaságban
Ezek a veszteségek mind az AWS működési zavarából eredtek, de nincs megfelelő kifejezés arra, hogy milyen külső károkat okoz egy ilyen piaci dominancia. Cory Doctorow 2022-ben írta le a technológiai platformok romlási ciklusát, amit „enshittification”-nek nevezett – amikor egy platform bezárja magát és csökkenti a minőséget.
Én ezt kiegészíteném egy rokon fogalommal: a „vállalati iszap” (Corporate Sludge). Ez az a költség vagy költségek összessége, amely egy túlságosan monopolizált és pénzügyileg túlhangsúlyozott gazdaságból származik, de nem jelenik meg sem mérlegben, sem nyilvános pénzügyi kimutatásokban.
Az AWS pénzügyi helyzete és a kimaradás valós költségei
Az Amazon belső pénzügyi adatai szerint az AWS rendkívül magas profitmarzzsal működik: 2024-ben 107 milliárd dollár bevételt ért el, ebből 39,8 milliárd dollár profitot termelt – ez 37%-os működési jövedelmezőség. Egy átlagos termék vagy szolgáltatás ilyen katasztrófa esetén jelentős anyagi veszteséget szenvedne el.
Ennek ellenére az Amazon részvényeinek árfolyama nem mutatott visszaesést a kimaradás idején. Ez azt jelenti, hogy az AWS kiesésének költségei nem jelentek meg közvetlenül sem a cég mérlegében, sem a tőzsdei árfolyamban – amely elvileg a hosszú távú profitvárakozásokat tükrözi.
Közgazdasági értelemben ez egy klasszikus „negatív externália”, vagyis olyan társadalmi költség, amely nem jelenik meg hivatalosan sehol, de valakinek mégis meg kell fizetnie: elveszett megbeszélések, csökkent termelékenység és általános többletköltségek formájában.
A vállalati iszap mindennapi megjelenése
Ha jobban körülnézünk, rájövünk, hogy ez az „iszap” mindenütt jelen van. Egy interjúban Rich Ham beszerzési szakértő elmondta, hogy nagyvállalatok jelentős beszerzési csapatokat bocsátottak el válság idején. Mivel Wall Street bünteti a munkaerő-felvételt és jutalmazza az elbocsátást, ezek a cégek nem hajlandók újraépíteni ezeket a csapatokat.
Ennek következtében például ruházati beszállítók vagy hulladékkezelők drasztikusan megemelik áraikat. Ham szerint évente 7%-kal nőnek ezek a beszerzési költségek – ez pedig végső soron magasabb árakban jelenik meg anélkül, hogy számottevően javulna a vállalatok nyeresége.
A vállalati iszap szerepe az inflációban
Bár nehezen mérhető, gyaníthatóan ez az egyik fő oka annak az inflációnak is, amelyet senki sem tud igazán megmagyarázni. Hasonlóan az asztrofizika „sötét anyagához”, amelyet azért vezettek be, mert nem értették az univerzum tágulását, itt is van egy „fudge factor”, ami magyarázatot adhat arra, miért nem csökkentek vissza az árak annak ellenére, hogy helyreálltak az ellátási láncok.
A gazdaság látszólag virágzik ugyanakkor sok ember elégedetlen – ezt pedig én vállalati iszapnak tulajdonítom: rejtett piaci erőből fakadó hatékonysági problémákból eredő időveszteségből, szorongásból és pluszköltségekből áll össze.
Példák a vállalati iszapra: egészségügy és élelmiszeripar
A fogalom kialakulása óta számos példát találtam rá. Az amerikai egészségbiztosítási rendszerben például rengeteg felesleges adminisztrációs teher nehezíti mind betegek, mind orvosok életét. Egy 2024-es kibertámadás például hónapokra bénította meg egy nagy biztosító kifizetéseit anélkül, hogy ez befolyásolta volna annak profitját.
Eközben az egészségügyben kétszer annyit költenek adminisztrációra mint közvetlen betegellátásra – ez azonban nem jelenik meg nyereségként vagy veszteségként. A rendszer tele van olyan monopóliumokkal és szabályozási bonyodalmakkal (például számlázási kódokkal vagy elektronikus dokumentációval), amelyek csak növelik ezt az iszap-mennyiséget.
Az élelmiszeriparban hasonló folyamat zajlik: nagy élelmiszerláncok drágább termékeket helyeznek előtérbe slotting fee-k (polchely díjak) révén – így kis helyi termelők esélytelenek versenyezni. Ez hozzájárult ahhoz is, hogy az amerikai elhízás aránya megduplázódott és eltűntek olcsóbb helyi élelmiszerek.
Villamosenergia-szolgáltatók: aránytalan áremelések és pazarlás
A villamosenergia-szolgáltatók áremelései mögött szintén felfedezhető vállalati iszap. Az amerikai magántulajdonban lévő szolgáltatók gyakran magasabb árakat kérnek indokolatlan jogi és adminisztratív kiadások miatt – például belső jogi csapatokat tartanak fenn milliós fizetéssel.
Ezzel szemben önkormányzati vagy szövetkezeti tulajdonú szolgáltatók jóval kevesebb ilyen kiadással működnek. A magántulajdonú cégek gyakran szabályozói engedélyekkel emelik áraikat magas profit érdekében – miközben ezek a többletköltségek végső soron minden fogyasztóra hárulnak.
A probléma gyökere: túlzott centralizáció és piaci erő
Az AWS kimaradás kapcsán sokan felhívták a figyelmet arra, hogy túl sok internetes szolgáltatás függ néhány nagy szereplőtől. Európai vezetők aggodalmukat fejezték ki az amerikai techóriások iránti függőség miatt. Egy Reddit fórum pedig több ezer kommenttel tiltakozott a monopóliumok ellen – ironikus módon maga a fórum is elérhetetlenné vált rövid időre a kimaradás miatt.
Ugyanakkor senki sem emelte ki azt a tényt, hogy maga az AWS magas profitmarzzsal rendelkezik és piaci részesedése óriási. A normál felhasználók azonban érzik ezt: mindenütt ott van ez a vállalati iszap jelensége – még ha közgazdászok nem is mérik azt pontosan.
Zárszó
Köszönöm, hogy elolvastad ezt az elemzést! Ha érdekelnek további hasonló témák vagy szeretnél tippeket küldeni furcsa monopóliumokról vagy kihagyott történetekről, keress bátran! Ha tetszett ez a cikk és szeretnél többet olvasni arról, hogyan lehet helyreállítani a tisztességes kereskedelmet és innovációt, iratkozz fel hírlevelemre!
Ha támogatni szeretnéd ezt a munkát vagy ajándék előfizetéssel meglepnél valakit, azt nagyra értékelném. Ha igazán érdekelnek ezek a témák, ajánlom figyelmedbe könyvemet: „Goliath: A százéves háború a monopóliumok hatalma és a demokrácia között”.
Köszönettel,
Matt Stoller
Forrás: https://www.thebignewsletter.com/p/corporate-sludge-what-the-aws-outage