A medencefenék diszfunkció (PFD) komplex tünetegyüttes, amely jelentős életminőség-romlást okozhat. Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább rámutatnak arra, hogy az étrendi szokások alapvető szerepet játszanak ezen állapotok kialakulásában és kezelésében.
1. Bevezetés a medencefenék diszfunkciók világába
A medencefenék diszfunkció (PFD) egy gyakori, ám összetett szindróma, amely számos tünetet foglal magában, mint például a vizelet- és székletinkontinencia, szexuális zavarok, valamint a medencei szervek süllyedése. Egyetlen tünet jelenléte is PFD-nek minősülhet. A szexuális diszfunkciók – csökkent libidó, fájdalmas közösülés (dyspareunia), orgazmusproblémák és merevedési zavarok – mindkét nemnél gyakoriak.
Mivel az életmódváltás az elsődleges kezelési mód, kiemelten fontos megérteni az étrend szerepét ezen állapotok kialakulásában és javításában.
2. Az étrendi minták hatása a medencefenék egészségére
Az egészséges étrendi minták nem gyógyszeres beavatkozásként széles körben vizsgáltak, és bizonyítottan kulcsszerepet játszanak számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Különösen az olyan gyulladáscsökkentő diéták, mint a mediterrán étrend, javíthatják a szexuális funkciókat, míg a sóbevitel csökkentése enyhítheti a túlműködő hólyag tüneteit.
Ezzel szemben a pro-inflammatorikus étrendek – melyeket gyakran a Dietary Inflammatory Index (DII) segítségével mérnek – növelik az inkontinencia kockázatát. Ezek az ellentétes étrendi minták jól szemléltetik a gyulladás szerepét a PFD patogenezisében.
3. Kutatási módszerek és adatgyűjtés
A jelen áttekintés a PRISMA irányelvek szerint készült, és regisztrálva van a PROSPERO adatbázisban (CRD42024616704). A kutatás során több nagy tudományos adatbázist (PubMed, Web of Sciences, Embase) vizsgáltak át 2024 augusztusáig bezárólag.
A vizsgált étrendi minták között szerepeltek: DASH diéta, mediterrán diéta, WCRF/AICR ajánlások, hPDI (Healthy Plant-Based Diet Index), AHEI-2010, valamint pro- és anti-inflammatorikus étrendek.
3.1 Tanulmányok kiválasztása
A tanulmányok kiválasztása a PICOS kritériumrendszer alapján történt: résztvevők, beavatkozás, összehasonlítás, eredmények és tanulmánytípus szerint. Mind keresztmetszeti, mind prospektív vizsgálatok bekerültek az elemzésbe annak érdekében, hogy átfogóbb képet kapjunk az étrend és PFD közötti kapcsolatról.
3.2 Adatkinyerés és minőségértékelés
A tanulmányokból kinyert adatok között szerepeltek: szerzők nevei, megjelenés éve, ország, populáció jellemzői (például életkor, minta nagysága), alkalmazott étrendi értékelő eszközök és főbb eredmények. A tanulmányok minőségét Newcastle-Ottawa Skála (NOS) segítségével értékelték.
4. Eredmények részletes bemutatása
4.1 Szexuális diszfunkcióra gyakorolt hatások
Összesen kilenc tanulmány foglalkozott a szexuális funkciók változásával különböző étrendi minták hatására. Ezek között öt keresztmetszeti és négy prospektív vizsgálat volt.
- Mediterrán diéta: Több tanulmány is kimutatta, hogy ez az étrend jelentősen csökkenti az erektilis diszfunkció és egyéb szexuális problémák kockázatát mind férfiaknál, mind nőknél.
- Pro-inflammatorikus étrend: Magas DII értékek esetén nőtt az erektilis diszfunkció kockázata.
- Egészséges növényi alapú diéta (hPDI): Vegyes eredményeket mutatott; egyes tanulmányok szerint javítja a szexuális funkciókat.
A prospektív vizsgálatokban például Esposito és munkatársai 2 éves randomizált kontrollált vizsgálataiban kimutatták, hogy a mediterrán diéta jelentős javulást eredményezett mind férfiak erektilis funkciójában (IIEF-5 pontszám növekedése), mind nők szexuális funkciójában (FSFI pontszám növekedése).
4.2 Vizelet- és székletinkontinencia összefüggései
Hat tanulmány vizsgálta az inkontinencia tüneteinek kapcsolatát különböző étrendi mintákkal:
- DASH diéta: Két prospektív vizsgálat igazolta, hogy a sóbevitel csökkentése javítja az urgency típusú vizeletinkontinencia tüneteit.
- Pro-inflammatorikus étrend: Magas DII értékek jelentősen növelték mind a vizelet-, mind a székletinkontinencia kockázatát.
- Növényi alapú diéta (hPDI): Egyes adatok szerint nincs jelentős hatása az inkontinenciára.
Bár keresztmetszeti adatok egyértelmű összefüggést mutattak a gyulladásos étrendek és inkontinencia között, prospektív vizsgálatokban ez kevésbé volt egyértelmű. Ez részben annak tudható be, hogy az inkontinencia kialakulásában több fiziológiai mechanizmus is szerepet játszik – például az elhízás okozta megnövekedett intraabdominális nyomás –, így az étrendi hatások közvetettebbek lehetnek.
5. Megbeszélés: Miért fontos az étrend?
A mediterrán diéta nemcsak gyulladáscsökkentő hatású összetevőket tartalmaz (olívaolaj, diófélék, polifenolok), hanem elősegíti az endoteliális nitrogén-monoxid termelést is – ez utóbbi kulcsfontosságú az érrendszeri egészségben és így közvetetten a szexuális funkcióban is.
A legnagyobb hatást azoknál figyelték meg, akik metabolikus szindrómában szenvedtek – ebben a csoportban ugyanis egyszerre van jelen krónikus gyulladás, érrendszeri károsodás és fokozott hasi nyomás. Ezért számukra különösen előnyös lehet egy komplex gyulladáscsökkentő étrend követése.
Ezzel szemben azoknál a tanulmányoknál, amelyek eltérően definiálták vagy korlátozták például a zsírbevitel típusát vagy mennyiségét (pl. Fantus et al.), nem találtak jelentős összefüggést.
A pro-inflammatorikus diéták magas DII értékei egyértelműen rosszabb PFD-kimenetelekkel társultak – ez alátámasztja azt az elképzelést is, hogy a gyulladás mértéke dózisfüggően befolyásolja e betegségek kialakulását.
A vizeletinkontinencia esetén azonban fontosabb lehet nemcsak maga az étrend összetétele, hanem annak hatása testsúlyra és vérnyomásra is – ezért például a DASH diéta kettős előnyt kínál: csökkenti mind a sóbevitelt, mind támogatja a testsúlycsökkenést.
6. Tanulmányi korlátok
- Különböző étkezési felmérési módszerek alkalmazása nehezíti az összevethetőséget.
- A tanulmányok heterogenitása – eltérő populációk és követési idők – korlátozza az általánosíthatóságot.
- Mivel többségük megfigyeléses jellegű volt, nem vonható le végleges ok-okozati következtetés.
- A testsúly vagy BMI befolyását nem minden tanulmány vette figyelembe teljes körűen; így elképzelhető, hogy részben ezek közvetítik az összefüggéseket.
7. Következtetések és klinikai ajánlások
Eredményeink erős bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az egészséges étrendi minták – különösen a mediterrán diéta és más gyulladáscsökkentő táplálkozási formák – jelentős pozitív hatással vannak a medencefenék diszfunkciókra. Ez magában foglalja mind a szexuális funkció javulását, mind pedig bizonyos inkontinencia tünetek enyhülését.
Klinikai gyakorlatban javasolt ezen bizonyítékokra alapozva anti-inflammatorikus étrendi stratégiákat ajánlani PFD-val küzdő betegek számára – különösen azoknak, akik metabolikus rizikófaktorokkal is rendelkeznek.
További nagyobb léptékű randomizált kontrollált vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy még pontosabb iránymutatást adjunk az optimális táplálkozási intervenciókról ezen betegcsoportban.
Forrás: https://www.frontiersin.org/journals/nutrition/articles/10.3389/fnut.2025.1635909/full