Az Egyesült Államok népessége folyamatosan öregszik, ám egy friss kutatás szerint az ország nincs kellően felkészülve erre a demográfiai változásra. A Northeastern University kutatói arra vállalkoztak, hogy feltérképezzék, mennyire egyenlő a hozzáférés az idősebb korosztály számára kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, mint például az egészségügy, a lakhatás és az élelmiszerboltok. Az eredmények aggasztó hiányosságokat tártak fel mind az infrastruktúrában, mind a politikai támogatásban, amelyek nélkülözhetetlenek lennének az öregedő amerikai társadalom jelenlegi és jövőbeni igényeinek kielégítéséhez.
Az öregedő társadalom kihívásai és a jelenlegi helyzet
Ryan Wang, a Northeastern University civil- és környezetmérnöki tanszékének docense és kutatási alelnöke szerint jelenleg az Egyesült Államok nincs felkészülve az idősek növekvő számának ellátására. Bár más országokhoz – például Dél-Koreához, Japánhoz vagy bizonyos európai államokhoz – képest még nem kritikus a helyzet, a demográfiai trendek alapján előrejelzések szerint jelentős változások várhatók.
Wang hangsúlyozza: „Ha nem történik jelentős politikai fordulat, akkor a társadalom igényei az idősebb korosztály számára nem fognak kielégítően teljesülni.”
A kutatás módszertana és főbb megállapításai
A tanulmány széles körű adatokat használt fel: GPS-alapú látogatási mintákat, az Egyesült Államok népszámlálási adatait, valamint környezeti információkat az Environmental Protection Agency-től. Ezek segítségével elemezték, hogy az ország különböző részein élő idősek milyen könnyen férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz – például élelmiszerboltokhoz, egészségügyi intézményekhez és lakhatási lehetőségekhez.
A közösségeket két kategóriába sorolták:
- Magas arányú öregedésű közösségek: ahol a lakosok több mint 50%-a 65 éves vagy annál idősebb.
- Alacsony arányú öregedésű közösségek: ahol kevesebb mint 20% a 65 év felettiek aránya.
Ezekben a közösségekben megvizsgálták, hogy milyen gyakran látogatják meg a lakók az alapvető szolgáltatásokat öt mérföldes (kb. 8 km-es) körzeten belül. Azokat a területeket tekintették hozzáférhetőnek, ahol a látogatások száma elérte vagy meghaladta a meghatározott küszöbértéket.
Regionális különbségek és szolgáltatástípusok szerinti eltérések
Bár Wang eredetileg azt várta, hogy országos szinten jelentős különbségeket találnak majd a hozzáférésben, ez nem igazolódott be. Ugyanakkor részletesebb elemzés során – régiók, városok vagy megyék szintjén – jelentős eltérések mutatkoztak meg a kutatók által „Méltányossági Index”-nek nevezett mutatóban.
Például Floridában, ahol magasabb az idősek aránya, több olyan politika létezik, amely kifejezetten az idősebb korosztály igényeit célozza meg. Ezzel szemben Arizonában vagy Kaliforniában vegyes képet tapasztaltak: egyes helyeken jobb volt a helyzet, míg máshol rosszabb.
A szolgáltatások típusát tekintve is eltérések voltak:
- Lakhatás: általában jobban elérhető volt magas arányú öregedésű közösségekben.
- Élelmiszerboltok: hozzáférése jelentősen korlátozottabbnak bizonyult ezekben a közösségekben.
- Idősbarát szolgáltatások (pl. idősotthonok, otthoni egészségügyi ellátás): valamivel elérhetőbbek voltak ugyan, de még így is jóval kevésbé hozzáférhetők voltak más alapvető szolgáltatásokhoz képest.
Egy szélsőséges példa szerint Arizonában a magas arányú öregedésű közösségek 70%-a nem rendelkezik megfelelő hozzáféréssel ezekhez az idősbarát szolgáltatásokhoz. Más államokban ez kevésbé drámai ugyan, de még így is problémás lehet.
A jövő kihívásai és lehetséges megoldások
Bár jelenleg az Egyesült Államok nem küzd súlyos öregedési válsággal – részben a fiatalabb bevándorlók miatt –, ez a helyzet nem tartható fenn örökké. Wang szerint ha nem történik előrelátó tervezés és fejlesztés, akkor az ellátási egyenlőtlenségek tovább mélyülhetnek az elkövetkező évtizedekben.
A szakember hangsúlyozza, hogy nem elég pusztán növelni a szolgáltatások számát; fontosabb olyan város- és közösségtervezési megoldásokat alkalmazni, amelyek megkönnyítik az idősek számára ezen szolgáltatások elérését. Ilyen lehet például a „15 perces város” koncepciója, amelynek lényege, hogy minden alapvető szolgáltatás elérhető legyen rövid sétával vagy autóúttal.
Wang így fogalmaz: „Szeretnénk, ha az idősek mobilabbak lennének. Ez jót tesz mentális egészségüknek, fizikai állapotuknak és neuropszichológiai egészségüknek is. Ugyanakkor több akadály nehezíti mozgásukat. Vajon úgy fejlesztjük-e ezeket a helyeket és infrastruktúrát, hogy igazodjanak igényeikhez? Ez most is fontos kérdés, de még inkább az lesz ahogy az amerikai társadalom és népesség öregszik a következő 30-50 évben.”
Forrás: https://wtfdetective.blog/america-aging-access-study/