New York – Az Egyesült Államok jelenlegi kormányzati leállása nem csupán a leghosszabb az ország történetében, hanem valószínűleg a legkárosabb is. Bár korábban a hasonló helyzetekből eredő gazdasági károk általában átmenetiek voltak, és gyorsan helyreálltak a kormány újranyitásával, az október 1-jén kezdődött 36 napos finanszírozási szünet már most jelentős – bár ideiglenes – csapást mér a világ legnagyobb gazdaságára.
A kormányzati leállás közvetlen hatásai az amerikaiakra
Milliók nem kapják meg azokat az élelmiszersegélyeket, amelyek elengedhetetlenek családjuk ellátásához. Körülbelül 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is dolgoznak. Emellett a befektetők és döntéshozók sötétben tapogatóznak az amerikai gazdaság állapotát illetően, mivel a kormányzati adatok közzététele teljesen leállt.
Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza egy friss jelentésében így fogalmazott: „A jelenlegi leállás valószínűleg minden eddiginél nagyobb gazdasági hatással jár majd.”
Gazdasági növekedés lassulása és GDP-csökkenés
A Goldman Sachs előrejelzése szerint, még ha a leállás jövő héten véget is ér, a reál GDP növekedése – amely az inflációtól megtisztított gazdasági teljesítményt méri – várhatóan 1,15 százalékponttal csökken majd a negyedik negyedévben.
A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) becslése szerint a leállás 1-2 százalékponttal mérsékelheti a GDP-t. A CBO egy múlt heti levélben hangsúlyozta: „Ezek a hatások annál súlyosabbak lesznek, minél tovább tart a leállás.” Bár „a visszaesés nagy részét” később pótolni fogják, az intézet úgy becsüli, hogy 7-14 milliárd dollár véglegesen elveszik ebben az időszakban.
A negyedik negyedéves növekedési kilátások romlása
A Goldman Sachs jelenleg mindössze 1%-os GDP-növekedést vár a negyedik negyedévre, ami jelentős lassulást jelent az előző negyedév 3-4%-os növekedéséhez képest. Phillips kiemelte, hogy ez a leállás „jóval nagyobb növekedési visszaesést okoz majd bármely korábbihoz képest”, mivel ez a leghosszabb és legátfogóbb kormányzati finanszírozási szünet.
Összehasonlításképpen: a 2018-2019-es rekordnak számító 35 napos részleges leállás csak az állami kiadások 10%-át érintette. Ezzel szemben a 2025-ös leállás teljes mértékben megbénította az összes költségvetési forrást.
A kedvezőtlen időzítés és további gazdasági kihívások
David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető globális stratégiája szerint „a gazdaság már eleve lassulni készült, és ez csak rontott a helyzeten.” Kelly felsorolta azokat a tényezőket is, amelyek tovább fékezik a növekedést: történelmi magasságú vámok, alacsony bevándorlási ráta és a diákhitel-törlesztések visszatérése.
Kelly megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy milyen mértékű közösségi szenvedést hajlandóak vállalni mindkét politikai oldal képviselői pusztán politikai előnyökért.
Az információhiány okozta bizonytalanság
A pontos gazdasági károk felmérése nehézkes, részben azért is, mert maga a leállás okozta információs blackout miatt hiányoznak alapvető adatok. „Ebben a gazdaságban vakon repülünk” – fogalmazott Kelly.
Eddig csak egyetlen jelentős gazdasági adat került nyilvánosságra: szeptemberi fogyasztói árindex (CPI), amely kulcsfontosságú volt a társadalombiztosítási juttatások éves kiigazításához. Más fontos adatok – például havi foglalkoztatottsági jelentés vagy az inflációs mutatók – viszont elmaradtak.
Ez jelentős változás az előző hosszú leálláshoz képest, amikor még finanszírozták például a Munkaügyi Statisztikai Hivatalt (BLS), így azok képesek voltak adatokat gyűjteni és publikálni.
Döntéshozatal korlátozott információk alapján
A döntéshozók kénytelenek voltak hiányos adatokkal dolgozni. Először fordult elő például múlt héten, hogy az Egyesült Államok Jegybankja (Federal Reserve) kamatdöntést hozott havi foglalkoztatottsági adat nélkül.
Ha továbbra is korlátozott marad az adatokhoz való hozzáférés, ez arra késztetheti a Fedet, hogy elhalassza vagy óvatosabb legyen kamatcsökkentési döntéseiben. Jerome Powell Fed-elnök egy sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Mit teszel, ha ködben vezetsz? Lassítasz.” Hozzátette ugyanakkor: „Nem ígérem ezt meg, de ez egy lehetőség.”
A jövőbeni adatminőség és munkanélküliségi ráta torzulása
Még akkor is, ha újraindulnak az állami hivatalok, az adatminőség romolhat, mivel a BLS nem tudta elvégezni kritikus üzleti és fogyasztói felméréseit a leállás alatt. Ez torzíthatja például az októberi munkanélküliségi rátát is: ugyanis ilyenkor általában munkanélkülinek számolják el az ideiglenesen felfüggesztett alkalmazottakat (furloughelt munkavállalókat), hacsak nem találnak más munkát.
Gyors helyreállítás várható – de vannak kockázatok
A jó hír az, hogy a legtöbb gazdasági károsodás várhatóan gyorsan helyreáll majd a kormány újranyitását követően. A Goldman Sachs előrejelzése szerint az első negyedévben akár 1,3 százalékponttal is nőhet majd újra a GDP-növekedés annak köszönhetően, hogy visszatérnek az ideiglenesen felfüggesztett dolgozók és felgyorsulnak az elhalasztott állami kiadások.
Ezáltal az első negyedév növekedése akár 3,1%-ra is felgyorsulhat. A CBO ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy nyolc hetes leállás akár 14 milliárd dollárnyi végleges veszteséget okozhat.
Fizetés kérdése és politikai bizonytalanságok
Ezeknek a pozitív kilátásoknak azonban egyik kulcseleme azon feltételhez kötött: hogy az állami alkalmazottakat visszamenőlegesen kifizessék. Ezzel kapcsolatban azonban Donald Trump akkori elnök kétségbe vonta ezt a gyakorlatot annak ellenére, hogy első ciklusa alatt aláírt egy törvényt, amely széles körben úgy értelmezhető, mint garancia arra vonatkozóan, hogy visszamenőleg fizetik ki az ideiglenesen felfüggesztett dolgozókat.
A Fehér Ház kedden nem vállalt kötelezettséget arra vonatkozóan sem, hogy kifizeti-e ezeket az alkalmazottakat a leállás végén – ami további tartós gazdasági károkat vetít előre.
Forrás: CNN (Tami Luhby közreműködésével)
Forrás: https://www.cnn.com/2025/11/05/economy/government-shutdown-economy-trump