Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hamarosan megkezdi azokat a szóbeli tárgyalásokat, amelyek során egy fontos jogi kihívást vizsgálnak meg: vajon Donald Trump elnök jogosult-e arra, hogy széles körű vámokat vessen ki az importált árukra az 1977-es nemzetközi vészhelyzeti gazdasági hatáskörökről szóló törvény alapján, anélkül, hogy ehhez a Kongresszus jóváhagyása szükséges lenne. Paul Solman, a PBS gazdasági tudósítója részletes előzetest készített erről az ügyben.
Donald Trump és a vámok iránti szenvedély
Donald Trump elnök számára a „vám” szó a legszebb kifejezés az angol szótárban. Második ciklusában kampányának egyik központi eleme lett a vámok alkalmazása, amelyeket különböző okokból vetett ki. Az elnök szerint ezek a vámok rekordmagas szinteket értek el, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyesült Államok történelmének leggazdagabb nemzete legyen.
2023 februárjában Trump elsőként rendelt el széles körű vámokat Kanadára, Mexikóra és Kínára hivatkozva arra, hogy ezek az országok nem képesek megállítani az Egyesült Államokba áramló kábítószereket, különösen a halálos hatású fentanilt. Az elnök ezt nemzetközi vészhelyzetnek minősítette.
Áprilisban – az amerikai felszabadulás napján – további vámokat jelentett be szinte minden kereskedelmi partnerre, valamint országonként egyedi reciproka vámokat is bevezetett. A hivatalos indoklás szerint az ország tartós és jelentős kereskedelmi hiánnyal küzd, amely súlyosan károsítja az ipari bázist és veszélyezteti a nemzetbiztonságot.
“Ilyen szörnyű egyensúlytalanságok tönkretették ipari alapunkat és veszélyeztetik nemzetbiztonságunkat. Egyszerűen fogalmazva: a krónikus kereskedelmi hiány már nem csupán gazdasági probléma, hanem nemzeti vészhelyzet.”
– Donald Trump
A jogi kihívás: Az 1977-es vészhelyzeti törvény értelmezése
A vámok egy része később módosításra került, felfüggesztették vagy eltörölték őket bizonyos esetekben. Ennek ellenére holnap a Legfelsőbb Bíróság elé kerül annak eldöntése, hogy az elnök jogosan használta-e fel az 1977-es Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatáskörökről szóló törvényt (International Emergency Economic Powers Act – IEEPA), amely lehetővé teszi számára bizonyos gazdasági intézkedések meghozatalát vészhelyzet esetén.
Amy Howe, a SCOTUSblog alapítója és elemzője így magyarázza:
“Az IEEPA lényegében széles körű gazdasági hatalmat ad az elnöknek vészhelyzet esetén. Ha úgy ítéli meg, hogy fenyegetés áll fenn a nemzetbiztonságra, külpolitikára vagy gazdaságra nézve, akkor számos eszköz áll rendelkezésére, beleértve az import szabályozását is.”
Ugyanakkor több állam és kisvállalkozás – köztük játékgyártók és borforgalmazók – pert indítottak az intézkedések ellen. Állításuk szerint az importvámok ellehetetlenítik őket, továbbá hangsúlyozzák: a törvény nem ad felhatalmazást vámok vagy adók kivetésére, csupán szabályozási jogkört biztosít.
“A törvényben nincs szó vámokról vagy illetékekről. Az elmúlt ötven évben egyetlen elnök sem hivatkozott erre a törvényre vámkivetés céljából. Számos más törvény létezik az import szabályozására, de senki sem értelmezte úgy ezeket úgy, hogy azok vámkivetési jogot biztosítanak – ez a Kongresszus kizárólagos hatásköre.”
– Amy Howe
A Trump-kormányzat érvei és ellenérvek
A Trump-adminisztráció azt állítja, hogy maga a törvényi szöveg támogatja őket:
“A törvény lehetővé teszi az elnök számára az import szabályozását, amelybe hagyományosan beletartoznak a vámok is.”
– Amy Howe
Ezzel szemben Rick Woldenberg, a chicagói Learning Resources oktató játékokat gyártó cég vezérigazgatója és felperes így nyilatkozott:
“Ezek az adók törvénytelenek voltak. A kormány bármilyen adót kivethetne rám, de James Madison alkotmánytervezőnk szerint ehhez először a Kongresszusnak kellene törvényt hoznia: véleményeket kellene gyűjteniük, vitázniuk kellene róla nyilvánosan és végül szavazniuk kellene.”
Woldenberg cége termékeinek nagy része Ázsiában készül; 2024-ben mintegy 2,3 millió dollárt fizettek vámokra évente. Becslése szerint ez az összeg idén akár 14 millió dollárra nőhet, jövőre pedig akár megduplázódhat vagy megháromszorozódhat – bár pontosan senki sem tudja előre a jövőbeni tarifákat.
Különös esetek és politikai hátterek
Néhány újonnan bevezetett vám nehezen kapcsolható össze vészhelyzeti jogkörrel – például Brazília esetében Trump egy volt szövetségese elleni pereskedést nevezett boszorkányüldözésnek indokolásként. Kanada ellen pedig további vámokat vetett ki miután egy ontariói reklám sugárzott Ronald Reagan volt elnökről, aki ellenezte a vámokat.
“Amerika munkahelyei és növekedése forog kockán.”
– Ronald Reagan
A kisvállalkozások helyzete és gazdasági hatások
Rick Woldenberg így foglalta össze vállalkozása helyzetét:
“Fullasztó adóterhet viselünk. Az adók milliókkal nőttek olyan mértékben, amire nem voltunk felkészülve. Ez rontotta üzletünket.”
A Goldman Sachs elemzése szerint eddig az amerikai vállalatok mintegy 37%-át áthárították ezeket a költségeket fogyasztókra; több mint felét azonban saját maguk viselték el. Az év végére várhatóan több mint 50%-ot fognak továbbadni vásárlóiknak.
Natasha Sarin, a Yale Egyetem Budget Lab kutatója így értékeli a helyzetet:
- A várható infláció mintegy 1,8%-kal magasabb lesz ezek miatt a vámok miatt.
- Az ország GDP-je tartósan körülbelül 0,4%-kal alacsonyabb lehet.
- Egy átlagos amerikai család éves kiadásai több ezer dollárral nőhetnek.
A kormány bevételei és jövőbeli kilátások
Ezzel szemben a kormányzat számára jelentős bevételi forrást jelentenek ezek a vámok: 2025 pénzügyi évében közel 200 milliárd dollárt gyűjtöttek be belőlük – ez több mint 250%-os növekedés 2024-hez képest.
Sarin szerint tíz év alatt akár 2,5 billió dollárnyi többletbevételre számíthatnak ezekből az intézkedésekből.
A per következményei és politikai tétjei
Ha azonban a kormány elveszíti ezt a pert, Scott Bessent pénzügyminiszter rémálomként írta le a következményeket:
“Vissza kellene fizetnünk mintegy fele annyi vámtartozást – ami katasztrofális lenne az államháztartás számára.”
Donald Trump pedig hangsúlyozza ennek fontosságát:
“Ez az egyik legfontosabb ügy országunk történetében. Ha nem nyerjük meg ezt az ügyet, akkor évekig gyengült és pénzügyi káoszba süllyedt ország leszünk.”
Közgazdasági szakértők véleménye
Bár Sarin is elismeri ezeknek a vámtarifáknak káros hatását az amerikai gazdaságra, óv attól, hogy túlzottan pesszimista jóslatokat tegyünk:
“Úgy gondolom, ezek a vámtarifák károsak ugyan gazdaságunkra nézve, de nem helyénvaló előre jelezni bármilyen konkrét recessziót vagy gazdasági visszaesést kizárólag ezen intézkedések miatt. A prognózisok gyakran pontatlanok.”
– Natasha Sarin
Érdekes módon korábban is sokan jósoltak gyors összeomlást az amerikai gazdaságban hasonló vámtarifák miatt – ezek azonban eddig nem következtek be.
Forrás: Paul Solman riportja a PBS News Hour számára