Az Egyesült Államok szövetségi kormánya régóta támaszkodik a technológiai cégekre, hogy felhasználói adatokat szolgáltassanak bűnügyi nyomozásokhoz. A közösségi média platformok, keresőmotorok és más technológiai szolgáltatók már évek óta együttműködnek a hatóságokkal, azonban az mesterséges intelligencia (AI) vállalatok eddig viszonylag érintetlen területnek számítottak jogi szempontból. Ez a helyzet azonban most megváltozott.
A történelmi jelentőségű házkutatási parancs az OpenAI ellen
A Forbes magazin értesülései szerint a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security, DHS) egyik egysége, amely gyermekek elleni szexuális bűncselekményekkel foglalkozik, hivatalosan is kérte az OpenAI-tól egy felhasználó adatainak átadását. A gyanúsított állítólag egy gyermekbántalmazással kapcsolatos weboldal adminisztrátora, aki ChatGPT-t használt kommunikációra egy fedett nyomozóval ezen az oldalon.
Ez az eset az első ismert szövetségi házkutatási parancs, amelyben az OpenAI-tól kértek ki felhasználói adatokat – ezt a Forbes a Maine államban nemrégiben nyilvánosságra hozott bírósági iratok alapján tárta fel.
A ChatGPT-ben használt kérdések és válaszok meglepő ellentmondásai
Érdekesség, hogy a gyanúsított által ChatGPT-hez intézett kérdések látszólag teljesen függetlenek voltak a vádolt bűncselekményektől. A Forbes beszámolója szerint ezek között szerepelt például egy kérdés arról, hogy mi történne, ha Sherlock Holmes találkozna Q-val a Star Trek univerzumban, valamint egy AI által generált vers Donald Trump stílusában.
„A gyanúsított megosztott néhány promptot és választ, amelyek egy látszólag ártalmatlan beszélgetést tartalmaztak: például azt, hogy ‘Mi történne, ha Sherlock Holmes találkozna Q-val a Star Trekből?’ Egy másik beszélgetés során pedig egy 200 000 szavas verssel kapcsolatos kérésre kapott választ, amely egy humoros, Trump-stílusú versrészlet volt Donald Trump szeretetéről a Village People Y.M.C.A. című dalához.”
A gyanúsított ezt a verset kimásolta és beillesztette a beszélgetésbe.
A hatóságok már úgy vélik, hogy ismerik az elkövetőt
A DHS nem kért további személyazonosító adatokat az OpenAI-tól, mivel úgy vélik, hogy már sikerült beazonosítaniuk a gyanúsítottat. A vádirat szerint a fedett nyomozók több beszélgetésből gyűjtöttek össze olyan kontextuális információkat, amelyek alapján profilt állítottak össze róla.
- A gyanúsított katonai szolgálatra való jelentkezési szándékát
- Ahol élt és járt
- Kedvenc éttermét
- Katonai bázison végzett munkáját
Ezek alapján arra következtettek, hogy egy 36 éves férfiról van szó, aki korábban egy amerikai légierő bázison dolgozott Németországban.
A vádirat részletei és további fejlemények
Bár maga a házkutatási parancs később le lett zárva (sealed), maga a vádirat továbbra is nyilvános. Egy részletből kiderül:
„Több júliusi és augusztusi beszélgetés során a gyanúsított jelezte, hogy túlsúlyos ahhoz, hogy katonai szolgálatra alkalmas legyen. A katonai toborzók tájékoztatták az ügynököket arról, hogy amikor először jelentkezett körülbelül 2025 júniusában vagy júliusában, akkor még nem felelt meg testsúlyban az előírásoknak. Későbbi beszélgetésekből azonban kiderült, hogy jelentős előrelépést tett ezen a téren.”
A Gizmodo megkereste mind a gyanúsított ügyvédjét, mind pedig az OpenAI-t kommentárért.
Az AI cégek mint új adatforrások a bűnüldözésben
A szövetségi bűnüldöző szervek régóta gyűjtenek adatokat különböző technológiai platformokról nyomozásaik során. Az AI vállalatok hatalmas mennyiségű felhasználói információt kezelnek, így logikus lépésnek tűnik, hogy ezekhez is hozzáférést kérjenek a hatóságok.
Ez az eset valószínűleg csak a kezdetét jelenti annak, hogy miként használják majd fel az AI chatbotokat bűnügyi nyomozásokban. Az új technológiák megjelenése új kihívásokat és lehetőségeket teremt mind a jogalkotók, mind pedig a technológiai cégek számára.
Összegzés
Az első ismert szövetségi házkutatási parancs kiadása az OpenAI ellen mérföldkőnek számít az AI és jog kapcsolatában. Bár eddig kevésbé voltak érintettek ezek a cégek ilyen jellegű vizsgálatokban, mostantól várhatóan egyre több hasonló eset kerül napvilágra. Ez komoly kérdéseket vet fel az adatvédelemről, a felhasználói jogokról és arról is, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a közbiztonság és az egyéni szabadságjogok között.