Az emberi távoli érintés felfedezése: hogyan érzékeljük a homok alatt rejtőző tárgyakat?

nov 8, 2025 | Tudomány

Írta: Russ

Bevezetés – A távoli érintés új dimenziója az emberi érzékelésben

A távoli érintés fogalma eddig főként állatoknál volt ismert, különösen olyan partimadaraknál, mint a partfutók és a cankók, amelyek képesek voltak a homok alatt rejtőző zsákmányt érzékelni anélkül, hogy közvetlenül hozzáértek volna. Az emberi érintésről általánosan úgy gondoltuk, hogy kizárólag közvetlen fizikai kontaktusra korlátozódik – vagyis csak azt érezzük, amit megérintünk. Azonban egy friss kutatás ezt a nézetet alapjaiban rengette meg.

A távoli érintés az állatvilágban – hogyan működik?

A partimadarak, például a cankók és partfutók, speciális érzékszervekkel rendelkeznek csőrükben, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy mechanikai jeleket fogjanak fel a homok vagy más szemcsés anyagok alatt rejtőző tárgyakról. Ez a képesség úgy működik, hogy a madár mozgó nyomást fejt ki a homokra, és az ebből eredő apró elmozdulásokat érzékeli – ezt nevezzük „távoli érintésnek”. Ez lehetővé teszi számukra, hogy zsákmányukat megtalálják anélkül, hogy látnák vagy közvetlenül megérintenék azt (du Toit et al. 2020; de Fouw et al. 2016).

Az emberi távoli érintés vizsgálata – új kutatási eredmények

A legújabb kutatás az IEEE International Conference on Development and Learning (ICDL) konferencián mutatta be az első olyan vizsgálatot, amely azt kutatta, vajon az emberek is képesek-e hasonló „távoli érintésre”. A kísérlet során résztvevők ujjukkal finoman mozogtak a homok felszínén, miközben egy rejtett kockát próbáltak megtalálni anélkül, hogy közvetlenül hozzáértek volna.

Az eredmények meglepőek voltak: az emberek valóban képesek voltak érzékelni a homok alatt elrejtett tárgy jelenlétét az apró mechanikai elmozdulások alapján. Ez az érzékenység közelítette azt az elméleti fizikai határt, amely megmutatja, milyen finom jelek észlelhetők szemcsés anyagokon keresztül.

Hogyan működik az emberi kéz ilyen érzékenysége?

A kutatás fizikai modellezése szerint az emberi kéz rendkívüli finomsággal képes észlelni a homok apró elmozdulásait. Amikor egy stabil felület (például egy rejtett tárgy) „visszaveri” a homok mozgását, ezeket az apró változásokat az ujjak mechanoreceptorai felfogják. Így még közvetlen érintkezés nélkül is információhoz jutunk arról, mi van a felszín alatt.

Emberi vs. robotikus távoli érintés – ki teljesít jobban?

A kutatók összehasonlították az emberi teljesítményt egy robotikus tapintószenzorral is, amelyet Long Short-Term Memory (LSTM) algoritmussal tanítottak meg hasonló feladatokra. Az emberek 70,7%-os pontossággal találták meg a tárgyakat a várható érzékelési tartományban.

Ezzel szemben a robot átlagosan nagyobb távolságból is érzékelte a tárgyakat, azonban gyakran téves riasztásokat adott – így összességében csak 40%-os pontosságot ért el. Ez azt jelzi, hogy bár a robotok bizonyos szempontból előnyösek lehetnek, az emberi tapintás még mindig kivételesen hatékony ebben a speciális képességben.

A kutatás jelentősége és gyakorlati alkalmazásai

Ez az új felfedezés alapjaiban változtatja meg azt a nézetet, hogy milyen messzire terjedhet az emberi érintés képessége. A kutatás kvantitatív bizonyítékot szolgáltat arra, hogy létezik egy eddig nem dokumentált tapintási készség: az objektumok közvetlen érintkezés nélküli érzékelése.

Ez nemcsak tudományos szempontból izgalmas, hanem gyakorlati alkalmazások szempontjából is ígéretes. Az eredmények segíthetnek fejleszteni olyan segédeszközöket és robotikai rendszereket, amelyek természeteshez hasonló tapintási érzékenységet kínálnak például ásatásoknál vagy látással nehezen követhető környezetekben végzett keresési feladatoknál.

Tágabb hatások és jövőbeli kilátások

Elisabetta Versace, pszichológia docense és a Queen Mary Egyetem Prepared Minds Lab vezetője így nyilatkozott: „Ez az első alkalom, hogy az emberi távoli érintést tanulmányoztuk – ez alapjaiban változtatja meg élőlények percepciós világáról alkotott képünket.”

Zhengqi Chen, PhD-hallgató és fejlett robotika laboratórium tagja hozzátette: „A felfedezés új lehetőségeket nyit eszközök és segítő technológiák tervezésében, amelyek kiterjesztik az emberi tapintás határait. Ezek az ismeretek hozzájárulhatnak fejlett robotok fejlesztéséhez is – például régészeti leletek sérülésmentes feltárásában vagy Mars-szerű talajokon végzett kutatásokban.”

Lorenzo Jamone, robotika és mesterséges intelligencia docense az University College Londonból így fogalmazott: „Különösen izgalmas ez a kutatás azért is, mert az emberi és robotikus vizsgálatok kölcsönösen inspirálták egymást. Ez remek példa arra, hogyan hozhat össze pszichológia, robotika és mesterséges intelligencia alapvető tudományos felfedezéseket és technológiai innovációkat.”

A kutatások részletei

  • Első tanulmány: Emberi kísérlet ujjak tapintási érzékenységének vizsgálatára rejtett tárgyak esetén.
  • Második tanulmány: Robotkar tapintószenzorral és LSTM modell segítségével történő tárgyészlelés.
  • Szerzők: Zhengqi Chen (PhD hallgató), Dr. Laura Crucianelli (pszichológia előadó), Dr. Elisabetta Versace (pszichológia docens) – Queen Mary University of London; Lorenzo Jamone (robotika és MI docens) – University College London.

Kép forrása

A cikkhez használt kép:

Lesser Yellowlegs Bunche Beach
, Creative Commons by Attribution licenc alatt – Wikimedia Commons.

Forrás: https://www.qmul.ac.uk/media/news/2025/science-and-engineering/se/research-first-to-show-humans-have-remote-touch-seventh-sense-like-sandpipers.html

Új remény a magas koleszterinszint kezelésében: az enlicitide hatékonysága és biztonságossága

A magas koleszterinszint sokak számára komoly egészségügyi kihívást jelent, különösen azoknak, akiknél az életmódbeli változtatások és a megszokott sztatin-kezelés nem elegendőek a kívánt célértékek eléréséhez. Számukra egy új, kísérleti gyógyszer, az enlicitide...

Rachel Brosnahan rendezői debütálása: Kate Spade életét bemutató dokumentumfilm

Rachel Brosnahan, az Emmy-díjas színésznő, akit leginkább a The Marvelous Mrs. Maisel című sorozatból ismerünk, hamarosan új oldalát mutatja meg a filmiparban. A Deadline értesülései szerint Brosnahan első egészestés rendezői munkája egy dokumentumfilm lesz, amely a...

Fizetés nélküli és túlterhelt légi irányítók tömeges lemondása a kormányzati leállás miatt

A 2019 óta példátlanul hosszúra nyúlt amerikai kormányzati leállás súlyos következményekkel jár a szövetségi alkalmazottak körében, különösen a légi irányítók esetében. Az ország légiközlekedésének biztonságáért felelős szakemberek közül naponta többen mondanak fel a...

Leon Black elleni szexuális zaklatási ügy: Wigdor LLC visszalépése és a jogi csatározások

A közelmúltban jelentős fejlemény történt abban a perben, amelyben egy nő, azonosítatlanul „Jane Doe” néven, szexuális zaklatással vádolja a milliárdos befektetőt, Leon Blacket. A Wigdor LLC nevű neves ügyvédi iroda, amely az áldozatot képviselte, hivatalosan is kérte...

Globális offshore szélenergia potenciál és fejlődési kilátások 2025-ben

Az offshore szélenergia egyre fontosabb szerepet tölt be a megújuló energiaforrások között világszerte. A technológia bizonyítottan hatékony és környezetbarát megoldás, amely hozzájárul az energiarendszerek fenntarthatóbbá tételéhez. A Világbank 2019-es felmérése...

10 év a párizsi klímaegyezmény után: előrelépések és kihívások a COP30 előtt

Ahogy ezrek érkeznek Belém városába, a brazil Amazonas szívébe a COP30 ENSZ-klímakonferenciára, egyre többen teszik fel a kérdést: mennyire hatékonyak ezek az évenkénti találkozók a bolygó megmentésében? A párizsi egyezmény mérföldköve és az elmúlt évtized Tíz évvel...

Irán súlyos vízválsága: történelmi aszály és a felmerülő “felhőlopás” vádjai

2025. július 29. – Az Amir Kabir-gát, Teherán egyik legfontosabb víztározója, amelyet az egyre súlyosbodó aszály közepette készítettek megörökítésre, jelenleg történelmi mélypontokon álló vízszinttel küzd. (Fotó: Fatemeh Bahrami/Anadolu via Getty Images) Az aszály...

Vízhiány és aszály: Vészhelyzeti tervek és a jövő kihívásai Angliában

Az Egyesült Királyság vízellátó cégei és a kormány sürgősségi terveket dolgoznak ki egy olyan aszályra, amely várhatóan 2024-ben még súlyosabb lesz, mint az elmúlt évtizedekben tapasztaltak. A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a Met Office hosszú távú előrejelzése...

Halálos hőség és aszály az Amazonasban: a Tefe-tó tragédiája és az éghajlatváltozás hatásai

2023 szeptemberében döbbenetes esemény rázta meg az Amazonas-medencét: a brazil Amazonas államban található Tefe-tó partjainál több tucatnyi holt folyami delfin sodródott partra. A helyzet kivizsgálására a hidrológus Ayan Fleischmann és kutatócsoportja indult útnak,...

Vince Gilligan új sci-fi sorozata, a Pluribus és az AI-ellenes állásfoglalás

A Breaking Bad és a Better Call Saul alkotója, Vince Gilligan legújabb műve, a Pluribus ezen a héten debütált az Apple TV platformján. A sorozat egy izgalmas sci-fi dráma, amely egy olyan világot mutat be, ahol az emberiség egy jelentős része egyfajta kollektív...