A legújabb tudományos kutatások egyre inkább rámutatnak arra, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetétele szoros kapcsolatban állhat az agy egészségével és különböző neuropszichiátriai állapotokkal. Egy friss tanulmány, amelyet a Neuroscience folyóiratban publikáltak, részletesen feltárta a bélbaktériumok mintázatait gyermekek és serdülők körében, akik autizmus spektrum zavarral (ASD), figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD) vagy anorexia nervosával (AN) élnek. A kutatás emellett az étvágyat szabályozó hormonok megváltozott szintjeit is kimutatta, ami egy komplex kölcsönhatást sejtet a bélmikrobiom, az étkezési viselkedés és az agyi működés között ezekben az állapotokban.
A bélmikrobiota és a bél-agy tengely jelentősége
Az emberi emésztőrendszerben trilliónyi mikroorganizmus él együtt egy dinamikus közösségben, amelyet összefoglalóan bélmikrobiotának nevezünk. Ez a belső ökoszisztéma folyamatosan kommunikál az aggyal egy összetett jelzőrendszeren keresztül, amit gyakran bél-agy tengelynek hívnak. Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a mikrobiom egyensúlyának felborulása – más néven diszbiózis – számos egészségügyi problémával hozható összefüggésbe, különösen azokkal, amelyek az idegrendszert érintik.
Neurofejlődési zavarok, mint az autizmus spektrum zavar és a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, valamint pszichiátriai betegségek, például az anorexia nervosa gyakran társulnak emésztőrendszeri problémákkal és szokatlan étkezési szokásokkal. Ezek az összefüggések ösztönözték a kutatókat arra, hogy mélyebben megvizsgálják a bélmikrobiota szerepét ezen állapotok kialakulásában és fenntartásában.
A kutatás háttere és célja
A szlovákiai Comenius Egyetem kutatócsoportja vezetésével Marcela Soltysova és Aleksandra Tomova célul tűzte ki, hogy összehasonlítsa a bélmikrobiota összetételét három különböző neuropszichiátriai állapotban szenvedő gyermek- és serdülőcsoportban: autizmus spektrum zavar (ASD), figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) és anorexia nervosa (AN). Emellett vizsgálni kívánták az étvágyat szabályozó hormonok szintjeit és más biológiai markereket is.
A vizsgálati minta és módszerek
A kutatás során 117 gyermek és serdülő vett részt:
- 30 fiú autizmussal (ASD)
- 14 gyermek ADHD-val
- 21 serdülő lány anorexia nervosával (AN)
- 52 egészséges kontroll személy kor- és nemazonosítással
Minden résztvevőtől széklet- és vérmintát gyűjtöttek. A székletmintákból genetikai szekvenálási technikákkal elemezték a bélmikrobiota összetételét. Emellett két fehérje – kalprotektin és zonulin – szintjét mérték, amelyek gyulladásra vagy fokozott béláteresztőségre utalhatnak.
A vérmintákból több étvágyat szabályozó hormon koncentrációját határozták meg: leptinét, ghrelinét és peptide YY-t (PYY), továbbá idegsejt-növekedéssel kapcsolatos fehérjéket is vizsgáltak.
Eredmények: közös jellemzők és egyedi mikrobiális mintázatok
A három betegcsoport összehasonlítása során több közös vonást is felfedeztek a kontroll csoporthoz képest:
- Bacteroidetes/Firmicutes arány növekedése: Ez az arány fontos indikátora a bélflóra általános egyensúlyának.
- Kedvező baktériumok csökkenése: Jelentősen alacsonyabb volt a Bifidobacterium és Faecalibacterium baktériumok mennyisége mindhárom betegcsoportban.
Ezen túlmenően minden állapot sajátos mikrobiális profillal rendelkezett:
Autizmus spektrum zavar (ASD)
-
<li<alacsonyabb baktérium-diverzitás="" fajgazdagság
- Nagyobb arányban Bacteroidetes és Escherichia-Shigella baktériumok
- Kisebb mennyiségű Actinobacteriota és Ruminococcus
</li
Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD)
- Szintén csökkent baktérium-diverzitás
- Növekedett Escherichia-Shigella és Desulfovibriota baktériumok aránya
- Csökkent Firmicutes mennyiség
Anorexia nervosa (AN)
- Csökkent Firmicutes szint
- Növekedett Proteobacteria, Cyanobacteria és Verrucomicrobiota baktériumcsoportok jelenléte
Étkezést szabályozó hormonok eltérései
A hormonális vizsgálatok érdekes eltéréseket mutattak:
- ADHD-s gyermekeknél: Jelentősen alacsonyabb volt a peptide YY (PYY) szintje, amely fontos szerepet játszik az étkezés utáni teltségérzet kialakulásában.
- Anorexiás serdülőknél: Minden vizsgált hormon – leptin, ghrelin és PYY – szintje alacsonyabb volt az egészséges kontroll csoporthoz képest.
- ASD csoportban: Nem találtak jelentős eltérést ezen hormonok tekintetében.
A kutatók nem találtak jelentős különbségeket sem a bélgyulladás markereiben (kalprotektin, zonulin), sem pedig az idegsejt-növekedést jelző fehérjék szintjében egyik csoportban sem.
Korlátozások és jövőbeli irányok
Bár ez a tanulmány fontos betekintést nyújtott a bélmikrobiom szerepébe neuropszichiátriai állapotokban, több korlátozás is akadályozza az eredmények általánosíthatóságát:
- Kis mintaméret: A résztvevők száma viszonylag alacsony volt, amit tovább nehezített a COVID-19 világjárvány alatti adatgyűjtés körülményei.
- Külső tényezők hiánya: A mikrobiom összetételét befolyásolhatják étrendi szokások, fizikai aktivitás vagy gyógyszerhasználat – ezek azonban nem kerültek részletes vizsgálatra ebben a kutatásban.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy további nagyobb léptékű vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy megerősítsék ezeket az eredményeket, valamint hogy tisztábban lássuk a mikrobiom konkrét szerepét ezen állapotok kialakulásában vagy kezelésében.
Záró gondolatok
E tanulmány rávilágít arra, hogy a bélmikrobiota nem csupán emésztési folyamataink része, hanem komplex módon kapcsolódik agyunk működéséhez és viselkedésünkhöz is. Az autizmus spektrum zavarban, ADHD-ban vagy anorexia nervosában szenvedő gyermekek esetében megfigyelt mikrobiális eltérések új perspektívát nyithatnak meg mind diagnosztikai eszközök fejlesztése, mind pedig személyre szabott terápiák kidolgozása terén.
A kutatás eredményeit publikáló tanulmány címe: „Gut microbiota in children and adolescents with autism, ADHD and anorexia nervosa, and its link to the levels of satiety hormones”. A szerzők: Marcela Soltysova, Aleksandra Tomova, Martina Paulinyova, Silvia Lakatosova, Jana Trebaticka és Daniela Ostatnikova.
Forrás: https://www.psypost.org/shared-gut-microbe-imbalances-found-across-autism-adhd-and-anorexia-nervosa/



