2023. október 7-én Hanoiban, Vietnamban több mint 60 ország írta alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) első olyan nemzetközi egyezményét, amely kifejezetten a kiberbűnözés elleni harcot célozza meg. Ez a történelmi lépés új globális jogi keretet teremt az online bűncselekmények elleni együttműködés erősítésére, ám a megállapodás körül komoly viták is kialakultak, különösen technológiai vállalatok és emberi jogi szervezetek részéről, akik az állami megfigyelés kiterjesztése miatt aggódnak.
A globális kiberbűnözés elleni egyezmény céljai és jelentősége
Az új ENSZ-egyezmény célja, hogy megerősítse az országok közötti együttműködést a digitális bűncselekmények elleni küzdelemben. Ezek a bűncselekmények széles skálán mozognak: gyermekpornográfiától kezdve a nemzetközi csalásokon át a pénzmosásig. Az egyezmény aláírásával a részt vevő államok elkötelezik magukat amellett, hogy közösen lépnek fel ezekkel a fenyegetésekkel szemben.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az aláírás alkalmából tartott vietnami nyitóünnepségen hangsúlyozta: „Ez egy fontos mérföldkő, de csak a kezdet.” Kiemelte, hogy naponta kifinomult csalások pusztítanak családokat, fosztanak ki migránsokat és vonnak el milliárdokat a világgazdaságból. „Erős és összekapcsolt globális válaszra van szükségünk” – mondta.
Az egyezmény története és vitatott pontjai
A Kiberbűnözés Elleni ENSZ Egyezményt először orosz diplomaták javasolták 2017-ben. A hosszú tárgyalási folyamatot követően tavaly konszenzussal fogadták el, majd idén került sor az aláírásra.
Ugyanakkor kritikusok szerint az egyezmény túl általános megfogalmazása visszaélésekhez vezethet, és lehetővé teheti az államok számára, hogy határokon átnyúló módon elnyomják politikai ellenfeleiket. Sabhanaz Rashid Diya, a Tech Global Institute alapítója így fogalmazott: „Több aggály is felmerült azzal kapcsolatban, hogy az egyezmény hogyan kényszerítheti rá a vállalatokat adatmegosztásra. Ez gyakorlatilag egy problémás gyakorlat jóváhagyása, amelyet újságírók és autoriter rezsimek ellen használtak.”
A biztonsági garanciák gyengesége és az érintett országok
Vietnami kormány hivatalosan bejelentette, hogy több mint 60 ország regisztrált az aláírásra, azonban nem hozták nyilvánosságra pontos listájukat. Valószínűsíthető azonban, hogy nem csupán Oroszország, Kína és szövetségeseik szerepelnek rajta.
Díja szerint „a kiberbűnözés valós probléma világszerte”, és minden ország próbálja kezelni azt. Például Délkelet-Ázsiában az online csalások iparága robbanásszerű növekedést mutatott az elmúlt években: több ezer csaló tevékenykedik itt, akik évente milliárdokat csapolnak le világszerte.”
Még a legdemokratikusabb államok is igénylik bizonyos adat-hozzáférési jogok bővítését, amelyeket jelenleg nem kapnak meg a meglévő mechanizmusokon keresztül – tette hozzá Díja. Bár az egyezmény tartalmaz emberi jogi rendelkezéseket is, ezekről ő úgy véli, hogy „gyengék”. Ezt több tucat jogvédő szervezet is megerősítette egy közös levélben.
A technológiai szektor aggodalmai
Nagy technológiai cégek is komoly fenntartásokat fogalmaztak meg az egyezménnyel kapcsolatban. A Cybersecurity Tech Accord képviseletében Nick Ashton-Hart elmondta, hogy a tárgyalásokon részt vevő több mint 160 vállalat – köztük olyan óriások mint a Meta, Dell vagy Indiai Infosys – nem vesznek részt Hanoiban az aláíráson.
Ezek a cégek korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyezmény kriminalizálhatja a kiberbiztonsági kutatókat és lehetővé teszi az államok számára szinte bármilyen bűncselekmény kapcsán való együttműködést. Ez pedig „komoly kockázatot jelenthet azoknak a vállalati IT rendszereknek”, amelyekre naponta több milliárd ember támaszkodik.
Ellentétben ezzel létezik már egy nemzetközi megállapodás – a budapesti Kiberbűnözés Elleni Egyezmény –, amely iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogyan használják azt „az emberi jogokat tiszteletben tartva”.
A helyszín választásának jelentősége és politikai aggályok
A vietnami aláírás helyszíne is sok kérdést vet fel, tekintettel arra, hogy Vietnam rendszeresen fellép a politikai véleménynyilvánítás korlátozására. Deborah Brown, a Human Rights Watch munkatársa szerint „a vietnami hatóságok törvényeket használnak arra, hogy cenzúrázzák és elhallgattassák azokat az online véleményeket, amelyek kritizálják az ország politikai vezetését”.
Oroszország kulcsszerepet játszott az egyezmény előmozdításában, és bizonyára elégedett lesz annak aláírásával – tette hozzá Brown –, ugyanakkor kiemelte azt is, hogy „a globális kiberbűnözés jelentős része Oroszországból ered”, ám Moszkva soha nem mutatott politikai akaratot arra, hogy saját területén hatékonyan fellépjen ellene. „Ez az egyezmény nem pótolhatja Oroszország hiányzó politikai akaratát” – fogalmazott.
Összegzés: egy új korszak kezdete vagy veszélyes kompromisszum?
Az ENSZ első globális kiberbűnözés elleni egyezménye kétségtelenül mérföldkőnek számít abban a törekvésben, hogy nemzetközi szinten összefogjanak digitális bűncselekmények ellen. Azonban számos szakértő és érintett fél figyelmeztet arra, hogy a megállapodás túl általános megfogalmazása és gyenge emberi jogi garanciái miatt visszaélésekre adhat lehetőséget.
A technológiai vállalatok aggodalmait sem szabad figyelmen kívül hagyni: ha túlzottan korlátozzák vagy kriminalizálják például a biztonsági kutatókat vagy adatvédelmi szabályokat sértenek meg, akkor hosszú távon ez akár káros is lehet mind a felhasználókra nézve, mind pedig magára a digitális infrastruktúrára.
Végső soron tehát ez az egyezmény egy fontos lépcsőfok lehet egy erősebb globális válasz kialakításában a kiberbűnözéssel szemben – de csak akkor válhat valódi sikerré, ha sikerül megfelelő egyensúlyt találni a biztonság és az alapvető emberi jogok védelme között.
Forrás: https://uk.news.yahoo.com/un-members-sign-cybercrime-treaty-231800533.html?guccounter=1