Az érzelmi intelligencia egyre inkább előtérbe kerül az oktatásban, különösen akkor, amikor diákoknak csoportosan kell dolgozniuk komplex problémák megoldásán. Egy friss kutatás kimutatta, hogy a diákcsapatok kollektív érzelmi intelligenciája jelentős előrejelzője lehet a közös munkában elért sikernek. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy az érzelmek megértése és kezelése nemcsak a csapatmunka folyamatát javítja, hanem a végső produktum minőségét is növeli.
A kutatás háttere és célja
A Journal of Intelligence folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, milyen szerepet játszik az érzelmi intelligencia és a személyiségjegyek – különösen az úgynevezett Big Five személyiségmodell – a középiskolás diákok csoportos problémamegoldó teljesítményében.
Míg az egyéni intelligencia és bizonyos személyiségjegyek, például a lelkiismeretesség, jól ismertek az egyéni siker előrejelzőiként, kevesebb tudás áll rendelkezésre arról, hogy mi befolyásolja a csapatok teljesítményét, amikor több diák együtt dolgozik. A kollaboratív problémamegoldás egyre gyakoribb oktatási forma, ezért fontos feltárni azokat a képességeket és jellemzőket, amelyek segítik a csoportokat a siker elérésében.
A kutatás lebonyolítása
A kutatás során 162 tizedikes diákot vontak be tizenkét középiskolából. A résztvevők először kitöltöttek kétféle tesztet: az egyik az érzelmi intelligenciájukat mérte, míg a másik a személyiségük főbb vonásait értékelte.
- Érzelmi intelligencia mérése: Mayer-Salovey-Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt (MSCEIT), amely teljesítmény-alapú módon vizsgálja az érzelmek érzékelésének, használatának, megértésének és kezelésének képességét.
- Személyiség értékelése: Big Five Inventory kérdőív segítségével mérték a neuroticizmust, extraverziót, nyitottságot, barátságosságot és lelkiismeretességet.
A diákokat 54 háromfős csapatba szervezték. Minden csapatnak egy összetett társadalmi problémát kellett megoldania egy 2,5 órás foglalkozás során. A feladatok nyitott végűek voltak, kreatív gondolkodást igényeltek – például az ifjúsági médiahasználat szabályozása vagy a gazdasági fejlődés és ökológiai védelem egyensúlyának megtalálása témakörében.
A csapatmunka elemzése
A teljes munkafolyamatot videóra vették. Képzett megfigyelők elemezték ezeket a felvételeket négy fő szempont szerint:
- Ötletek és információk cseréje
- Érzelmi légkör és tisztelet szintje
- Feladat- és időgazdálkodás
- Személyes kapcsolatok és konfliktuskezelés
Egy másik értékelő csoport pedig a csapatok által beadott írásos megoldások minőségét pontozta realitás, kreativitás és érvelési erősség alapján.
Eredmények: Az érzelmi intelligencia dominanciája
A kutatás legfontosabb megállapítása szerint az érzelmi intelligencia erős előrejelzője volt a csapat teljesítményének. Azok a csapatok, amelyek magasabb átlagos pontszámot értek el az érzelmek megértésében és kezelésében, jobb együttműködési folyamatokat mutattak:
- Konstruktívabb ötletcserét folytattak
- Kedvesebb kommunikáció jellemezte őket
<lihatékonyabban a="" az="" emberi="" feladatokat,="" kapcsolatokat="" kezelték="" konfliktusokat
Ezek az előnyök végül jobb minőségű végső megoldásokhoz vezettek. Különösen az érzelmek megértésének képessége mutatott közvetlen pozitív hatást az írásos anyag minőségére is – vagyis az emberi érzelmek ismerete közvetlenül alkalmazható volt a komplex társadalmi problémák megoldásában.
„Az érzelmi intelligencia – különösen annak stratégiai ágai –, vagyis az érzelmek megértése és kezelése nagyban hozzájárultak a diákok kollaboratív problémamegoldó teljesítményéhez,” mondta Ana Altaras professzor asszony, a Belgrádi Egyetem Pszichológiai Tanszékének vezetője.
Személyiségjegyek hatása: árnyaltabb kép
A személyiségjegyek szerepe összetettebbnek bizonyult. Az elvárásoknak megfelelően a nyitottság pozitívan korrelált a végső megoldások minőségével – ami logikus is, hiszen ez a tulajdonság támogatja a kreativitást és az új ötletek befogadását.
Ezzel szemben érdekes eredményként kiderült, hogy azok a csapatok, amelyekben magasabb volt az átlagos neuroticizmus (szorongással és stresszérzékenységgel kapcsolatos tulajdonság), jobban tudták kezelni feladataikat. A kutatók szerint ez azért lehet így, mert ezek a csapatok alaposabban tervezték meg munkájuk menetét.
Ezzel szemben azoknál a csapatoknál, ahol magasabb volt az extraverzió átlagpontszáma, kevésbé hatékony volt a kapcsolatok kezelése – valószínűleg azért, mert kevésbé hajlamosak voltak formálisan kezelni csoporton belüli feszültségeket.
„A Big Five személyiségjegyek és a kollaboráció minősége között csak kevés statisztikailag jelentős kapcsolatot találtunk,” tette hozzá Altaras professzor asszony. „A neuroticizmus pozitív hatása a feladatkezelésre és az extraverzió negatív hatása a kapcsolatok kezelésére meglehetősen ellentmondásos irányú eredmények.”
Érzelmi intelligencia vs. személyiség: melyik számít jobban?
Amikor mindkét tényezőt egyszerre vizsgálták egy kombinált modellben, az érzelmi intelligencia bizonyult következetesebb és erőteljesebb előrejelzőnek. A személyiség hozzájárulása főként csak abban mutatkozott meg, hogy magas neuroticizmus esetén jobb volt a feladatmenedzsment.
A kutatás korlátai és jövőbeli irányai
Bár fontos eredményeket hozott ez a tanulmány, néhány korlátozásra is felhívják a figyelmet:
- A mintaméret viszonylag kicsi volt – ennek oka az intenzív videóelemzés igénye.
- A csapatokat egynemű csoportokra osztották (csak fiú vagy csak lány), ami nem tükrözi teljesen az iskolai vegyes nemű csoportdinamikát.
- A tanulmány nem mérte külön az általános iskolai intelligenciát (IQ), amely szintén befolyásolhatja az eredményeket.
A jövőbeni kutatások célja lehet:
- Nagyobb és sokszínűbb diákcsoportok bevonása
- Különböző típusú problémák vizsgálata (például technikai jellegűek)
- Az általános iskolai intelligencia bevonása mint további prediktor
- Az érzelmi intelligencia fejlesztésére irányuló tréningek hatékonyságának további vizsgálata
Gyakorlati alkalmazások: tréningek fejlesztése és bevezetése
A PEERSolvers projekt keretében már kidolgoztak egy tréningprogramot (PDF letöltése), amely célzottan fejleszti a diákok érzelmi intelligenciáját és személyiségkülönbségekkel kapcsolatos tudását annak érdekében, hogy javítsa kollaboratív problémamegoldó képességeiket.
Egy kísérleti vizsgálatban ez a tréning már bizonyítottan pozitív hatással volt diákok teljesítményére (Krstić et al., 2025). A kutatócsoport reméli, hogy ezt szélesebb körben is bevezetik majd iskolákban.
„A további kutatások során továbbra is fókuszálunk majd az érzelmi intelligencia szerepére az oktatásban – mind diákok, mind tanárok teljesítménye és jólléte szempontjából,” zárta gondolatait Ana Altaras professzor asszony.
Összegzés
Ez az átfogó kutatás világosan rámutat arra, hogy az érzelmi intelligencia kulcsfontosságú tényező lehet abban, hogy diákcsapatok sikeresen működjenek együtt komplex társadalmi problémák megoldásában. Bár bizonyos személyiségjegyek is befolyásolják ezt a folyamatot – például a nyitottság vagy akár meglepetésszerűen a neuroticizmus –, összességében az érzelmek felismerése és kezelése jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb minőségű közös munkát végezzenek fiataljaink.
Forrás: https://www.psypost.org/emotional-intelligence-predicts-success-in-student-teamwork/