A sarkvidékek fizikai változásai egyre gyorsuló ütemben zajlanak, melyek nem csupán helyi, hanem globális egészségügyi kockázatokat is magukban hordoznak. Az alábbi cikk egy átfogó áttekintést nyújt a legfrissebb tudományos eredmények alapján a sarkvidéki környezetváltozások és azok közvetlen, illetve közvetett hatásairól az emberi egészségre, mind regionális, mind globális szinten.
1. A kutatás háttere és módszertana
Egy átfogó irodalmi áttekintés során 282 tudományos cikket azonosítottak adatbázisokból, melyek közül 195-öt kizártak előre meghatározott kritériumok alapján (nem angol nyelvű publikációk, 2009 előtti anyagok, illetve nem a klímaváltozás vagy sarkvidéki változások egészségügyi hatásait vizsgáló tanulmányok). Végül 89 cikk felelt meg a beválasztási feltételeknek.
- 22 tanulmány (24,7%) regionális egészségügyi kockázatokkal foglalkozott
- 44 tanulmány (49,4%) közvetlen globális egészségügyi kockázatokat vizsgált
- 23 tanulmány (25,8%) közvetett globális egészségügyi hatásokat elemezett
Érdekesség, hogy mindössze 5 tanulmány (5,6%) építette be a hagyományos vagy helyi tudást, ami rámutat ezen nézőpontok korlátozott integrációjára a kutatásokban.
2. Sarkvidéki fizikai változások és visszacsatolási mechanizmusok
Az Északi-sarkvidék átlagosan akár négyszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag – ezt az jelenséget „Arktikus erősítésnek” nevezik. Ennek következtében jelentős jégveszteség tapasztalható, miközben az olvadó permafrosztból és erdőtüzekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása növekszik.
A Déli-sarkvidék is gyorsan melegszik: itt az átlagos hőmérséklet-emelkedés kétszerese a globális átlagnak. Ez jégolvadáshoz, gleccserek visszahúzódásához és egyre gyakoribb esőzéshez vezet hó helyett.
2.1 Az Északi-tenger jégvesztése és következményei
A tengerjég csökkenése miatt csökken a felszín visszaverő képessége (albedó), ami még több napsugárzás elnyelését eredményezi. Ez felgyorsítja a globális felmelegedést és akár megakadályozhatja a jövőbeli jégkorszakokat is.
A prognózisok szerint az Északi-sark jégmentessé válhat szeptemberben már 2043–2049 között az emissziós forgatókönyvtől függően. Ez akár 25 évvel előrébb hozhatja a kritikus 2 °C-os felmelegedési küszöb átlépését.
2.2 Permafroszt olvadás és annak hatásai
A permafroszt olvadása nem teljesen számított tényezője a jelenlegi globális szén-dioxid-kibocsátási költségvetéseknek. Az olvadás során felszabaduló metán és szén-dioxid tovább fokozza az üvegházhatást. Emellett mérgező anyagok (például metilmercury és PCB-k), ipari vegyszerek, vírusok és nukleáris hulladék kerülhetnek ki a talajba és vízrendszerekbe.
2.3 Az Antarktisz változásai
A Déli-sarkvidéken az átlaghőmérséklet 1951–2018 között több mint 3 °C-kal emelkedett – ez háromszorosa a globális átlagnak –, ami gleccserek visszahúzódását, jégtáblák összeomlását és zöldülést eredményezett az Antarktiszi-félszigeten.
2.4 Óceánok savasodása
A sarkvidéki óceánok savasodása 1850 óta mintegy 30%-kal nőtt, ami várhatóan háromszorosára emelkedik 2100-ra. Ez súlyosan érinti a tengeri élőlényeket és ökoszisztémákat, veszélyeztetve több százmillió ember megélhetését világszerte.
3. Regionális egészségügyi kockázatok az Északi-sarkvidéken
Körülbelül négy millió ember él az Északi-sarkvidéken, akiknek mintegy 10%-a őslakos közösség (például inuitok, számi népcsoportok). Ezek a közösségek már most is magas krónikus betegségekben szenvednek, mentális problémákkal küzdenek és élelmiszerbizonytalanságot tapasztalnak.
3.1 Közvetlen regionális kockázatok
- Infrastruktúra destabilizálódása: A tengerjég olvadása és permafroszt felengedése veszélyezteti az épületeket, utakat és vezetékeket.
- Környezetszennyezés: Mérgező anyagok felszabadulása szennyezi a talajt, vizet és élelmiszerláncokat.
- Fertőző betegségek: Vírusok (pl. 1918-as influenza) és baktériumok (pl. antrax spórák) újraaktiválódhatnak.
- Légszennyezés: Az erdőtüzek számának növekedése miatt romlik a levegő minősége, ami légzőszervi betegségeket okoz.
3.2 Közvetett regionális kockázatok
A tengeri élőlények csökkenése miatt romlik az élelmiszerellátás minősége és mennyisége, ami mentális egészségi problémákhoz és krónikus betegségekhez vezethet. Emellett új rovarfajok terjednek el az egyre melegebb környezetben, növelve a fertőző betegségek kockázatát.
4. Globális egészségügyi kockázatok
4.1 Tengerszint-emelkedés hatásai
A sarki jégtakarók olvadása miatt emelkedik a tengerszint világszerte, ami sótartalom-növekedést okoz az ivóvízkészletekben és mezőgazdasági területeken. Ez számos krónikus betegséghez vezethet, például terhességi komplikációkhoz vagy ráktípusokhoz kapcsolódóan.
4.2 Szélsőséges időjárási események
A sarki melegedés gyengíti az ún. jet stream-et, ami hosszabb ideig tartó szélsőséges időjárási eseményeket eredményez – például hőhullámokat vagy heves esőzéseket –, amelyek sérüléseket, haláleseteket okoznak és infrastrukturális károkat idéznek elő.
4.3 Hőség- és hidegstressz
- Hőség: A hőstressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát; nő a koraszülések száma; súlyosbíthatja a mentális betegségeket.
- Hideg: A hideg időjárási események fokozott halálozással járnak főként idősek körében.
4.4 Vektorral terjedő betegségek terjedése
A melegebb éghajlat lehetővé teszi olyan rovarok elterjedését új területeken is (pl. kullancsok vagy szúnyogok), amelyek olyan betegségeket hordoznak mint a Lyme-kór vagy dengue-láz. Ezek várhatóan új régiókban jelennek meg Európában, Észak-Amerikában vagy Afrikában is.
4.5 Élelmiszer- és vízzel terjedő betegségek
A klímaváltozás miatt csökkenhet az élelmiszertermelés hatékonysága; emellett szélsőséges időjárási események rontják az ivóvízellátást is – mindez növeli például kolera vagy salmonella járványok kialakulásának esélyét különösen alacsony jövedelmű országokban.
5. Mentális egészségre gyakorolt hatások
A sarkvidéki változások által kiváltott szélsőséges időjárási események, élelmiszer- és vízhiány jelentős pszichológiai stresszt okoznak világszerte. Becslések szerint ezekkel összefüggésben 2030-ra évente akár 47 milliárd dollárra rúghatnak a mentális egészségügyi költségek.
A hőség növeli az általános szorongásos állapotokat, depressziót és öngyilkossági hajlamot; míg az elmozdulások – például otthonuk elvesztése miatt – további pszichés traumákhoz vezetnek.
Összegzés
A sarkvidékek gyors ütemű melegedése komplex visszacsatolási folyamatokat indít be, amelyek nemcsak helyi környezeti változásokat eredményeznek, hanem súlyos globális egészségügyi következményekkel járnak: növekvő fertőző betegségek száma, légzőszervi problémák fokozódása, mentális egészség romlása valamint szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása formájában.
Kiemelten fontos tehát nemzetközi együttműködés keretében kezelni ezeket a kihívásokat mind környezetvédelmi mind pedig egészségpolitikai szinten annak érdekében, hogy mérsékeljük ezek hatását az emberiségre nézve.
Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007/s13280-025-02255-0
