Nemrégiben egy olyan hír ütötte fel a fejét Európában, ami engem személy szerint eléggé meglepett – és szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Az amerikai elnök, Donald Trump és Oroszország közötti esetleges titkos megállapodásról szólnak a hírek, amelynek következtében Ukrajna biztonsága háttérbe szorulhat, miközben az egész kontinens biztonsági helyzete is veszélybe kerülhet. Az európai vezetők pedig nem ülnek ölbe tett kézzel: egyre komolyabban fontolgatják, hogy milyen gazdasági ellenlépésekkel reagáljanak erre a fenyegetésre.
Miért ilyen nagy ügy ez Európának?
Az elmúlt hetekben több belső európai értékelés is napvilágot látott, amelyek szerint az EU és az Egyesült Királyság kormányai azon gondolkodnak, hogy radikális módon válaszoljanak arra az eshetőségre, ha Washington feladná Ukrajna támogatását. A szóbeszéd szerint a „nukleáris opció” nem más, mint az amerikai államadósság tömeges eladása – vagyis a US Treasury-kötvények jelentős részének gyors likvidálása.
Ez elsőre talán túlzásnak tűnik, de ha belegondolsz, Európa kezében hatalmas fegyver van: jelenleg mintegy 2,34 billió dollárnyi amerikai államadósságot birtokolnak. Ez a szám önmagában is lenyűgöző – az Egyesült Királyság 722,7 milliárd dollárt tart kézben, míg az EU tagállamai összesen körülbelül 1,62 billió dollárt. Ez a hatalmas összeg komoly befolyást jelenthet a globális pénzügyi piacokon.
A háttér: Trump és Oroszország titkos tárgyalásai
November 30-án Miamiban amerikai és ukrán képviselők találkoztak egy béketárgyalás folytatására. A megbeszélésen részt vett Marco Rubio külügyminiszter-helyettes, Steve Witkoff, Trump orosz különmegbízottja és Jared Kushner, az elnök veje is. Bár a találkozót „törékenynek” nevezték, Trump optimistán nyilatkozott arról, hogy „jó esély van egy megállapodásra”.
Csakhogy Európában ez inkább aggodalomra ad okot. A kontinens vezetői attól tartanak, hogy Trump egy olyan geopolitikai alku felé halad Putyinnal, amely figyelmen kívül hagyja a NATO szövetségesek biztonsági érdekeit. Ez pedig nemcsak politikailag lenne káros, hanem gazdasági értelemben is súlyos következményekkel járhat.
A „nukleáris opció”: tényleg bevetheti Európa?
Egy európai hírszerző ügynökség belső dokumentumokat osztott meg arról, hogy milyen „kereskedelmi és gazdasági terveket” fontolgat a Trump-adminisztráció Oroszországgal kapcsolatban – ezek az információk tovább növelték a feszültséget. Az európai vezetők ezért elkezdtek komolyan gondolkodni azon a lehetőségen, hogy ha Washington tényleg hátat fordít Ukrajnának és a kontinens biztonságának, akkor keményen vissza kell vágniuk.
A Wall Street Journal-nak nyilatkozó források szerint ez akár azt is jelentheti, hogy Európa koordináltan kezdheti meg az amerikai államkötvények tömeges eladását – ami egyfajta gazdasági fegyverként szolgálhat.
Milyen hatással lenne ez az amerikai gazdaságra?
Egy ilyen mértékű kötvényeladás komoly sokkot okozhatna az Egyesült Államok pénzügyi rendszerében. A dollár értéke zuhanna, likviditási válság alakulhatna ki, ami akár súlyosabb lehetne a 2008-as pénzügyi válságnál is. A hitelfelvételi költségek elszállnának, és sok bank működése akadozhatna vagy akár le is állhatna.
Egy neves európai közgazdász szerint ez lehetne az egyik legjelentősebb külső gazdasági sokk az Egyesült Államok modern történetében – ami azért nem semmi kijelentés.
Mekkora erőforrásról beszélünk pontosan?
- Egyesült Királyság: kb. 722,7 milliárd dollár US Treasury-kötvény
- EU tagállamai: kb. 1,62 billió dollár US Treasury-kötvény
- Összesen: kb. 2,34 billió dollár
Ezzel Európa nemcsak politikailag és katonailag fontos szereplője a globális játszmának – hanem pénzügyi értelemben is hatalmas befolyással bír.
Kérdések és válaszok: mit jelent mindez nekünk?
Mi az a „nukleáris opció”, amit Európa fontolgat?
A „nukleáris opció” alatt azt értjük, hogy Európa koordináltan kezdheti meg amerikai államkötvényeinek tömeges eladását annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Washingtonra politikai döntései miatt.
Mennyi amerikai adósságot tartanak kézben az európai országok?
Körülbelül 2,34 billió dollárt – ebbe beletartozik az Egyesült Királyság és az EU tagállamainak összesített tartozása is.
Milyen következményei lehetnek ennek a lépésnek?
A gyors és koordinált eladás megingathatja az amerikai pénzügyi rendszert: csökkenhet a dollár értéke, nőhetnek a hitelköltségek és akár likviditási válság is kialakulhat.
Zárszó: merre tovább?
Szerintem ez az egész helyzet jól mutatja azt a törékenységet és bizonytalanságot, ami ma jellemzi a globális geopolitikát és gazdaságot. Egyetlen rosszul időzített vagy rosszul átgondolt döntés láncreakciót indíthat el – aminek mi mindannyian érezhetjük majd a hatását.
A kérdés csak az: vajon sikerül-e megtalálni azt az utat, ahol nem kell ilyen drasztikus eszközökhöz nyúlni? Vagy tényleg eljutunk oda, hogy Európa kénytelen lesz megmutatni fogát egy olyan játszmában, amelyben eddig inkább csak nézőként vett részt?
Ezek azok a kérdések, amiken érdemes elgondolkodni – miközben figyeljük továbbra is szorosan a fejleményeket.
