Az IPO, vagyis a nyilvános részvénykibocsátás, egy vállalat életében mérföldkőnek számít. A sikeres bevezetés azonban nem csupán a piaci körülményeken múlik, hanem a megfelelő árazási stratégián is. A Zomato 2021-es tőzsdei debütálása előtt Sanjeev Bikhchandani, az Info Edge alapítója és a Zomato egyik korai befektetője, egy olyan e-mailt küldött a cég alapítójának, Deepinder Goyalnak, amely mára mesterkurzusként szolgál az IPO árazási fegyelméből.
A Zomato IPO előtti stratégiai tanácsok
Bikhchandani levele nem csupán az árképzés technikai részleteit tárta fel, hanem mély filozófiai dilemmákat is megfogalmazott: hogyan lehet egyszerre kielégíteni az alapítók ambícióit, az intézményi befektetők elvárásait, a kiskereskedelmi befektetők érdekeit és megőrizni a vállalat hosszú távú hírnevét.
Fontos üzenete volt: semmiképpen sem szabad túlzott első napi árfolyam-emelkedést (listing pop) hajszolni, mert azzal túl sok értéket hagynak az asztalon, ami hátrányos lehet a meglévő részvényesek számára. Ugyanakkor azt is el kell kerülni, hogy a részvény árfolyama a kibocsátási ár alá essen – különösen a kiskereskedelmi befektetők szemszögéből.
Három érdekelt csoport egyensúlya az árazásban
Bikhchandani három fő érdekelt csoportot emelt ki:
- Jelenlegi részvényesek: megfelelő hozamot várnak el anélkül, hogy túl nagy értéket adnának ingyen.
- Intézményi befektetők: biztonságot és stabilitást keresnek, hogy ne veszítsenek azonnal értéket.
- Kiskereskedelmi befektetők: érzékenyek arra, ha az IPO után veszteséget szenvednek el; ez negatív visszhangot kelt a médiában és a közösségi médiában.
Bikhchandani szerint egy 100%-os első napi árfolyam-emelkedés azt jelenti, hogy „kétszer annyi pénzt is kaphattak volna ugyanakkora hígulás mellett”, ami igazságtalan lenne a meglévő tulajdonosokkal szemben. Az intézményi befektetők pedig akkor érzik jól magukat, ha az árfolyam 25-30%-os emelkedést mutat utána, de soha nem esik a kibocsátási ár alá – bár ezt finomhangolni nagyon nehéz.
A kiskereskedelmi befektetők védelme – „rossz karma” elkerülése
A legélesebb figyelmeztetés azonban a kiskereskedelmi befektetőkre vonatkozott. Bikhchandani hangsúlyozta, hogy ha az IPO után az árfolyam tartósan a kibocsátási ár alatt marad, akkor ez „rossz karmának” számít Indiában. A média támadásokkal reagálhat, az ügyfelek elveszíthetik bizalmukat, és a vállalat közösségi médiás kritikák kereszttüzébe kerülhet.
Összegzésként kijelentette: „Egy víz alatti IPO népszerű megítélés szerint kudarc.” Az IPO ugyanis egyben hatalmas PR-lehetőség is egy vállalat életében – ezt nem szabad elrontani.
A bankárok dilemmája – kinek szolgálnak valójában?
Bikhchandani részletesen kifejtette azt is, hogy miért nem szabad vakon bízni az investment bankárok értékelési javaslataiban. Egy vállalat csak egyszer megy tőzsdére életében, míg a bankárok folyamatosan dolgoznak az intézményi befektetőkkel.
„A bankárok számára Önök (a vállalatok) termékek vagyunk, míg az intézményi befektetők az ügyfelek.”
Ez azt jelenti, hogy gyakran inkább az intézményi befektetők igényeit próbálják kiszolgálni, mintsem maximalizálni a kibocsátó értékét. Ezért fontos megérteni, hogy mikor valódi aggályokról van szó (például alulértékeltség vagy aluljegyzés veszélye), és mikor csupán az intézményi befektetők elégedettségét próbálják fenntartani.
Info Edge példája: tanulságok múltból
Bikhchandani saját cégének 2006-os tőzsdei bevezetését hozta példaként. Akkor rekord túljegyzés és közel 100%-os első napi árfolyam-emelkedés volt tapasztalható. Bár ez kezdetben örömteli volt minden érintett számára, később tudatosult bennük, hogy túl sok pénzt hagytak az asztalon.
A 2008-as globális pénzügyi válság idején Info Edge részvényei ugyan jelentős ingadozásokat mutattak, de soha nem estek a kibocsátási ár alá – ez ritkaságnak számított akkoriban. Ezáltal megőrizték jó hírnevüket és bizalmat építettek ki a befektetők körében.
Zomato IPO-ja és Bikhchandani előrejelzéseinek aktualitása
Zomato végül 2021 júliusában 76 rúpián árazta be részvényeit, összesen 9 375 crore rúpiát bevonva – ez volt akkor India legnagyobb újgenerációs technológiai tőzsdei bevezetése. A részvények nyitóára 116 rúpia volt (53%-os emelkedés), majd hullámzó pályára álltak: 2022-ben technológiai piaci visszaesés során átmenetileg a kibocsátási ár alá estek, de később jelentős felívelést mutattak.
Bikhchandani óvatos árazási keretrendszere pontosan ezt a dinamikát jelezte előre. Az ő hangsúlya a konzervatív árazáson és a kiskereskedelmi befektetők védelmén volt – szemben azokkal a vállalatokkal, amelyek minden áron növekedést hajszoltak. Azóta több nagyobb technológiai IPO is tartósan alacsonyabb áron kereskedik kibocsátási ára alatt, így figyelmeztetése ma már inkább jóslatnak tekinthető.
Záró gondolatok: A nyilvánosságba lépés új dimenziója
Bikhchandani e-mailjének záró soraiban mély gondolatot fogalmazott meg Deepinder Goyal számára:
„Kezdetben a cég csak tied volt. Amikor azonban társ-alapítók, alkalmazottak és befektetők is vannak benne, akkor már nem csak tied (még ha ezt másképp gondoltad is). Mostantól te tartozol a céghez. Üdvözlünk a tőzsdei cégek világában.”
Ezekkel a szavakkal világossá vált: egy vállalat nyilvánosságra lépéssel új felelősségeket és kihívásokat vállal magára – nemcsak saját maga érdekében, hanem minden érintett félért is.
Forrás: Megha Vishwanath „Unseen: The Untold Story of Deepinder Goyal and the Making of Zomato” című könyve (Penguin kiadó).