Melanóma sejtek (mesterségesen színezve). Egy immunalapú terápia hatékonyabbnak bizonyult azoknál a betegeknél, akik az onkológiai kezelésük megkezdése után 100 napon belül mRNS-alapú COVID-19 vakcinát kaptak.
Kép forrása: Steve Gschmeissner/SPLA
Bevezetés: Egy váratlan áttörés a rákterápiában
Lehet, hogy már létezik egy olyan vakcina, amely segít a rák elleni küzdelemben. Egy friss orvosi adatbázis-elemzés szerint azok az emberek, akik halálos kimenetelű daganatos betegségek – például melanóma vagy bizonyos típusú tüdőrák – kezelését kapták, hosszabb ideig éltek, ha az onkológiai terápia megkezdése után nem sokkal mRNS-alapú COVID-19 oltást is kaptak.
A további egérkísérletek azt mutatták, hogy ez az életmeghosszabbító hatás nem a COVID-19 elleni védelem miatt következik be, hanem azért, mert az mRNS vakcina serkenti a szervezet immunrendszerét. Ez az immunválasz növeli az úgynevezett checkpoint inhibitorok terápiás hatékonyságát – derül ki az állatkísérletekből.
Hogyan működik az mRNS vakcina a rák ellen?
Adam Grippin, a texasi Houstonban található MD Anderson Rákközpont sugárterapeuta onkológusa és a Nature folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője így fogalmazott: „A COVID-19 mRNS vakcina olyan, mint egy sziréna, amely aktiválja az immunrendszert az egész testben, beleértve a daganatot is. Ott elkezdi programozni az immunválaszt, hogy elpusztítsa a rákos sejteket.”
Grippin és munkatársai megdöbbentek a pácienseknél tapasztalt eredményeken. A kutatók remélik, hogy klinikai vizsgálatokkal is igazolni tudják majd ezt a jelenséget, amely újabb rejtett képességeket tárhat fel az mRNS vakcinákban.
A checkpoint inhibitorok és az immunrendszer együttműködése
A checkpoint inhibitorok olyan terápiás szerek, amelyek feloldják az immunrendszer gátjait, lehetővé téve számára, hogy felismerje és megtámadja a rákos sejteket. Ezek forradalmasították számos daganattípus kezelését, azonban több mint a betegek fele esetében nem hatékonyak, mert az immunrendszerük túl gyenge marad ahhoz, hogy megfelelően reagáljon.
Ennek orvoslására fejlesztik a személyre szabott „rákvakcinákat”, amelyek célzottan segítik az immunrendszert abban, hogy felismerje és támadja meg a daganat egyedi mutációit. Bár ezek ígéretesek, még kísérleti stádiumban vannak, és várhatóan drágák és nehezen hozzáférhetők lesznek.
Az mRNS vakcina általános immunerősítő hatása
Grippin és kollégái arra gondoltak, vajon elegendő lehet-e maga az általános immunerősítés is, amit az mRNS vakcinák kiváltanak ahhoz, hogy felébresszék az immunrendszert. Ezt egérkísérletekkel igazolták, majd megvizsgálták az emberi adatokban is.
Orvosi adatok elemzése: több mint 1000 beteg vizsgálata
A kutatók több mint ezer tüdőrákos és melanómás beteg orvosi adatait elemezték. Megállapították, hogy bizonyos tüdőráktípusok esetén azoknál, akik kaptak mRNS-alapú COVID-19 oltást, majdnem megduplázódott a túlélési idő: 21 hónapról 37 hónapra nőtt.
A metasztatikus melanómában szenvedő oltatlan betegek átlagosan 27 hónapot éltek; míg azoknál, akik megkapták a vakcinát, annyira meghosszabbodott az életük, hogy még nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt. Különösen azoknál volt jelentős javulás, akiknél a daganat olyan tulajdonságokat mutatott, amelyek alapján kevésbé várható volt válaszreakció a checkpoint inhibitorokra.
Szakértői vélemény: lenyűgöző eredmények
Benoit Van den Eynde, oxfordi tumorimmunológus szerint „ez meglehetősen lenyűgöző eredmény. Nem számítottam arra, hogy ilyen jelentős lesz a hatás, ráadásul az adatok nagyon meggyőzőek.”
Időzítés: kritikus tényező a sikerhez
A kutatásból kiderült: fontos szerepe van annak is, mikor kapják meg a betegek az oltást. Azok jártak jobban, akik 100 napon belül kapták meg az első adag mRNS vakcinát onkológiai kezelésük megkezdése után. Grippin még nem publikált adatai szerint pedig egy szűkebb időablak – 30 nappal előtte vagy utána – még erősebb immunválaszt válthat ki.
Kitekintés: további kutatások és finanszírozási kihívások
Bár ezek az eredmények új perspektívákat nyitnak meg az mRNS technológia alkalmazásában a rákterápiában is, sajnálatos módon politikai döntések miatt jelentős finanszírozási megszorítások érintették ezt a kutatási területet. Például Donald Trump amerikai elnök idején mintegy 500 millió dollárral csökkentették ezen technológia kutatásának támogatását.
Összegzés
- Az mRNS-alapú COVID-19 vakcina nemcsak vírus elleni védelmet nyújt, hanem serkenti az immunrendszert úgy is, hogy fokozza bizonyos rákterápiák hatékonyságát.
- Egyes tüdőrákos és melanómás betegek esetében jelentős túlélésnövekedést tapasztaltak azok között, akik időben megkapták ezt az oltást.
- A checkpoint inhibitorokkal kombinált alkalmazás új lehetőségeket kínálhat a rákkezelésben.
- A megfelelő időzítés kritikus fontosságú lehet ezen előnyök maximalizálásában.
- További klinikai vizsgálatok szükségesek annak igazolására és optimalizálására.
Forrás: Nature folyóirat; MD Anderson Cancer Center kutatás; Steve Gschmeissner/SPLA képi anyag.