Az mRNS alapú COVID-19 vakcinák nemcsak a koronavírus elleni védekezést szolgálják, hanem váratlan előnyökkel járhatnak a rákbetegek számára is. Egy friss kutatás szerint az ilyen oltások jelentősen növelhetik az immunterápiában részesülő daganatos betegek hároméves túlélési arányát.
A rák immunterápia és az immunrendszer szerepe
A rák immunterápia célja, hogy a szervezet saját immunrendszerét segítse abban, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket. A daganatok gyakran „ellenőrzőpont” (checkpoint) fehérjéket használnak arra, hogy elrejtsék magukat az immunrendszer elől, így megakadályozva az elleni támadást.
Az immunkontroll pont gátlók (immune checkpoint inhibitors, ICIs) blokkolják ezeket a fehérjéket, eltávolítva a daganatok „láthatatlansági köpenyét”, így az immunrendszer hatékonyabban tudja felismerni és megtámadni a rákos sejteket.
Új kutatás: az mRNS COVID-vakcinák szerepe az immunterápiában
A Texas Egyetem MD Anderson Rákközpontja és a Florida Egyetem McKnight Brain Institute közös kutatása új megvilágításba helyezi az mRNS alapú COVID-19 vakcinák szerepét. A tanulmány kimutatta, hogy ezek az oltások jelentős mértékben fokozhatják az immunterápia hatékonyságát.
„Ez a tanulmány bizonyítja, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető mRNS COVID-vakcinák képesek betanítani a betegek immunrendszerét a rákos sejtek elpusztítására” – mondta Adam Grippin, MD, PhD, az MD Anderson Rákközpont sugárterápiás rezidense és a tanulmány társszerzője.
Az oltások és az immunkontroll pont gátlók együttes alkalmazása erőteljes antitumorális immunválaszokat vált ki, ami jelentős túlélési előnyökkel járhat.
Hogyan működnek az mRNS vakcinák?
Az olyan mRNS vakcinák, mint amilyeneket a Pfizer és Moderna fejlesztett ki SARS-CoV-2 vírus ellen, egy apró genetikai utasítást (messenger RNS-t) juttatnak be a szervezetbe. Ez arra készteti a sejteket, hogy előállítsanak egy ártalmatlan darabot a koronavírus tüskefehérjéjéből.
Az immunrendszer ezt idegen anyagként ismeri fel, és antitesteket valamint memória-sejteket hoz létre ellene. Így ha később valódi vírus éri a szervezetet, gyorsan felismeri azt és hatékonyan védekezik.
A kutatás menete és eredményei
A kutatók egy nagy, több központból származó betegcsoport adatait vizsgálták, akik szilárd tumorok miatt kaptak immunkontroll pont gátló kezelést. Összehasonlították az oltott és oltatlan betegek állapotát különös tekintettel:
- a vakcina utáni mellékhatásokra (különösen az immuneredetűekre, mint myocarditis, colitis vagy pneumonitis),
- a daganat előrehaladására vagy kiújulására,
- a túlélési arányokra és kórházi kezelések gyakoriságára.
A vizsgálat retrospektív adatfeldolgozást és prospektív betegkövetést is magában foglalt több héten keresztül minden oltás után. Emellett laboratóriumi vizsgálatokkal mérték az antitest- és T-sejt válaszokat is.
T-sejtek szerepe és biztonságosság
A T-sejtek kulcsfontosságúak az immunvédelemben: képesek elpusztítani fertőzött vagy rákos sejteket és koordinálják az egész immunválaszt. Az mRNS vakcinák biztonságosnak bizonyultak azoknál a betegeknél is, akik immunkontroll pont gátló kezelést kaptak.
Nem tapasztaltak emelkedett arányt az immuneredetű mellékhatásokban az oltás után. A rövid távú mellékhatások – mint láz, fáradtság vagy karfájdalom – enyhék voltak és átmenetiek, hasonlóan az egészséges populációban tapasztaltakhoz.
Immunválaszok és oltási hatékonyság különböző csoportokban
A legtöbb beteg erős antitestválaszt mutatott két oltás után. Azonban azoknál, akik vérképzőszervi daganattal küzdöttek vagy intenzív kemoterápián estek át immunkontroll pont gátló kezelés mellett, valamivel gyengébb volt ez a válasz. Ennek ellenére számottevő védelmet kaptak.
A booster (emlékeztető) dózisok tovább növelték mind az antitest-, mind pedig a T-sejt szinteket. Fontos megjegyezni, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy az oltás gyorsítaná a betegség előrehaladását vagy rontaná a daganat kontrollját.
Klinikai előnyök: kevesebb súlyos COVID-19 eset és jobb túlélés
Az oltott betegek között alacsonyabb volt a súlyos COVID-19 fertőzés kialakulásának esélye, kevesebben kerültek kórházba vagy haltak meg vírusfertőzés következtében. A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban a hosszú távú túlélés javulása volt:
- A kutatás szerint azoknál a betegeknél, akik legalább egy adag mRNS COVID-vakcinát kaptak 100 napon belül az immunkontroll pont gátló kezelés megkezdésétől számítva, körülbelül kétszeres volt a hároméves túlélési arányuk azokhoz képest, akik nem voltak beoltva.
A túlélési előny lehetséges okai
- Kisebb súlyos COVID-kockázat: Az oltott betegek kevésbé valószínűleg kaptak súlyos fertőzést, ami különösen fontos legyengült immunrendszerű személyek esetében.
- Kezelési megszakítások csökkenése: A fertőzés elkerülése miatt kevesebb alkalommal kellett megszakítaniuk vagy módosítaniuk az immunkontroll pont gátló terápiát.
- Immunstimuláció: Felmerült annak lehetősége is, hogy maga az oltás által kiváltott immunválasz fokozhatja a szervezet tumorellenes aktivitását – ezt azonban további kutatásokkal kell igazolni.
Módszertani megfontolások és további kutatások
A kutatók figyelembe vették több tényezőt is – például életkort, daganat típusát, betegség stádiumát és kezelés időtartamát –, így valószínűsíthető, hogy nem pusztán egészségesebb betegek választották inkább az oltást. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez egy megfigyeléses tanulmány volt; ezért nem lehet egyértelműen ok-okozati összefüggést megállapítani.
„Legizgalmasabb eredményünk azt mutatja, hogy széles körben elérhető és költséghatékony vakcinák drámai módon javíthatják bizonyos immunterápiák hatékonyságát” – fogalmazott Adam Grippin. – „Reményeink szerint ezek az oltások nemcsak jobb eredményeket hozhatnak azoknak a betegeknek, akik immunkontroll pont gátló kezelést kapnak, hanem kiterjeszthetik ezen terápiák előnyeit olyan páciensekre is, akik eddig rezisztensek voltak.”
Következő lépések: fázis 3 klinikai vizsgálat tervezése
A kutatócsoport jelenleg egy multicentrikus, randomizált fázis 3 vizsgálatot tervez annak érdekében, hogy megerősítsék ezeket az eredményeket. A cél annak kiderítése is lesz, hogy érdemes-e beépíteni az mRNS COVID-vakcinákat standard ellátási protokollként azoknál a betegeknél, akik immunkontroll pont gátló kezelést kapnak.
Támogatók és források
A tanulmányt számos neves intézmény támogatta többek között:
- Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute)
- Nemzeti Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health)
- Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA)
- American Brain Tumor Association
- CureSearch for Children’s Cancer
A teljes szerzői összeférhetetlenségi nyilatkozatot és finanszírozási forrásokat tartalmazó listát megtalálhatják a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban.
Forrás: https://newatlas.com/disease/mrna-covid-vaccine-cancer-immunotherapy/