Michelle Thompson, az űridőjárás szakértője és a Purdue Egyetem kutatója, az OSIRIS-REx nemzetközi tudóscsapatának tagjaként részt vesz a Bennu aszteroida felszínének vizsgálatában. A cél, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a Naprendszer kőzettesteinek történetébe és fejlődésébe.
Az OSIRIS-REx küldetés jelentősége és céljai
Az OSIRIS-REx az első NASA-misszió, amely mintát gyűjtött egy aszteroidáról, majd azt visszahozta a Földre. Ez több mint egy évtizedes munka eredménye, amelyben több száz szakember vett részt. A misszió neve az angol „Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification and Security–Regolith Explorer” kifejezésből származik, ami jól tükrözi a program célkitűzéseit: a Naprendszer eredetének megértését, az aszteroidák spektrális elemzését, erőforrásaik azonosítását és biztonsági szempontok vizsgálatát.
Michelle Thompson szerepe és kutatási területe
Thompson, aki a Purdue Egyetem Föld-, légkör- és bolygótudományi tanszékének docense, az űridőjárás jelenségét tanulmányozza – vagyis azt, hogyan hat az űrbéli környezet a kőzettestek felszínére. Kutatásai során a Holdra, a Merkúrra és különféle aszteroidákra fókuszált. Legutóbbi jelentős munkája Bennu aszteroidához kötődik, amelyet az OSIRIS-REx misszió látogatott meg, és amelynek mintái a legősibb és legérintetlenebb aszteroidaminták közé tartoznak.
A Bennu minták jelentősége a Naprendszer korai történetének megértésében
„A mintavisszahozó küldetések alapvetőek a bolygótudományban” – mondja Thompson. „Ezek betekintést nyújtanak a Naprendszer korai kémiai összetételébe és alkotóelemeibe. Lehetővé teszik számunkra, hogy összehasonlítsuk Bennu mintáit más küldetésekből származó anyagokkal, például Japán Hayabusa misszióinak eredményeivel, így jobban megérthetjük az aszteroidák változásait és fejlődését.”
A három új tanulmány eredményei: Bennu összetétele és evolúciója
A legfrissebb kutatások három újonnan megjelent tanulmányban mutatják be Bennu mintáinak elemzését nemzetközi szakértők részvételével. Az eredmények szerint Bennu anyagai nemcsak a Naprendszer különböző részeiről származnak, hanem akár azon túlról is. Ezek az összetett anyagok vízzel való kölcsönhatásokon és űridőjárási folyamatokon mentek keresztül, amelyek átalakították azok tulajdonságait.
Miért különböznek egymástól Bennu és Ryugu aszteroidák spektrális tulajdonságai?
Bennuhoz hasonlóan Ryugu is egy karbonátos törmelékhalmaz típusú aszteroida, amelyek mindketten a Naprendszer keletkezésekor alakultak ki. Érdekes azonban, hogy miközben Ryugu vöröses árnyalatban tükrözi vissza a fényt (spektrumának meredeksége felfelé ível), addig Bennu inkább kékes árnyalatot mutat (spektrum lefelé ível). Thompson szerint ez nem azért van, mert eltérő ásványi összetételük lenne vagy más módon hatna rájuk az űridőjárás.
„Valójában ugyanazokat az űridőjárási folyamatokat tapasztalják” – magyarázza Thompson. „A különbség inkább abban rejlik, hogy ezek az aszteroidák különböző pontokon vannak egy ciklusban, amely időszakosan megújítja felszíni rétegeiket.” Bennu felszíni szemcséi évtizedezreket töltöttek az űrben, míg Ryugu szemcséi csak néhány ezer éve vannak kitéve az űrbéli környezetnek.
A távoli megfigyelések és mintavizsgálatok összekapcsolása
A teleszkópos adatgyűjtés és az űrszondák által szolgáltatott távoli mérések összevetése a ténylegesen begyűjtött minták elemzésével lehetőséget ad arra, hogy pontosabb képet kapjunk az aszteroidák természetéről. Ezáltal megbízhatóbb információk állnak rendelkezésre ahhoz, hogy jövőbeli űrhajósok vagy kutatók kiválasszanak megfelelő célpontokat akár tudományos kutatásra vagy bányászatra.
Az élet építőkövei Bennu mintáiban: sók és organikus molekulák
Egy nemzetközi kutatócsoport idén év elején sókat fedezett fel Bennu mintáiban, köztük foszfátokat is – ezek létfontosságúak az élethez szükséges anyagcserében és DNS-ben. A kutatók bizonyítékot találtak egy ősi sós vízbázisú környezetre is, amely kedvezett az élet előtti vegyületek kialakulásának.
„Bennu organikus molekuláinak vizsgálata segít megérteni, milyen vegyületek vethették meg az élet alapjait a korai Földön” – mondja Thompson. „Nem magát az életet találjuk meg itt, hanem annak építőköveit.”
Időkapszulaként szolgáló aszteroidák
Az aszteroidák olyan ősi Naprendszer-beli maradványokként értelmezhetők, amelyek megőrizték keletkezésük idejének anyagait érintetlenül. Ezek segítségével betekintést nyerhetünk bolygórendszerünk eredetébe és akár az élet kialakulásának körülményeibe is.
Purdue Egyetem – Tudományos kiválóság nagy léptékben
A Purdue Egyetem egy vezető állami kutatóintézet Amerikában, amely több mint 107 000 hallgatót oktat több helyszínen. A fő kampusz West Lafayette-ben található, ahol több mint 58 000 diák tanul. Az intézmény elkötelezett amellett, hogy elérhetővé tegye a magas színvonalú oktatást – ennek jele például a tandíjfagyasztás tizennégy éve folyamatosan.