Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Department of Homeland Security, DHS) egy új, vitatott szabálymódosítást javasolt, amely lehetővé tenné a széles körű biometrikus adatok gyűjtését minden bevándorlóról, korhatár nélkül. Ez a lépés komoly aggodalmakat váltott ki civil és digitális jogvédő szakértők körében, akik szerint a változtatás súlyosan sértheti az egyének magánélethez való jogát és adatvédelmi elveket.
A tervezett szabálymódosítás részletei
A javaslat értelmében a DHS különböző ügynökségei, köztük az Immigration and Customs Enforcement (ICE), jogosultak lennének arcképmásokat, ujj- és tenyérlenyomatokat, íriszszkennelést, valamint hangmintákat gyűjteni minden bevándorlótól. Ezen túlmenően DNS-mintavételre is sor kerülhetne, bár a minisztérium szerint ez csak korlátozott esetekben történne meg, például családi kapcsolatok igazolására.
A biometrikus adatok tárolása pedig az adott személy teljes „életciklusa” alatt megvalósulna az amerikai bevándorlási rendszerben.
Költségek és gazdasági hatások
A DHS becslése szerint az új szabályozás évente mintegy 288,7 millió dollárba kerülne az adófizetőknek. Ennek részeként a DNS-gyűjtés önmagában 57,1 millió dolláros költséget jelentene. Az egyéni díjak is jelentősek lennének: a bevándorlók összesen körülbelül 231,5 millió dollárt fizetnének az adatszolgáltatásért.
A minisztérium ugyanakkor elismerte, hogy a tényleges költségek ennél magasabbak lehetnek, különösen akkor, ha a DNS-tesztelést szélesebb körben alkalmazzák a tervezettnél. A javaslatban megjegyzik továbbá, hogy 2020 és 2024 között az Egyesült Államok átlagosan mindössze a bevándorlók 21 százalékának biometrikus adatait dolgozta fel.
Gyermekek biometrikus adatainak gyűjtése – etikai és jogi aggályok
Különösen aggasztó pontja a javaslatnak, hogy először engedélyeznék a 14 év alatti gyermekek biometrikus adatainak begyűjtését. A DHS ezt azzal indokolja, hogy így könnyebben felismerhetők lennének azok a gyermekek, akik kísérő nélkül vagy idegen személy társaságában lépik át a határt – ezzel állítólag csökkenthető lenne az emberkereskedelem és más káros jelenségek száma.
Ellenvetések és kritikák
Jennifer Lynch, az Electronic Frontier Foundation (EFF) digitális jogvédő szervezet jogi tanácsadója elmondta az Ars Technica számára, hogy szervezetük már 2020-ban is tiltakozott egy hasonló DHS-tervezet ellen. Akkor olyan erős volt az ellenállás, hogy a minisztérium végül visszavonta azt a szabálymódosítást.
Lynch kiemelte továbbá, hogy mostani javaslat jóval szélesebb körű adatgyűjtést irányoz elő, és bár korábban nem kapott támogatást, a DHS most úgy véli, hogy a jelenlegi Trump-kormányzat alatt nagyobb támogatottságra számíthatnak.
A kormányzati indoklás és politikai háttér
A DHS hivatkozik Donald Trump egyik első elnöki rendeletére is, amely arra utasította az ügynökséget, hogy „biztosítsa a határ védelmét”. Ennek szellemében a minisztérium szerint kötelességük minden rendelkezésre álló technológiát és eljárást alkalmazni annak érdekében, hogy ellenőrizzék bármely bevándorló által állított családi kapcsolat valóságtartalmát.
Összegzés
A tervezett szabálymódosítás komoly vitákat váltott ki mind jogvédő körökben, mind pedig a közvéleményben. Bár célja többek között az emberkereskedelem visszaszorítása és a határbiztonság növelése lenne, számos szakértő aggódik amiatt, hogy az intézkedés súlyosan sértheti az alapvető emberi jogokat és adatvédelmi normákat. Emellett jelentős anyagi terheket róna mind az államra, mind pedig magukra a bevándorlókra.
A biometrikus adatok széleskörű gyűjtése tehát nem csupán technológiai kérdés: mélyreható társadalmi és etikai dilemmákat vet fel egy olyan országban, ahol a magánszféra védelme alapvető értéknek számít.