A digitális biztonság napjaink egyik legfontosabb kérdése, hiszen egyetlen elhanyagolt jelszó is hatalmas károkat okozhat. A közelmúltban ismét előkerült egy 2014-es jelentés, amely rávilágított arra, hogy a párizsi Louvre múzeum CCTV-hálózatát kezelő szerver jelszava mindössze az egyszerű “LOUVRE” volt. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy nemrégiben történelmi ékszereket loptak el az intézményből, jelentős anyagi veszteséget okozva.
A gyenge jelszavak gyakori problémája
Sokan tapasztalják, hogy a közösségi média fiókokba, vásárlási alkalmazásokba vagy előfizetéses platformokra való bejelentkezés időnként frusztráló feladat lehet. A bonyolult jelszókövetelmények miatt sokan úgy érzik, mintha egy profi csapatot kellene alkalmazniuk személyes fiókjaik eléréséhez. Azonban érdemes megérteni, hogy a 16 karakterből álló, betűket, számokat és szimbólumokat tartalmazó jelszavak követelménye inkább módszeres védelem, mint őrület.
Technológiai bakik és hírhedt jelszóhibák
Az alábbiakban bemutatunk néhány jelentős esetet, amelyek jól példázzák a gyenge jelszavakból eredő biztonsági problémákat:
1. Az Egyesült Államok legnagyobb üzemanyagvezetékének leállása (2021)
2021 májusában az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagvezeték-rendszere működésképtelenné vált egy kibertámadás következtében. Az FBI szerint a támadók a Darkside nevű orosz hátterű bűnszervezet tagjai voltak. A Colonial Pipeline hálózatát egy kompromittált jelszó segítségével érték el, amely egy már nem használt virtuális magánhálózati (VPN) fiókhoz tartozott, amely nem volt védve többfaktoros hitelesítéssel.
Bár a vállalat vezetője, Joseph Blount hangsúlyozta, hogy a jelszó „bonyolult” volt és nem egy egyszerű „Colonial123” típusú kombináció, a támadás következtében leállás történt. A cég végül 4,4 millió dollár váltságdíjat fizetett a támadás megszüntetéséért. Később az FBI visszaszerezte az összeget.
2. Nukleáris indítási kódok egyszerűsége (1960-as évek – 1970-es évek)
Bruce Blair volt légierői tiszt és nukleáris szakértő szerint az 1960-as évektől egészen a 70-es évek közepéig az Egyesült Államok nukleáris indítási kódja mindössze nyolc nulla volt: 00000000. Ez az abszurditás Stanley Kubrick „Dr. Strangelove” című fekete komédiájának szintjét idézi.
A „két ember szabálya” – amely két képzett személy jelenlétét írta elő az indítási kód helyén – volt az elsődleges emberi biztonsági intézkedés, de ez sem mindig bizonyult megbízhatónak. Gyakran előfordult, hogy csak egy személy maradt szolgálatban, aki egyszerű kóddal rendelkezett és teljes hatalommal bírt.
Végül a Strategic Air Command bevezette az egyedi engedélyező kódot is, amelyet magasabb szintű hatóság küldött az indító személyzetnek. Ez jelentősen növelte a biztonságot és megakadályozta az egyszerű kapcsoló felkapcsolását nukleáris támadás indításához.
3. Egy angliai szállítmányozó cég összeomlása (2023)
2023 júniusában az angliai Northamptonshire-ben működő KNP nevű szállítmányozó céget egy hacker csoport, az Akira támadta meg. A támadók egy alkalmazott gyenge jelszavát kitalálva jutottak be a rendszerbe, majd titkosították az adatokat és zárolták a belső rendszereket.
Mivel a cég nem tudta kifizetni a váltságdíjat, elvesztette adatait és végül csődbe ment – több száz munkahely szűnt meg ezzel együtt. A cég igazgatója, Paul Abbott bevallotta, hogy soha nem tájékoztatta azt az alkalmazottat arról, hogy pont az ő gyenge jelszava vezetett a vállalat bukásához.
4. Telefonfeltörési botrány Nagy-Britanniában
A brit bulvársajtó által elkövetett telefonfeltörési botrány során olyan hírességek estek áldozatul, mint Hugh Grant, Harry herceg vagy Sienna Miller. Az újságírók és magánnyomozók feltörték közszereplők hangpostafiókjait olyan alapértelmezett vagy egyszerű kódokkal (például 1111, 4444 vagy 1234), amelyeket sokan sosem változtattak meg.
A botrány következtében 2011-ben bezárták a News Of The World című lapot és vizsgálat indult a brit sajtó etikai normái ellen.
5. Politikai hackelés: Kemi Badenoch esete
A brit Konzervatív Párt vezetője és ellenzéki politikusa, Kemi Badenoch 2018-ban beismerte, hogy tíz évvel korábban feltörte Harriet Harman munkáspárti politikus hivatalos weboldalát és annak tartalmát konzervatív irányba módosította.
A hackeléshez szükséges jelszó meglepően egyszerű volt: maga Harriet Harman neve. Badenoch később bocsánatot kért tettéért és „ostoba tréfának” nevezte azt.
6. Az Egyesült Királyság választói nyilvántartásának feltörése (2021–2022)
Az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága (ICO) 2021 augusztusa és 2022 között felfedezte, hogy kibertámadók hozzáfértek számítógépekhez, amelyekben több millió választó neve és címe szerepel.
A vizsgálat szerint a támadók egy jogos felhasználói fiókot hamisítottak meg azért, mert nem telepítették időben a biztonsági frissítéseket és nem kötelezték alkalmazottaikat erős jelszavak használatára. Az ICO vizsgálata során 178 aktív e-mail fiókot találtak olyan jelszóval ellátva, amely megegyezett vagy nagyon hasonlított az IT osztály által alapértelmezettként beállítottakkal.
A Választási Bizottságot hivatalosan is megrovásban részesítették hanyagsága miatt; szerencsére adathasználati visszaélésről nem érkezett jelentés.
Következtetések: Hogyan védekezzünk hatékonyan?
- Használjunk erős és egyedi jelszavakat: Kerüljük az egyszerű vagy könnyen kitalálható szavakat (pl. múzeum neve vagy személyes adatok).
- Többfaktoros hitelesítés: Minden lehetséges helyen aktiváljuk ezt az extra védelmi réteget.
- Rendszeres frissítések: Telepítsük időben a szoftverfrissítéseket és biztonsági javításokat.
- Képzés és tudatosság: Oktassuk magunkat és munkatársainkat a digitális biztonság alapjairól.
- Kritikus rendszerek külön védelme: Fontos infrastruktúrák esetén alkalmazzuk speciális biztonsági protokollokat.
A múlt hibáiból tanulva ma már elengedhetetlen komolyan venni digitális védelmünket – hiszen egyetlen gyenge láncszem is súlyos következményekkel járhat.
Forrás: https://www.cnn.com/2025/11/09/europe/louvre-heist-weak-password-blunders-hackers-intl
