Ha azt gondoltad, hogy a hosszú élet titka csak Japánban vagy Olaszországban keresendő, akkor készülj fel egy meglepetésre! Brazília, amelyről sokan inkább a karneválok és a futball jut eszünkbe, egyre inkább előtérbe kerül az extrém hosszú élet kutatásában. A dél-amerikai országban ugyanis nemcsak rengeteg százéves él, de szép számmal akadnak olyanok is, akik átlépték a 110 éves kort – azaz szupercentenáriusok. És ami még érdekesebb: ezek az emberek nem csupán sokáig élnek, hanem viszonylag jó egészségben, elkerülve a tipikus időskori betegségeket.
Szuperhosszú élet: nem csak számok kérdése
A világ leghosszabb életű országai között olyan neveket találunk, mint Japán, Olaszország vagy Spanyolország, ahol az átlagos várható élettartam nagyjából 84 év körül mozog. De aztán vannak azok az emberek – mint például a spanyol María Branyas –, akik ezt jócskán túlszárnyalják, és akár 117 évig is élnek. Ezek az úgynevezett szupercentenáriusok. Ami különösen figyelemreméltó náluk, hogy nem feltétlenül küzdenek súlyos kardiovaszkuláris betegségekkel, Alzheimer-kórral vagy rákkal – inkább csak az idős kor természetes velejáróival.
A tudomány régóta keresi az extrém hosszú élet titkát, de eddig főként fejlett országokban élő populációkat vizsgáltak. Ezekben a társadalmakban jobb az egészségügyi ellátás és viszonylag homogén a genetikai háttér. De mi van azokkal az országokkal, ahol ezek a feltételek nem adottak? Itt jön képbe Brazília.
Brazília: egy váratlan laboratórium
Brazília nem tartozik a fejlett országok közé, ráadásul az egészségügyi ellátás sem mindenki számára elérhető egyformán. Emellett a brazil társadalom rendkívül sokszínű genetikai keveredést mutat – amerindiai, európai, afrikai és ázsiai gyökerek kavalkádja ez. Mégis, meglepően sok százéves és szupercentenárius él itt.
A São Paulo Egyetem Humán Genom- és Őssejtkutató Központjának kutatói már több mint 160 százévest gyűjtöttek össze Brazíliából, köztük mintegy 20 szupercentenáriust is (110 év felettieket). Nemcsak genetikai és epigenetikai adatokat elemeznek róluk, hanem molekuláris és sejtszintű vizsgálatokat is végeznek, miközben feltérképezik az érintettek családi hátterét, életmódját és környezeti tényezőit is.
Különösen érdekes például Sister Inah Canabarro esete, aki egy ideig a világ legidősebb nője volt 116 éves koráig. A kutatásban szerepelnek továbbá a világ két legidősebb élő férfija is, mindketten 112 évesek.
„Aktívan toborozzuk és gyűjtjük a biológiai mintákat Brazília különböző régióiból”
– mondja Mateus Vidigal kutató, aki szerint év közepére már több mint 200 százéves résztvevőjük lesz. A genom teljes szekvenálása már több résztvevő esetében elkészült, így hamarosan még mélyebb elemzések várhatók.
Érdekes adatként említhető, hogy a LongeviQuest Atlas szerint jelenleg Brazíliában 17 igazolt korú szupercentenárius él – bár ez kevesebb Japánhoz vagy az Egyesült Államokhoz képest. Azonban itt felmerül egy fontos probléma: Brazíliában sokszor nehéz hitelesen igazolni az életkort a civil nyilvántartás hiányosságai miatt.
Egy család példája: több generáció százévesekkel
A kutatás egyik érdekessége egy olyan család vizsgálata is volt, ahol az egyik nagynéni éppen betöltötte a 110-et. A család három unokahúga pedig mind száz év feletti: egyikük januárban lesz 101 éves, míg testvérei már átlépték a 104-et és a 106-ot.
Ez az összetartó családi háttér talán hozzájárulhat ahhoz is, hogy ilyen hosszú életűek lehetnek – de természetesen ennél komplexebb okok állnak a háttérben.
Brazília kiemelkedő helye a férfiak között
Vidigal kiemeli: „A világ öt leghosszabb életű férfijának rangsorában Brazília birtokolja az első és negyedik helyet. Sőt egészen tavaly novemberig még a második helyezett is brazil volt.” Ez arra utalhat, hogy Brazília lakosságában olyan ritka genetikai tulajdonságok lehetnek jelen, amelyek hozzájárulnak az extrém hosszú élethez – ám ezek eddig alulreprezentáltak voltak nemzetközi kutatásokban.
Immunrendszer és biológiai ellenálló képesség
A kutatók még nem rendelkeznek végleges eredményekkel – hiszen folyamatosan toborozzák az új résztvevőket –, de már most vannak érdekes nyomok. Három brazil szupercentenárius túlélte például a Covid-19 járványt még vakcina nélkül. Immunológiai vizsgálatok kimutatták náluk magas IgG antitest-szintet és semlegesítő antitesteket a SARS-CoV-2 vírus ellen. Emellett olyan plazmaproteineket és anyagcseretermékeket találtak náluk, amelyek az öröklött immunválaszhoz kapcsolódnak.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy ezeknél az embereknél egyszerre működik jól az immunrendszerük és megőrzik fiatalos fehérje-karbantartó mechanizmusaikat – ami ritka kombináció egy ilyen idős korban. Ez teszi őket kivételes modellekké a biológiai ellenálló képesség tanulmányozására.
Nincs mediterrán diéta vagy csúcsgyógyászat – mégis működik
Egy másik érdekesség: míg Japánban vagy Spanyolországban gyakran emlegetik az egészséges táplálkozást vagy fejlett egészségügyi rendszereket mint hosszú élet kulcsát, Brazíliában ezek nem jellemzők mindenhol. „Sok százévesünk extrém kort ért el minimális modern orvosi beavatkozással” – mondja Vidigal –, ami arra utalhat, hogy biológiai ellenálló képességük inkább belső tényezőkön múlik, főként genetikai adottságokon.”
A genetikai keveredés lehet a kulcs
Brazília társadalma rendkívül összetett genetikai mozaik: amerindiai őslakosok mellett portugál telepesek érkeztek ide évszázadokkal ezelőtt; több millió afrikai rabszolga; majd európai bevándorlók Észak- és Dél-Európából; valamint jelentős ázsiai közösség is kialakult (a japán diaszpóra után itt él a legtöbb japán származású ember Japánon kívül).
Vidigal szerint ez a „genetikai keveredés lehetőséget ad arra”, hogy különböző evolúciós háttérből származó védő variánsok találkozzanak egyetlen populációban – ami fokozhatja biológiai ellenálló képességet és elősegítheti az extrém hosszú életet.
Katalán tudós véleménye: új perspektíva kell
Manel Esteller katalán kutató (aki María Branyas esetét tanulmányozta) szerint „az emberi öregedés kutatása még mindig egyike az orvostudomány utolsó nagy kihívásainak”. Kiemeli: „A nagyon idős emberek vizsgálata kulcsfontosságú lehet abban, hogy megértsük hogyan lehet egészségesen megöregedni.”
Esteller rámutat arra is, hogy eddig főként nagyon specifikus genetikai populációkat vizsgáltak (például észak-európaiakat vagy japánokat), így rengeteg potenciális genetikai variáns kimaradt eddig. Ezért tartja izgalmasnak Brazília esetét:
„Talán pont ez a különböző eredetű DNS-ek kombinációja hozhat létre olyan variánsokat, amelyek egészségügyi és hosszú élettartam előnyt biztosítanak – akár olyan embereket is eredményezve, akik több mint 120 évet élnek.”
Mire számíthatunk a jövőben?
A brazil kutatás még javában zajlik, de már most látszik: ha megértjük ennek a sokszínű populációnak a genetikai hátterét és biológiai sajátosságait, új távlatokat nyithatunk az öregedéskutatásban. Nem csupán azt tanulhatjuk meg tőlük, hogyan lehet sokáig élni – hanem azt is, hogyan maradhatunk viszonylag jó egészségben egészen idős korunkig.
Szóval legközelebb ne csak Japánt vagy Olaszországot említsd beszélgetés közben arról, hogy ki tud tovább élni! Brazília bizony komoly szereplővé válik ezen a téren – ráadásul egy olyan társadalomból érkeznek ezek a történetek és adatok, amely tele van meglepetésekkel.
