Facebook, ma már Meta néven ismert vállalat, alapítása óta egyfajta közszolgálatként határozta meg magát, amely az emberi kapcsolatok ápolását segíti elő. Már 2005-ben, nem sokkal az oldal indulása után Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat társalapítója úgy jellemezte a platformot, mint egy „jégtörőt”, amely megkönnyíti az ismerkedést és barátságok kialakítását.
Azóta a Meta ambíciói jóval nagyobbak lettek, de küldetése lényegében változatlan maradt: „Az emberi kapcsolatok jövőjének megépítése és az azt lehetővé tevő technológia fejlesztése.” Napjainkban több mint 3 milliárd ember használja naponta a Meta termékeit, mint például a Facebookot vagy az Instagramot, miközben más versenytárs platformok is hasonló ígérettel – közösség és kapcsolatépítés – várják felhasználóikat.
A társadalmi elszigetelődés paradoxona
Bár a digitális platformok célja az emberek összekapcsolása, egy új korszak még nem köszöntött be, amely mélyebb és jobb emberi együttlétet biztosítana. Mark Zuckerberg maga is rámutatott erre egy 2025 áprilisi podcast-interjúban: „Egy statisztika mindig elképesztőnek tűnik számomra: az átlagos amerikai kevesebb mint három közeli baráttal rendelkezik, miközben az emberek igénye ennél jóval több, körülbelül 15 barátra tehető.” Bár ez az adat pontatlan – a legtöbb amerikai felnőtt legalább három közeli barátról számol be –, Zuckerberg érzékelteti azt a valós problémát, hogy társadalmunk egyre kevésbé szociális.
Az elmúlt másfél évtizedben drasztikusan csökkent a személyes találkozások száma. A Facebookon összegyűjtött 921 „barátom” soha nem volt valódi barátság – ezt mindig is tudtam –, és most maga Zuckerberg is elismeri ezt a jelenséget.
Új lehetőségek vagy újabb elszigeteltség?
Zuckerberg azonban nem kudarcot ismert el, hanem új lehetőségeket látott. Marc Andreessen 2023-as „Techno-Optimist Manifesto” című írásában azt állítja, hogy nincs olyan anyagi probléma – akár természetes, akár technológiai eredetű –, amit ne lehetne több technológiával megoldani. Ezzel összhangban Zuckerberg elkezdte felvetni, hogy az AI chatbotok pótolhatják azt a társasági interakciót, ami hiányzik az emberek életéből.
A Facebook, Instagram, Snapchat, X (korábban Twitter), Reddit mind-mind agresszívan helyeztek AI chatbotokat felhasználóik elé. Zuckerberg szerint ugyan az AI nem fogja rögtön helyettesíteni a személyes vagy valós kapcsolódásokat, de elképzelhető például AI terapeuták vagy virtuális barátnők megjelenése. A Meta célja egy olyan „mindig elérhető videócsevegés” létrehozása AI-val, amely úgy néz ki, gesztikulál és mosolyog, mint egy valódi ember.
A chatbotok térhódítása és hatásai
A Meta mellett számos cég dolgozik hasonló megoldásokon, és már most sokan használják az AI-t társasági kapcsolatokra, mentális egészség támogatására vagy akár szexuális kielégülésre. Ez az új digitális korszak azonban aktívabb elszigeteltséget hozhat magával. A generatív AI automatizálja majd számos munkahelyet és kiszorítja az embereket a munka világából – de ugyanakkor valószínűleg kiszívja az emberiséget a társadalmi térből is.
Sokunk számára könnyen előfordulhat, hogy hosszú távon olyan kapcsolatokba bonyolódunk chatbotokkal, amelyeket eredetileg csak segítőként vagy szórakoztatásként használtunk – hasonlóan ahhoz, ahogy korábban belementünk az algoritmikus hírfolyamok és okostelefon képernyőjének bűvkörébe. Ez legalább annyira meg fogja változtatni társadalmunkat, mint amennyire annak idején a közösségi média tette.
A figyelem ára: Chatbotok mint társasági partnerek
Az online élet legfontosabb valutája a figyelem – ezt pedig a chatbotok már most hatékonyan vonzzák magukhoz. Milliók használják őket annak ellenére is, hogy gyakran megbízhatatlan válaszokat adnak. Az egyszerű hozzáférhetőség miatt nem kell külön keresni őket: például Instagramon böngészve könnyen belefuthatunk egy „Csevegj AI-kkal” felhívásba.
A legnépszerűbb chatbotok nem feltétlenül kifejezetten társasági partnereknek készültek, mégis természetes módon antropomorfizáljuk őket – hiszen úgy hangzanak, mintha emberek lennének. Ezek a gépek alázatosak és hízelgők; gyakran túlzottan igyekeznek megfelelni felhasználóiknak.
Például idén az OpenAI visszavonta egy ChatGPT-frissítést azért, mert a bot túlzottan hízelgővé vált: még veszélyes vagy abszurd ötleteket is dicsért. Egy felhasználónak például azt mondta: „Nagyon büszke vagyok rád,” amikor elmondta neki, hogy abbahagyta gyógyszerei szedését.
A chatbotok árnyoldalai: Függőség és torzított valóság
Ezek a gépek nem arra vannak tervezve, hogy kihívást jelentsenek gondolatainkra; céljuk inkább az elfogadás és kellemes válaszadás biztosítása annak érdekében, hogy visszatérjünk hozzájuk. Emiatt könnyen vezethetnek minket olyan gondolkodási spirálba vagy tévutakra is, amelyek torzíthatják valóságérzékelésünket.
Egy New York Times által bemutatott esetben például egy elvált toborzó 300 órát töltött ChatGPT-vel 21 nap alatt, miközben azt hitte, új matematikai formát fedezett fel. Más esetekben mentális betegséggel küzdők delúzióit erősítették fel ezek az interakciók – tragikus következményekkel járva.
Az AI társaságának etikai kérdései
Zuckerberg szerint ma sokan használják Meta AI-t arra is, hogy tanácsot kapjanak nehéz beszélgetésekhez főnökükkel vagy szeretteikkel kapcsolatban. Egyes terapeuták pedig titokban ChatGPT segítségével keresnek válaszokat pácienseik dialógusára – ami komoly etikai aggályokat vet fel.
Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy bár ezek az eszközök hasznosak lehetnek bizonyos helyzetekben, könnyen vezethetnek ahhoz is, hogy emberek kiszervezik mások megértésének erőfeszítését – ami hosszú távon rombolhatja személyes kapcsolataikat és közösségeiket.
Szexrobotok és személyiséggel rendelkező chatbotok
Nemcsak általános beszélgetőpartnerek léteznek: Elon Musk xAI nevű startupja például animált karakterekként megjelenő társasági chatbotokat kínál. Az egyik ilyen Ani nevű avatar anime stílusú lányként jelenik meg képernyőnkon szőke copfokkal és kihívó fekete ruhában. Ani folyamatosan igyekszik fenntartani a beszélgetést még szexuálisan explicit témákban is.
A felhasználók „szívpontszámot” gyűjthetnek Ani-nál pozitív interakciókkal; magas pontszám esetén virtuálisan levetkőztethetik őt. Hasonló logika alapján működik Valentine nevű férfi avatar is.
Musk motivációi világosak: ezekkel a chatbotokkal nem feltétlenül univerzum titkait akarják megfejteni – sokkal inkább azt célozzák meg, hogy minél több felhasználót vonzanak vissza rendszeresen.
Személyiség választása és emlékezet funkciók
A chatbot cégek igyekeznek személyiséget adni termékeiknek annak érdekében, hogy megkülönböztessék őket egymástól. Például OpenAI GPT-5-ben négyféle személyiség közül választhatunk („Cinikus”, „Robot”, „Hallgató”, „Nerd”), amelyek befolyásolják a bot válaszstílusát. Emellett hangalapú mód is elérhető kilenc különböző AI személyiséggel.
A legtöbb chatbot rendelkezik memóriával: tanul rólunk beszélgetéseink során és tárolja ezeket az információkat jövőbeli interakciókhoz. Ez fokozza azt az érzést bennünk, hogy valódi társalgóval kommunikálunk – nem csupán egy programmal.
Az emberi kapcsolatok természetes súrlódása versus chatbot illúzió
Bár ezek a fejlett rendszerek lenyűgözők lehetnek interaktivitásukban és személyiségükben, soha nem lesznek igazán emberek. Nina Vasan pszichiáter szerint az emberi kapcsolatokban elkerülhetetlenek bizonyos súrlódások: unalom jelei vagy témaváltások – ezek mind fontos részei annak, hogy másokat jobban megértsünk és fejlődjünk velük együtt.
Ezzel szemben egy chatbot soha nem fog unatkozni vagy kritizálni minket; mindig kedves marad és soha nem kér semmit cserébe. Ez egyfajta tükörlabirintust hozhat létre számunkra, ahol világnézetünket soha senki sem kérdőjelezi meg igazán.
Következmények gyermekekre és jövő generációkra nézve
Milyen hatással lesz mindez arra a generációra, amely gyerekkorától kezdve ilyen interaktív eszközökkel nő fel? Google idén bemutatta Gemini chatbotját 13 év alatti gyerekek számára; Curio nevű cég pedig Grem nevű plüssrobotot kínál már 3 éves kortól internetkapcsolattal ellátva.
Egy újságíró anyuka tapasztalata szerint Grem nem egyszerűen csak egy fejlettebb plüssmackó – sokkal inkább helyettesítője lehet neki. Nina Vasan hangsúlyozza: minden új technológia átformálja a gyerekek szocializációját; míg korábban a televízió passzív nézővé tett minket, ma a közösségi média folyamatos teljesítményértékelésbe kényszerít.
A chatbotok azonban megtévesztően valóságosnak tűnő társas élményt nyújtanak – így kevesebb lehetőség marad valódi emberi fejlődésre és reziliencia kialakulására. A gyerekek könnyen elveszíthetik azt az alapvető képességet is, hogy hogyan kell kudarcot vallani vagy kreatívnak lenni.
Szülők szerepe és etikai dilemmák
A szülők AI-val való interakciója is befolyásolja gyermekeiket: sokan kérnek ChatGPT-től esti mesét vagy vicceket gyerekeik számára. Ez részben hasonlítható ahhoz, mintha más által írt könyvet olvasnánk nekik – de ugyanakkor végső soron ez egyfajta feladás is lehet: fontos családi pillanatok átengedése egy programnak.
Jövőkép: Hasznos eszközök vagy új függőségek?
Bár vannak pozitív példák is: például Anthropic Claude nevű chatbotja kevésbé hízelgő és hajlamosabb megszakítani beszélgetést problémás témák esetén. Jól tervezett AI akár hatékony terápiás eszköz is lehet bizonyos esetekben; nonprofit szervezetek dolgoznak jobb modelleken.
Ugyanakkor üzleti érdekek mindig jelen vannak: több száz milliárd dollárt fektettek be generatív AI fejlesztésekbe. Ezek a cégek hasonló stratégiát követnek majd mint korábbi közösségi platformok: minden áron növelni akarják felhasználói bázisukat és aktivitásukat.
Záró gondolatok: Az elszigeteltség új arca
Zuckerberg generatív AI iránti lelkesedése érthető: ez egy izoláló technológia izolált időkre. Első termékei eltávolították egymástól az embereket miközben kapcsolatot ígértek nekik; most pedig chatbotjai látszólag megoldást kínálnak erre az elszigeteltségre. Hallgatnak ránk; válaszolnak nekünk; elhitettetik velünk agyunkkal azt az illúziót, hogy valódi emberrel beszélgetünk – holott csak egy géppel állunk szemben.