Az AI-modellek, mint a ChatGPT, egykor szinte minden élethelyzet megoldásaként tűntek fel, legyen szó bőrkiütésről vagy végrendelet készítéséről. Azonban ez a korszak véget ért: a nagy technológiai cégek jelentős felelősségi kockázatok miatt szigorú korlátozásokat vezettek be. 2024. október 29-től a ChatGPT már nem adhat konkrét orvosi, jogi vagy pénzügyi tanácsokat – hivatalosan csak „oktatási eszköz” maradhat.
Mi áll a változás hátterében?
A NEXTA jelentése szerint a szabályváltozás oka a szabályozási nyomás és a peres kockázatok elkerülése. A nagy techcégek nem szeretnének bírósági ügyekkel foglalkozni olyan helyzetekben, ahol az AI hibás vagy félrevezető információt adott.
Ezért a ChatGPT mostantól nem adhat konkrét gyógyszeres kezelési javaslatokat, nem írhat végrendeletet vagy peres dokumentumokat, és nem adhat befektetési tippeket vagy vásárlási ajánlásokat. Ehelyett csak általános elveket magyaráz, mechanizmusokat vázol fel, és mindig azt javasolja, hogy forduljunk szakemberhez.
ChatGPT és az egészségügy: Miért veszélyes az öndiagnózis?
Sokan kíváncsiságból kérdeznek rá tüneteikre az AI-nál – például egy furcsa csomóra a mellkasukon –, de az ilyen válaszok gyakran túlzóak vagy pontatlanok lehetnek. A ChatGPT hajlamos a „meggyőző tévedésekre”, így egy egyszerű lipómát akár rosszindulatú daganatként is értelmezhet.
Fontos megérteni: az AI nem tud laborvizsgálatokat rendelni, fizikailag megvizsgálni senkit, és nincs felelősségbiztosítása. Ezért az egészségügyi kérdésekben kizárólag orvoshoz forduljunk!
Ezen túlmenően sokan használják ChatGPT-t terápiás beszélgetőtársként is. Bár néhány alapvető megnyugtató technikát tud ajánlani, soha nem helyettesítheti a valódi pszichológust vagy pszichiátert, akik jogi kötelezettséggel rendelkeznek a páciens védelmében.
Ha valaki krízishelyzetben van, azonnal hívja a helyi segélyvonalat (pl. az USA-ban a 988-as számot)!
Pénzügyek és jog: Miért nem bízhatunk ChatGPT-ben?
A pénzügyi és jogi tanácsadás területén is szigorú tiltások léptek életbe. Bár a ChatGPT elmagyarázhatja például egy ETF működését, nem ismeri személyes pénzügyi helyzetünket – mint például az adósság-jövedelem arányt vagy nyugdíjcélokat –, így nem alkalmas személyre szabott tanácsadásra.
Ezenkívül minden érzékeny adat megosztása – például jövedelem, társadalombiztosítási szám vagy bankszámlaadatok – kockázatos lehet, hiszen ezek bekerülhetnek az AI képzési adatbázisába. Egy végrendelet megírása esetén pedig államonként eltérő jogszabályok miatt könnyen érvénytelen lehet egy hiányzó hitelesítési záradék miatt.
ChatGPT korlátai valós idejű és kritikus helyzetekben
A chatbot alapvető hiányosságai különösen veszélyessé teszik sürgős helyzetekben. Például ha szén-monoxid-riasztó jelez otthonunkban, ne kérdezzük meg ChatGPT-től, hogy veszélyben vagyunk-e – először hagyjuk el a helyiséget! Az AI nem érzékeli a fizikai környezetet és nem tud segélyszolgálatot hívni.
Bár 2024 végén bevezették a ChatGPT Search funkciót, amely képes friss weboldalakat és tőzsdei adatokat lekérni, ez sem alkalmas folyamatos hírek követésére vagy valós idejű események monitorozására. Minden frissítéshez új lekérdezés szükséges.
A sportfogadásban is megbízhatatlan: gyakran téves adatokat közöl játékosokról vagy sérülésekről. Minden nyeremény inkább szerencse kérdése volt, mintsem az AI pontos előrejelzése.
Adatvédelem és biztonság: Ne osszunk meg bizalmas információkat!
Kritikus fontosságú tudni, hogy soha ne adjunk meg bizalmas adatokat ChatGPT-nek! Egy újságíró például soha ne töltse fel embargo alatt álló sajtóközleményét összefoglalásra – mert az adat harmadik fél szerverére kerülhet kontroll nélkül.
Ugyanez vonatkozik ügyfél-szerződésekre, orvosi dokumentumokra vagy útlevélszámokra is. Egyszer bekerülve nincs garancia arra, hogy ki férhet hozzá ezekhez az információkhoz.
Etikai dilemmák: csalás és művészet
A ChatGPT használata során felmerülnek etikai kérdések is. Illegális tevékenységek támogatása természetesen tilos. Az iskolai csalás viszont egyre nagyobb problémát jelent: míg korábban csak egyszerűbb technológiákat használtak diákok képletek ellenőrzésére, ma már sokan próbálnak teljes dolgozatokat generáltatni AI segítségével.
A csalás kockázata magas: egyre fejlettebb detektorok (például Turnitin) képesek felismerni a „ChatGPT-hangot”, ami felfüggesztést vonhat maga után. A legjobb megközelítés az AI-t tanulótársként használni, nem pedig helyettesítőként.
A művészet területén is viták folynak arról, hogy szabad-e mesterséges intelligenciával alkotni. Bár sokan használják ChatGPT-t címötletekhez vagy ötleteléshez, mások szerint az AI által létrehozott művek saját név alatt való bemutatása etikátlan és „valahol gusztustalan”.
Összegzés: ChatGPT – erős segítő, de veszélyes helyettesítő
A legújabb szabályozások nem csupán apró módosítások: nyilvános beismerése annak, hogy a ChatGPT alapvető hibákkal küzd. A jogi és szabályozói nyomás hatására a chatbotot hivatalosan „tanulási eszközzé” minősítették vissza egy potenciális „tanácsadóból”.
Az egészségügyi téves diagnózisoktól kezdve a hamis pénzügyi és jogi információkon át számos kockázatot rejt magában. A tanulság világos: ChatGPT kiváló kiegészítő eszköz lehet tudásbővítéshez vagy kreatív munkához, de soha ne bízzuk rá életbevágó döntések meghozatalát – mindig forduljunk megfelelő szakemberekhez!