A legfrissebb tudományos eredmények szerint a terhesség alatti és az első két életévben történő cukorbevitel korlátozása jelentősen csökkentheti az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásának kockázatát felnőttkorban. Emellett javulhat a tüdőfunkció is, ami hosszú távon hozzájárulhat az életminőség javításához. Ezt a fontos összefüggést a The American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban publikálták.
A kritikus fejlődési időszak: az első 1000 nap jelentősége
A fogantatástól a gyermek második születésnapjáig tartó időszak alapvető fontosságú az egész életen át tartó egészség szempontjából. Korábbi állatkísérletek és emberi vizsgálatok már utaltak arra, hogy az anya magas cukorfogyasztása a terhesség alatt növelheti gyermeke asztma- és allergiakockázatát. Azonban az, hogy ez a korai életkorban történő cukorexpozíció milyen hosszú távú hatással van a légzőrendszer egészségére felnőttkorban, eddig kevéssé volt ismert.
A kutatás háttere: egy természetes kísérlet az Egyesült Királyságban
Jiazhen Zheng vezetésével a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem (Guangzhou) kutatócsoportja egy különleges történelmi eseményt használt fel vizsgálatához: az Egyesült Királyságban 1953 szeptemberében megszűnt cukorracionálást. Ez egy természetes kísérletet teremtett, mivel a racionálás megszűnését követően az átlagos napi cukorfogyasztás majdnem megduplázódott, miközben más élelmiszerek bevitele viszonylag stabil maradt.
Ez lehetőséget adott arra, hogy összehasonlítsák azoknak az embereknek az egészségi állapotát, akik még racionálás alatt születtek, azokkal, akik már azt követően jöttek világra.
Az adatforrás: UK Biobank és résztvevők
A kutatás során az UK Biobank adatbázisát használták, amely több mint félmillió résztvevő egészségügyi adatait tartalmazza. A vizsgálat fókuszában 58 670, 1951 és 1956 között született brit állampolgár állt. A résztvevőket születési dátumuk alapján osztályozták attól függően, hogy milyen mértékben voltak kitéve a cukorracionálásnak életük első 1000 napjában.
- Racionálás alatt születettek: 1954 júliusa előtt születtek, így részben vagy teljesen érintettek voltak a cukorracionálásban.
- Racionálás után születettek: 1954 júliusa után jöttek világra, így nem voltak kitéve cukorbevitel korlátozásának.
A kutatási módszerek: légzőszervi betegségek és tüdőfunkció elemzése
A kutatók hosszú éveken át követték nyomon a résztvevők egészségügyi adatait, különös tekintettel három légzőszervi betegség megjelenésére:
- asztma
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- idiopátiás tüdőfibrózis (ritkább betegség)
Ezen túlmenően spirometriás vizsgálatok eredményeit is elemezték, amelyek mérik a tüdőkapacitást és -funkciót. Ezek közé tartozik például a kilélegzett levegő mennyisége egy másodperc alatt (FEV1) és a teljes kilélegzett levegő mennyisége (FVC).
A vizsgálat során figyelembe vették többek között az életkort, nemet, társadalmi-gazdasági státuszt, dohányzási előzményeket, szülők egészségi állapotát és egyéb orvosi tényezőket is.
Eredmények: kevesebb légzőszervi betegség és jobb tüdőfunkció
A kutatás egyértelmű összefüggést talált a korai életkorban tapasztalt cukorracionálás és a jobb felnőttkori légzőrendszeri egészség között. Azoknál, akik mind az anyaméhben, mind pedig az első egy-két évben alacsonyabb cukorexpozíción estek át:
- 25%-kal kisebb eséllyel alakult ki asztma
- 27%-kal kisebb eséllyel alakult ki COPD
Továbbá megfigyelhető volt egy dózis-hatás kapcsolat is: minél hosszabb ideig tartott a cukorbevitel korlátozása, annál nagyobb volt a védelem mértéke. Azoknál, akik leghosszabb ideig éltek racionált körülmények között, az asztma kialakulása átlagosan 3,6 évvel késleltetve jelentkezett, míg COPD esetén ez 2,8 év volt.
Bár az idiopátiás tüdőfibrózis esetében hasonló trend mutatkozott, statisztikai szignifikancia nem érhető el.
Tüdőkapacitás javulása
A racionált csoport tagjai jelentősen jobb eredményeket értek el spirometriás teszteken. A FEV1 és FVC értékek magasabbak voltak náluk azokhoz képest, akik nem éltek cukorbevitel-korlátozott környezetben.
Kiegészítő elemzések és kontrollvizsgálatok
A kutatócsoport több validációs tesztet is végzett annak érdekében, hogy megerősítse eredményeit:
- Egy kontrollcsoportot vizsgáltak olyan UK Biobank résztvevőkből, akik ugyanebben az időszakban születtek, de nem az Egyesült Királyságban. Náluk nem találtak összefüggést a születési dátum és légzőszervi egészség között – ez arra utal, hogy az eredmények specifikusak voltak az Egyesült Királyság körülményeire.
- Hasonló elemzéseket végeztek nagyobb amerikai és angol öregedési tanulmányok adatai alapján is, amelyek tovább erősítették a fő megállapításokat.
- “Placebo eredményeket” is teszteltek – olyan betegségeket (pl. influenza vagy övsömör), amelyek nem várhatóan kapcsolódnak korai étrendi tényezőkhöz –, ezeknél nem találtak összefüggést cukorracionálással.
Lehetséges biológiai mechanizmusok
A kutatók azt is vizsgálták, milyen biológiai útvonalakon keresztül hathat a korai cukorbevitel csökkentése a légzőrendszerre. Megállapították, hogy olyan anyagcsere-betegségek mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy magas vérnyomás körülbelül 18%-ban magyarázzák ezt az összefüggést. Ez arra utal, hogy további biológiai mechanizmusok is szerepet játszanak.
Korlátozások és további kutatási irányok
Bár ez a tanulmány jelentős bizonyítékokat szolgáltatott, néhány korlátja van:
- Mivel történelmi eseményen alapuló megfigyelésről van szó, csak összefüggéseket tud kimutatni – közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít.
- A születési dátumot használták proxyként a cukorexpozíció mérésére; egyéni étrendi adatok ebből az időszakból nem állnak rendelkezésre.
- A korai életkori tényezők (pl. szoptatás) önbevalláson alapultak felnőttek részéről, ami emlékezeti torzulásokkal járhat.
- Az UK Biobank résztvevőinek többsége fehér európai származású volt; így az eredmények más etnikai csoportokra nem feltétlenül általánosíthatók.
Következtetések: miért fontos csökkenteni a cukorfogyasztást már kisgyermekkorban?
Összességében ez a tanulmány meggyőző bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy már fogantatás előtt és azt követően – különösen az első 1000 napban – érdemes korlátozni a hozzáadott cukrok bevitelét. Ez nemcsak rövidtávon segíthet megelőzni allergiás betegségeket vagy anyagcsere-problémákat, hanem hosszú távon is védelmet nyújthat súlyos légzőszervi betegségek ellen felnőttkorban.
Ezek az eredmények összhangban állnak azokkal a modern táplálkozási ajánlásokkal is, amelyek szerint várandós nőknek érdemes csökkenteniük a hozzáadott cukrok fogyasztását, míg kisgyermekek esetében kerülni kell az extra cukrokat tartalmazó ételeket és italokat.
A jövőbeni kutatások – például randomizált kontrollált vizsgálatok – segíthetnek megerősíteni ezeket az összefüggéseket és feltárni pontosan milyen biológiai folyamatok kötik össze az első évek étrendjét és későbbi légzőszervi egészséget.
Források
A tanulmány címe: „Sugar restriction in the first 1000 days after conception, and long-term respiratory health: a quasi-experiment study”. Szerzők: Jiazhen Zheng, Chuang Yang, Zhen Zhou, Jinghan Huang, Qiang Tu, Haisheng Wu, Quan Yang, Wenbo Huang, Junchun Shen és Feng Cao.