A 2020-as amerikai népszámlálás kapcsán az adatvédelem és a politikai következmények kérdései egyaránt nagy figyelmet kaptak. Különösen a differenciális adatvédelem (differential privacy) alkalmazása vált vitatémává, amelynek célja az egyéni adatok védelme, miközben biztosítja a statisztikai pontosságot. Azonban több politikai szereplő és aktivista is kétségbe vonta ennek a módszernek a hatását, különösen azzal kapcsolatban, hogy befolyásolta-e a képviselői helyek elosztását az Egyesült Államok Kongresszusában.
Mi az a differenciális adatvédelem és hogyan működik?
A differenciális adatvédelem egy olyan matematikai módszer, amely lehetővé teszi, hogy statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala során megvédjék az egyének személyes adatait. Ez úgy valósul meg, hogy bizonyos mértékű zajt (random zajt) adnak hozzá az adatokhoz, így megakadályozva, hogy valaki visszafejtse az egyéni információkat más adatbázisokból származó információk segítségével.
Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala (U.S. Census Bureau) 2020-ban először alkalmazta ezt a technikát, hogy megvédje a válaszadók személyes adatait, miközben továbbra is pontos statisztikákat szolgáltatott az államok és választókerületek számára.
A képviselői helyek elosztása és a differenciális adatvédelem
Egyes politikusok és aktivisták azt állították, hogy a differenciális adatvédelem torzította az adatokat, így befolyásolva az államok közötti képviselői helyek elosztását. Például több republikánus vezető – köztük August Pfluger képviselő és Jim Banks szenátor – azt javasolta, hogy a következő népszámlálás során kérdezzenek rá az állampolgársági státuszra is, valamint szüntessék meg a differenciális adatvédelem alkalmazását.
A COUNT törvényjavaslat
2023. augusztus 28-án August Pfluger republikánus képviselő benyújtotta a COUNT Act nevű törvényjavaslatot, amely előírná az állampolgársági kérdés feltevését a népszámlálás során, valamint megtiltaná a differenciális adatvédelem használatát. Pfluger irodája azonban nem reagált azonnal a megkeresésekre.
Jim Banks szenátor levele
Október 6-án Jim Banks indiana-i republikánus szenátor levelet küldött Howard Lutnick kereskedelmi miniszternek, amelyben azt kérte, hogy vizsgálják ki és korrigálják a 2020-as népszámlálás hibáit. Banks szerint ezek az adatok aránytalan politikai hatalmat adtak a demokratáknak és illegális bevándorlóknak. A levél azt is állította, hogy a differenciális adatvédelem megváltoztatta az egyes választókerületek teljes népességét.
Aktivisták véleménye és közösségi média hatása
Peter Bernegger wisconsini „választási integritás” aktivista – akit jelenleg bírósági eljárás alatt áll hamis idézés miatt – felerősítette Banks levelének üzenetét az X (korábbi Twitter) platformon. Bernegger azt állította, hogy a differenciális adatvédelem használata része volt „az Obama/Biden adminisztrációk választási manipulációjának”. Posztját több mint 236 000 alkalommal tekintették meg.
Szakértői vélemény: Mi az igazság?
John Abowd, aki korábban az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának kutatási és módszertani igazgatóhelyettese volt, valamint vezető tudósként felügyelte a differenciális adatvédelem bevezetését, határozottan cáfolja ezeket az állításokat.
„Soha nem alkalmaztak differenciális adatvédelmet arra az adatra, amelyet a Képviselőház helyeinek elosztására használtak. Ezért az állítás, miszerint ez befolyásolta volna a képviselői helyeket, egyszerűen hamis.” – mondta Abowd.
Abowd hozzátette, hogy mind vörös (republikánus) mind kék (demokrata) államok sikeresen használták fel a 2020-as népszámlálási adatokat választókerületi határaik meghatározására. Az egyetlen jelentős változás abban rejlik, hogy senki sem tud pontosan visszafejteni személyazonosítható egyéni adatokat más nyilvántartásokból (például választói névjegyzékekből vagy jogosítvány-adatbázisokból).
Következtetések: Politika vagy tudomány?
A differenciális adatvédelem körüli vita jól példázza azt, hogyan válhatnak tudományos módszerek politikai csatatérré. Míg szakértők hangsúlyozzák ennek módszernek fontosságát és megbízhatóságát az adatok védelmében és pontosságában, addig egyes politikai szereplők ezt kifogásolják és új szabályozást sürgetnek.
Ezért fontos megérteni mindkét oldal érveit és alaposan mérlegelni azokat annak érdekében, hogy megalapozott döntések születhessenek a jövőbeni népszámlálásokkal kapcsolatban.
Összefoglaló
- A differenciális adatvédelem célja az egyéni adatok védelme statisztikai pontosság mellett.
- A 2020-as népszámlálás során alkalmazták először ezt a módszert.
- Politikai viták alakultak ki arról, hogy ez befolyásolta-e a képviselői helyek elosztását.
- Szakértők cáfolják ezeket az állításokat; nem történt torzítás az apportionment-ben.
- Javaslatok születtek új szabályozásokra, például állampolgársági kérdés bevezetésére.
- A vita jól mutatja tudományos módszerek és politika összefonódását.