Ha azt mondom, hogy egy tűzvész képes megváltoztatni egy egész régió életét, talán nem túlzás. Az idei év egyik legdrámaibb természeti katasztrófája, a Dragon Bravo nevű erdőtűz, amely az Egyesült Államokban, Arizonában tombolt, pontosan ezt bizonyítja. Ez a tűzvész nemcsak a lángokkal vívott harcban volt emlékezetes, hanem abban is, hogy milyen mélyreható vitákat indított el a tűzoltás és az erdőgazdálkodás jövőjéről.
A Dragon Bravo kitörése és az evakuálás drámája
Képzelj el egy éjszakát, amikor az egész North Rim, vagyis a Grand Canyon északi pereme kiürítésre kerül. Robin Bies, aki a Kaibab Lodge munkatársa – ez a szálláshely nagyjából 15 mérföldre északra található –, két túrázóval és azok unokáival együtt indult útnak, hogy négy órányi autózás után eljussanak a déli peremhez. Éjjel kettő körül visszapillantva a kanyon felé, Robin megpillantotta a vöröses fényt, amit csak úgy lehet leírni: szürreális élmény volt. Ez volt a Dragon Bravo lángjai.
A tűz három hónap alatt több mint 145 ezer hektárt perzselt fel – ezzel 2025 legnagyobb amerikai erdőtüzévé vált. Robin gyakran gondolkodott azon, hogy vajon miért nem sikerült az oltóknak azonnal megfékezniük ezt a tüzet. Nem csoda, hogy sokan értetlenül álltak az események előtt.
A helyszínen: amit a Grand Canyon és környéke mesél
Néhány héttel azután, hogy végleg sikerült eloltani a tüzet, személyesen is ellátogattam az északi peremre. A Kaibab Nemzeti Erdőn és a Grand Canyon Nemzeti Parkon áthaladva több mint ötven mérföldön keresztül követtem nyomon a tűz nyomait. Egyes utak csak nemrég nyíltak meg újra, míg az Arizona állami út 67-es szakasza – amely közvetlenül vezetett a Grand Canyon Lodge-hoz – még mindig zárva volt. A lodge maga hamuvá égett, akárcsak több tucatnyi más épület és otthon.
Amikor a Dragon Bravo áttörte az oltási vonalakat, a tűzoltók minden eszközt bevetettek: repülőgépeket, tűzoltóautókat, buldózereket, kézi egységeket, hotshot csapatokat és drónokat is. Ezeknek az összecsapásoknak még ma is nyoma van a tájon. Láttam helyeket, ahol egy út megállította a lángokat – ott bivalycsordák legeltek az újra kinőtt fűben –, de máshol a tűz átugrott egy utat és meredek hegyoldalon szaladt fel. A fenyők annyira kiszáradtak és megégtek, hogy gyufaszálnak tűntek.
A Kaibab Lodge túlélése és az oltók mindennapjai
Éjszakát töltöttem a Kaibab Lodge-ban is, amely az evakuálás után ideiglenes parancsnoki központként szolgált. Robin Bies segített ellátni étellel és szállással több száz vadonatűzoltót. „Ők olyanok lettek nekünk, mint egy család” – mesélte nekem. Hetente többször vitt nekik cigarettát is – ez talán apróságnak tűnik, de jól mutatja az emberi oldalt ebben a kemény helyzetben.
A recepción még mindig ott lógott egy tábla: „Welcome Dragon Slayers” – vagyis „Üdvözlünk Tűzvadászok”. Mark Harvey, aki karbantartóként dolgozik itt, mesélt arról is, hogyan maradhatott meg szerencsésen maga a lodge: „Csak szerencse volt – egyszer csak megváltozott a szélirány.” Mutatott videókat is arról az éjszakáról, amikor narancssárga lángok pulzáltak az égbolton.
Az igazi segítséget csak augusztus közepén hozta meg az esőzés; ekkor kezdtek igazán kordában tartani a tüzet. A teljes oltás szeptember végére sikerült. Mégis Mark szerint ez nem katasztrófa volt: „Ez csak egy erdei ciklus része. Ki kell égetni minden elöregedett növényt.” Már most várja a tavaszt, amikor szerinte visszatérnek majd a fenyvesekbe költöző madarak és elszaporodnak majd az ínycsiklandó többlábú gombák.
A politikai viharfelhők: vita az erdőtüzek kezeléséről
A Dragon Bravo tüze nemcsak természeti katasztrófa volt – politikai vihart is kavart. Sokan attól tartanak, hogy ez az eset újra előhozza azt a kérdést: vajon helyes-e hagyni bizonyos tüzeket kontrolláltan égni? Arizona demokrata kormányzója, Katie Hobbs hivatalos vizsgálatot követelt arra hivatkozva, hogy „az arizonaiaknak joguk van tudni, hogyan engedték ilyen mértékben elpusztítani a Grand Canyon Nemzeti Parkot.”
Eközben más politikusok kételkednek abban is, hogy bármilyen erdőtüzet engedélyezni kellene égni. A Project 2025 nevű konzervatív politikai program például kritizálta az Erdészeti Szolgálatot amiatt, hogy „tervezetlen tüzeket” használ növényzet-kezelésre; helyette inkább fakitermelést javasolnak.
Montana republikánus kormányzója pedig azt követeli: „teljes mértékben alkalmazzanak agresszív kezdeti és hosszabb távú támadási stratégiát.” Trump adminisztrációjának Erdészeti Szolgálati vezetője pedig idén év eleji levelében hangsúlyozta: „kritikus fontosságú minél gyorsabban elfojtani minden tüzet.”
Új irányvonalak: átszervezések és jövőbeli kihívások
A viták közepette komoly átalakulások is zajlanak. Hosszú ideje több ezer tűzoltó dolgozik különböző belső minisztériumi szerveknél (például Földkezelési Hivatal vagy Nemzeti Park Szolgálat), akik nemcsak elfojtani akarják a tüzeket, hanem fontosnak tartják az élőhelyek védelmét is.
Viszont már januártól egy új ügynökség alá szervezik ezeket az egységeket: ez lesz a Wildland Fire Service (Vadontüzek Szolgálata), amelynek célja „a növekvő veszélyek kezelése emberekre és infrastruktúrára nézve” – állt egy szeptemberi sajtóközleményben. Az Erdészeti Szolgálat viszont továbbra is külön marad majd – legalábbis egyelőre.
A minisztérium nem kívánt részleteket közölni arról, milyen prioritások mentén működik majd az új szervezet. Ez pedig további kérdéseket vet fel arról, hogyan fogjuk kezelni jövőben ezeket az egyre gyakoribb természeti katasztrófákat.
Mire tanít minket Dragon Bravo?
A Dragon Bravo története egyszerre lenyűgöző és figyelmeztető példa arra, milyen összetett kihívásokkal nézünk szembe ma Amerikában (és világszerte) az erdőtüzek terén. Nem elég csak eloltani őket; érteni kell az ökológiai folyamatokat is – ahogy Mark Harvey mondta: „ki kell égetni minden régi növényt.” Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy emberek otthonait veszélyeztetik ezek a lángok.
Szerintem ez az eset jól mutatja azt is, mennyire fontos lenne megtalálni azt az arany középutat: ahol egyszerre tudunk védekezni és együtt élni ezekkel a természeti jelenségekkel. És persze ne feledjük el azt sem: minden ilyen történet mögött emberek állnak – akik nap mint nap kockáztatják életüket azért, hogy megvédjenek minket.
Forrás: https://www.newyorker.com/news/the-lede/what-america-can-learn-from-its-largest-wildfire-of-the-year
